Molnár René (álneveiː Baán István, Kőrösi György, Nagy György; Újvidék, 1896. február 16.Munkásmozgalomtörténeti lexikon: február 6. – Szovjetunió, 1942. november 5.) ügyvéd, politikai aktivista. Molnár Erik (1894–1966) történész, politikus öccse.
Bátyjával ellentétben fiatal korában nem politizált. Jóval a Tanácsköztársaság bukása után kezdett bekapcsolódni a munkásmozgalomba.
Élete Budapesten végzett jogi egyetemet, majd az 1920-as évek elején ugyanitt ügyvédi irodát nyitott.
1923-tól vett részt a munkásmozgalomban.Munkásmozgalomtörténeti lexikon 1925-től az MSZMP (Magyarországi Szocialista Munkáspárt) tagja volt.
1930-ban lépett be a kommunista pártba (KMP). A párt megbízott ügyvédje volt. A Vörös Segély tagjaként a kommunista vádlottak védőügyvédje lett, és kapcsolatot teremtett a letartóztatott kommunisták és a pártvezetőség között (ügyvédként erre még jogerős büntetésük töltése közben is lehetősége volt). Sallai Imre és Fürst Sándor védelmét is részben ő látta el.
1932-ben a politikai rendőrség azonosította mint a Vörös Segély ügyvédjét, ezért letartóztatása előlA gödi lebukás helyszínén Hain Péter elszólta magát, hogy nyomában vannak a Vörös Segély harmadik ügyvédjének is. Matejka Jánosné. Wayand Tibor szerint: „A nyomdából bekerült anyag között Hain Péter talált egy rejtjeles írást (tört számok). A kivégzés után pár nappal sikerült a rejtjeles írás kulcsát is megtalálnia, az ugyancsak a nyomdából bekerült könyvek között. A rejtjeles írásból aztán megállapítottuk, hogy Sallai és Fürst egyik védője, dr. Molnár René ügyvéd is tevőleges részese az illegális mozgalomnak. Hain rögtön utasított bennünket, hogy Molnár Renét állítsuk elő. Erre azonban sor már nem került, mert Molnár René érkezésünk előtt ½ órával előbb lakásáról eltávozott, s oda többé vissza nem tért. Mint később megállapítottuk, sikerült kijutnia Moszkvába.” előbb Bécsbe, majd a Szovjetunióba menekült, ahol különböző kutatóintézeteknél tudományos tevékenységet folytatott, a Bibliográfiai Tudományos Kutató Intézet, a Marx-Engels-Lenin-Intézet, majd a Gorkij Irodalmi Akadémia munkatársa lett. Írásai, publikációi a Szovjetunióban a Moszkvában megjelenő Új Hang című magyar irodalmi folyóiratban jelentek meg Kőrösi György álnéven.
1938 tavaszánMunkásmozgalomtörténeti lexikon: 1939-ben. tartóztatták le a sztálini törvénysértések következtében. Munkatáborban halt meg a Szovjetunióban 1942-ben.Egyes forrásokban (pl. a Magyar Életrajzi Lexikon szerint) kivégezték, más források szerint viszont a rossz körülmények következtében halt meg.
Emlékezete Hernádi Gyula Vörös rekviem című regényének illetve az azonos című Grunwalsky Ferenc rendezte 1975-ös filmjének szereplője. A filmben Dunai Tamás személyesítette meg.
Források
Molnár René szócikk - Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990, MEK OSZK, online Munkásmozgalomtörténeti lexikon, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1972 Domonkos József: „...emlékezz proletár!” Sallai Imre és Fürst Sándor pere, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1962 Lengyel Józsefː Beszélgetések - Beszélgetés Matejka Jánosnéval Molnár Renéről című fejezet, Szabad Tér Kiadó, Budapest, 1988,
Jegyzetek
Kategória:Magyar jogászok Kategória:KMP-tagok Kategória:Újvidékiek Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek