A jobboldal azon politikai ideológiák, eszmék csoportja, melyek fő jellemzője, hogy bizonyos társadalmi rendeket és hierarchiákat elkerülhetetlennek, természetesnek, normálisnak vagy kívánatosnak tartanak, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenséget helyeslik.Bobbio, Norberto and Allan Cameron,Left and Right: The Significance of a Political Distinction. University of Chicago Press, 1997, p. 51, 62. Rodney P. Carlisle. Encyclopedia of politics: the left and the right, Volume 2. University of Michigan; Sage Reference, 2005. Pp.693, 721. A hierarchia és az egyenlőtlenség a hagyományos társadalmi különbségek vagy a piacgazdasági verseny természetes következményeinek tekinthető.Scruton, Roger "A Dictionary of Political Thought" "Defined by contrast to (or perhaps more accurately conflict with) the left the term right does not even have the respectability of a history. As now used it denotes several connected and also conflicting ideas (including) 1)conservative, and perhaps authoritarian, doctrines concerning the nature of civil society, with emphasis on custom, tradition, and allegiance as social bonds ... 8) belief in free enterprise free markets and a capitalist economy as the only mode of production compatible with human freedom and suited to the temporary nature of human aspirations ..." pp. 281–2, Macmillan, 1996 Itt különbséget kell tenni a klasszikus jobboldal között, amely az egyenlőtlenséget az örökléssel és a családi hagyományokkal igazolja, és a liberális jobboldal között, amely csak akkor tartja igazolhatónak az egyenlőtlenséget, ha az tisztességes verseny eredménye, anélkül, hogy az előnyöket a leszármazottakra ruházná át.J. E. Goldthorpe: An Introduction to Sociology. Cambridge UK / Oakleigh (Melbourne) / New York NY, , S. 156.
Az úgynevezett jobboldali politikai áramlatok általánosabban megfelelnek azoknak a politikai áramlatoknak, amelyek meglehetősen konzervatív doktrínával, tradícióval vagy ideológiával rendelkeznek, amely mindenképpen a hierarchikus rendhez való bizonyos kötődést nyilvánítja ki, és amelyet igazságosnak tartanak.
Történelme A jobboldal-baloldal fogalmi ellentétpár a 18. századi francia Nemzeti Konvent ülésrendjéből ered: az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a nemesi előjogokat (a status quót) támogató ancien régime hívei,The Right-wing Press in the French Revolution, William J. Murray, 1789-92 Royal Historical Society, 1986 , 9780861932016Gerhard Linski, Current Issues and Research in Macrosociology, Brill Archive, 1984, pg; 59Barry Clark, Political Economy: A Comparative Approach, Praeger Paperback, 1998, pgs; 33-34. a hagyományos rend, a királyság képviselői, vagyis az első és a második rend, a bal oldalon pedig a forradalom hívei, a polgárság, azaz a harmadik rend.
A cambridge-i professzorok alapján a jobboldalnak öt ága jelentkezett:Ball, T. and R. Bellamy, eds., The Cambridge History of Twentieth-Century Political Thought, pp. 610–12. A reakciós jobboldal az arisztokráciához és a bevett, hagyományos valláshoz való visszatérésre törekedett. A mérsékelt jobboldal nem bízott az értelmiségiekben és korlátozott kormányzást keresett. A radikális jobboldal a nacionalizmus romantikus és agresszív formáját részesítette előnyben. A szélsőjobboldal bevándorlásellenes politikát és burkolt rasszizmust támogatott. A neoliberális jobboldal arra törekedett, hogy a piacgazdaságot és a gazdasági liberalizációt ötvözze a hagyományos jobboldali patriotizmussal, elitizmussal és jogrenddel.
A 19. század közepéig a politikai szabadságot és a szabad vállalkozást egyaránt hirdető liberálisokat baloldalinak tekintették. De az ipari termelés terjedésével a baloldalt főleg szocialistáknak kezdték nevezni, akik a munkásosztály érdekeiért folytatott harcot hirdették. A jobboldali pártok, a monarchisták, az elit réteg, a földbirtokosok, a papok érdekeit védték.
Az 1830-as évektől az 1880-as évekig a nyugati világ társadalmi osztályszerkezete és gazdasága a nemességről és az arisztokráciáról a kapitalizmus felé tolódott el.Alan S. Kahan. Mind Vs. Money: The War Between Intellectuals and Capitalism. New Brunswick, New Jersey: Transaction Publishers, 2010. p. 88. Ez az elmozdulás olyan jobbközép mozgalmakat érintett, mint például a Brit Konzervatív Párt, amely válaszul a kapitalizmust támogatta.Ian Adams. Political Ideology Today. Manchester, England, UK; New York, New York, US: Manchester University Press, 2001. p. 57.
A jobboldali rezsimek általánosak voltak Európában a két világháború közötti időszakban.
Magyarországon is 1919 és 1944 között jobboldali kormányok voltak hatalmon. A „nacionalista keresztény” politikát hirdették; megvetették a francia forradalom eszméit és elvetették a 19. század liberális és szocialista ideológiáit. Deák István történész alapján Magyarországot védőbástyának tekintették a bolsevizmus és annak eszközei: a szocializmus, a kozmopolitizmus és „a szabadkőművesség” eszméi ellen és „hódolattal vették körül a kormányzó Horthy Miklóst”.Deák István, "Hungary" in Hans Roger and Egon Weber, eds., The European right: A historical profile (1963) p 364-407 quoting p. 364.
A 20. század során a jobboldal leginkább a gazdaságpolitika terén állt szemben a baloldallal (a kapitalizmus és a kommunizmus szembenállása). Jobboldali jelzővel illették a szabadpiac és a laissez-faire kapitalizmus híveit is."Right-wing". Concise Encyclopedia Britannica. Published in 2006.
Az Új Jobboldal a 60-as években megjelent egyfajta újraértelmezése a jobboldaliságnak. Az Új Jobboldal a tradíciókból merítve alkotott új eszmei vonulatot.
Az ezredfordulón jelent meg Kelet-Európában a jobboldaliság újfajta értelmezése. A volt szocialista országokban a rendszerváltás után egy évtizeddel a tömeges privatizációk és a gazdaság nyitása (szabad vállalkozás, a sikertelenek csődje, az állam egyenlő szereplő a gazdaságban) okozta az egzisztenciális bizonytalanság (áremelkedések, munkanélküliség, általános értékvesztés) hatására a magukat jobboldaliként meghatározó pártok szakítottak a gazdaságba való minimális beavatkozás elvével és erős állami szerepvállalást hirdettek a hagyományosnak gondolt egyéb konzervatív értékek – a vallás (az egyházak) erős szerepvállalása, a nemzeti hagyományok ápolása és erős hangsúlyozása, a helyi vállalkozások előnybe hozása a külföldiekkel szemben, a mezőgazdaság (a "föld") fontosságának megtartása és tulajdonlásának helyi kézben tartása, az anyanyelv szerepének ápolása – megtartásával.
Magyarországon a jobboldali Fidesz a 2010-es választások után 2026-ig kétharmados többséggel kormányzott. Orbán Viktor pártelnök, miniszterelnök egyre inkább nemzeti orientációt adott az állam irányának. A „Nemzeti Együttműködés Rendszere” hivatott felváltani a korábbi, „kaotikusnak” tűnő demokráciát. Kétharmados többséggel elfogadták azt az új alkotmányt, amely kiemelten hangsúlyozza az olyan értékek fontosságát, mint a család és a kereszténység, mint a magyar nemzet alapja.
Típusai A jobboldali pártok közé tartoznak a konzervatívok, a kereszténydemokraták, a klasszikus liberálisok és a nacionalisták, valamint a szélsőjobboldali irányzatok (pl. fasiszták, neonácik stb.).
Mérsékelt jobboldal A mérsékelt jobboldal toleráns a változásokkal szemben, feltéve, hogy az fokozatos, és elfogadja a liberalizmus egyes aspektusait, beleértve a jogállamiságot és a kapitalizmust, bár a radikális laissez-faire-t és az individualizmust károsnak tartja a társadalomra. Gyakran a nacionalizmust és a szociális jóléti politikát hirdeti.Eatwell, Roger. 1999. "Conclusion: The 'End of Ideology'." In Contemporary Political Ideologies, edited by R. Eatwell and A. Wright. Continuum International Publishing Group. , , p. 284. Általában a fennálló politikai, társadalmi, erkölcsi rendhez való ragaszkodás és csak a lassú, szerves változások támogatása jellemzi. Szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. A kultúrában a hagyományokat követi, a gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti. A szabadpiacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására épít; elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket.Jobboldal a Magyar Virtuális Enciklopédiában
A politikában a jobboldal jelenti azt a szegmensét a politikai spektrumnak, amelyet gyakran társítanak a konzervativizmus számos irányának valamelyikéhez, a vallásos jobboldalhoz, az ellenforradalmisághoz, a klasszikus liberalizmushoz, vagy egész egyszerűen a baloldali politika ellentétének tekintik.
Radikális jobboldal A radikális jobboldalt olyan csoportokra és ideológiákra alkalmazták, mint a McCarthyizmus, a John Birch Társaság, a thatcherizmus és a német republikánus párt. A radikális jobboldal magában foglalja a jobboldali populizmust.Berlet, Chip. 2006. "When Alienation turns Right." In The Evolution of Alienation: Trauma, Promise, and the Millennium, edited by Langman, Lauren, and Kalekin-Fishman. Lanham, MD: Rowman & Littlefield. , , p. 117.
A radikális jobboldal ideológiai spektruma a jobboldali nemzeti konzervativizmustól, továbbá a jobboldali populizmustól a szélsőjobboldali harmadik álláspont ideológiájáig terjed.Bar-On, Tamir (2018). "The Radical Right and Nationalism". The Oxford Handbook of the Radical Right. Jens Rydgren (ed.). Oxford: Oxford University Press. pp. 17–41. .
Magyarországon
Gyűjtőfogalom, mely a magyarországi parlamenti jobbközép pártoktól jobbra elhelyezkedő, ám a neonáci irányzatoktól önmagukat elhatároló szervezeteket, illetve ezek honi és határon túli szimpatizánsait jelöli.
Nemzetközi politikai megfigyelők alapján a Fidesz politikai ideológiája is erősen megváltozott és a 2015-ös menekültválság óta a jobboldal és a radikális, illetve a szélsőjobb közötti pártként pozicionálódik.
Szélsőséges jobboldal
A „szélsőjobboldali” kifejezést azok leírására használják, akik egy abszolút hatalmú kormányt pártolnak, amely az állam hatalmát arra használja fel, hogy támogassa a domináns etnikai csoportot vagy vallást, és más etnikai csoportokat vagy vallásokat diszkrimináljon. Eszméjük szélsőséges, antidemokratikus; totalitárius formái többek között a német nemzetiszocializmus, az olasz fasizmus és a Szálasi Ferenc által kialakított magyar hungarizmus. Ezek a rendszerek sokszor erőteljesen szociális, sőt szocialista jelleget is ölthetnek, amely baloldali politikai elemre utalna. Ezek azonban sokszor szociális demagógiába csapnak át, ami a baloldali típusú jelszavak hangoztatása közbeni szélsőjobboldali tevékenységek gyakorlását jelenti. Különösen vitatott a szélsőséges, soviniszta irányzatok (például: fasiszta, nemzetiszocialista és neonáci) elnevezése. A vélt vagy valós „fasiszta” vagy „nemzetiszocialista” nézetekkel szimpatizáló személyeket általában egyszerűen szélsőjobboldalnak nevezi a média. Ezt a nézetet sok jobboldali párt ellenzi, mivel a „szélsőséges” elnevezést lényegében mindenkire használni szokták a napi politikában, és objektív tartalmát szinte teljesen elveszítette.
Kapcsolódó szócikkek Politikai spektrum Politikai ideológiák Baloldal
Jegyzetek
Kategória:Politika