Tours-i Berengár (, ; Tours, 998/999 körül – La Riche, 1088. január 6.) latin nyelven író középkori francia skolasztikus teológus.
Élete Fulbert chartres-i püspök iskolájában tanult. 1031-ben a tours-i iskola elöljárója, 1040-ben Angers városának főesperese lett. Racionalisztikus gondolkodását alkalmazta az eucharisztiával kapcsolatos tanítására Ratramnus nyomán azt tanítva: a kenyér és a bor csak jele és záloga Krisztus testének és vérének, de lényegükben nem változnak. Ezzel a nézetével Berengár összeütközésbe került barátjával, az ortodox Lanfranckal.
Lanfranc bevádolta Berengárt Rómában, és 1050-ben ott, illetve Vercelliben tartott zsinatokon elítélték Berengárt. Berengár ragaszkodott nézetéhez, és kifejtette: az igazság keresésében inkább az észre, mint a tekintélyekre kell támaszkodni, ezért viszont Berengárt egy időre fogságba is vetették. Hildebrand bíboros (a későbbi VII. Gergely pápa) közbenjárására a tours-i zsinat 1054-ben beérte Berengárnak egy kevéssé határozott nyilatkozatával, így egy ideig Berengárt nem támadták.
Amikor Berengár Hildebrandban bízva egy 1059-es római zsinaton nézeteit újból fejtegette, arra kényszerítették, hogy eretnekségét elátkozza és kinyílvánítsa: az eucharisztiában a kenyér és a bor Krisztus igazi teste és vére. Visszatérése után Berengár kinyilatkoztatta, hogy megbánta hamis esküjét, amelyet csak a haláltól való félelem hatására tett. Emiatt a nyilatkozata miatt ismét kiátkozták több zsinaton (Angers: 1062, Rouen: 1063, St.-Maixent: 1075, Róma: 1079). A római zsinaton végül VII. Gergely rábeszélésére visszavont mindent és hallgatást fogadott. Ezután Saint-Cosme-szigetreA Tours-hoz közeli Loire-sziget mára fel lett töltve, La Riche része. vonult vissza, ahol egyházi felügyelet alatt élt 1088-ban bekövetkezett haláláig.
Berengár fő művét, a De coenát Gotthold Ephraim Lessing találta meg a wolfenbütteli könyvtárban. Többi művét Vischer A. F. és F. Th. adta ki Berlinben 1834-ben, míg a rá vonatkozó leveleket Sudendorf B. adta ki először (Gotha, 1850). Érdekesség, hogy a Berengár-féle vitában a vercelli zsinat a Berengár által hivatkozott Johannes Scotus Erigenanak a műveit is eltiltotta. Ettől az időtől kezdve az egyház általában hangoztatta: a hitbeli igazságokat nem szabad az ésszel vizsgálni. Berengár nézetei ugyanakkor még is hatással voltak későbbi gondolkodókra, elsősorban Pierre Abélardra.
Magyar szövegkiadások Boldog Lanfrancus canterbury érsek könyve Az Úr testéről és véréről Tours-i Berengár ellen / Tours-i Berengár három válasza Lanfrancusnak; ford. Rokay Zoltán; Lux Color Print–Szulik Alapítvány, Óbecse, 2009 (Textus receptus)
Források
Kapcsolódó szócikkek Középkori latin irodalom Patrologia Latina
Jegyzetek
Kategória:Középkori teológusok Kategória:11. századi személyek Kategória:A 990-es években született személyek Kategória:1088-ban elhunyt személyek Kategória:Francia teológusok Kategória:Francia egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Francia katolikus egyházi személyek