Mazóvia egy történelmi országrész Lengyelországban és földrajzi régió a mai Lengyelországban, a Visztula középső folyásánál, valamint Lengyelország középső és északkeleti mellékfolyóinak vízgyűjtőjénél. Lengyel neve Mazowsze, németül Masowien. Nevét a mazurok szláv törzsről kapta. A kora középkori mazóviai település a Visztula bal partján foglalt helyet, a mai Rawa Mazowiecka környékén, innen népesítették be a folyó jobbparti részeit: északon a Skrwa és Narew között, s keleten a Bug partján és középen, a Narew mentén. Ebben az időben Mazóviában kizárólag nyílt települések (városfal nélkül) létesültek. Először a 10–11. században kezdték az első fallal körülvett városokat építeni, ez a tevékenység a polán törzs uralmához volt köthető.
A polánok nagy-lengyelországi államához már valószínűleg a 10. században hozzácsatolták Mazóviát. A Piast-dinasztia uralkodásának elején Mazóvia területén nem létesült külön egyházmegye, az északi területek a Gnieznói főegyházmegyéhez, a déli területek pedig a Poznańihoz tartoztak. Csak 1075-ben alakult meg a Płocki egyházmegye, mely korábban Gnieznóhoz tartozott. Mazóvia déli területe az egyházi szervezet 1124-es átszervezése eredményeképpen a Poznańi püspökségnél maradt az újonnan létrehozott Czerski érsekségben, mely 1406-tól Varsói főegyházmegye lett. A pogány felkelés zűrzavaros időszakában a mazóviai helytartó, Masław, akit még II. Mieszko Lambert nevezett ki, megkísérelt 1037–1047 között saját államot kiépíteni. Megújító Kázmér azonban, aki újjászervezte a Piast-birodalmat, vereséget mért rá a Visztula mentén lefolytatott csatában.
1138-ban Mazóvia Lengyelország felosztásakor Göndörhajú Boleszlávra jutott. A 13. század elején az országrész Mazóviai Konrádhoz került, Fehér Leszek öccséhez, és ettől az időtől kezdve oszthatatlan egészt képezett dinasztikus, politikai és jogi értelemben is. Ebben a korban már kialakult Mazóvia felosztása három területre: a rawai területre (lengyelül: ziemia rawska), a płocki területre (lengyelül: ziemia płocka) és a varsó–czerski területre (lengyelül: ziemia warszawska–czerska). 1374/1381-től 1429-ig ezen utóbbin I. János uralkodott, aki fővárosát Varsóba helyezte; sok várost és falut is alapított délnyugaton (Łomża közelében) amit az tett lehetővé, hogy elmúlt Litvánia fenyegetése a krevai unió létrejötte után.
Ahogy a mazóviai hercegek kihaltak, az egyes területek visszatértek a Koronához: a rawai 1462-ben, II. PŁocki Ulászló és IV. Ziemowit halála után, a pŁocki 1495-ben II. Płocki János halála után és a varsó–czerski 1526-ban. Miután Mazóvia visszatért a Koronához, megőrizte három részét: rawai vajdaság, płocki vajdaság és mazóviai vajdaság. A rawai vajdaság három részre tagozódott: rawai, sochaczewi és gostynini földre. A płocki vajdaság 8 járásból állt: Płock, Bielsko, Sierp, Płońsk, Szreńsk, Niedzborsk és Mława. A mazóviai vajdaság részei: Czersk, Varsó, Wiski, Wyszogrodzka, Zakroczyn, Ciechanów, Łomża, Różańsk, Liw és Nur.
A 16. században Mazóvia volt Lengyelország legnépesebb országrésze.
Városai |260px|bélyegkép|jobbra|Varsó |260px|bélyegkép|jobbra|Płock VárosTeljes népesség (2014)Vajdaság (1750)Vajdaság (2014)1.20px Varsó1 729 11920px Mazóviai20px Mazóviai2.20px Płock122 57220px Płocki20px Mazóviai3.20px Łomża62 71620px Mazóviai20px Podlasiei4.20px Pruszków59 79620px Mazóviai20px Mazóviai5.20px Legionowo54 24620px Mazóviai20px Mazóviai6.20px Ostrołęka52 79220px Mazóviai20px Mazóviai7.20px Skierniewice48 69320px Rawai20px Łódźi8.20px Piaseczno45 27020px Mazóviai20px Mazóviai9.20px Otwock45 07320px Mazóviai20px Mazóviai10.20px Ciechanów44 67320px Mazóviai20px Mazóviai11.20px Żyrardów41 05620px Rawai20px Mazóviai12.20px Mińsk Mazowiecki40 02820px Mazóviai20px Mazóviai13.20px Wołomin37 41820px Mazóviai20px Mazóviai14.20px Sochaczew37 33320px Rawai20px Mazóviai15.20px Ząbki32 37620px Mazóviai20px Mazóviai
Kategória:Lengyelország történelmi régiói