A Magyar írók élete és munkái Szinnyei József századforduló idején készített magyar irodalmi lexikonja. Az 1891 és 1914 között megjelent 14 kötetes mű mindazon személyek összegyűjtésére törekedett, akik valamilyen nyomtatásban megjelent (vagy kéziratban hagyott) irodalmi munkát adtak ki a kezük közül. A Magyar írók élete és munkái máig alapmű, és egyben egyike a legnagyobb egyszerzős irodalmi alkotásoknak.

Koncepciója A szerző 30 éves kutatásait (1860–1890) követően 24 év alatt (1891–1914) megjelent, közel 30.000 tágabb értelemben vett magyar író – azaz nem csak szépirodalmi műveket alkotó személyek, költők – életrajzát és alkotásait feldolgozó hatalmas, mintegy 5.200 oldalas munka. Gulyás Pál későbbi (befejezetlen) kiegészítő sorozatát (Magyar írók élete és munkái – új sorozat) leszámítva mindmáig a létező legnagyobb terjedelmű és részletességű tudományos mű a témakörében.

A régi magyar(országi) szerzőktől kezdve a kortársakig mindenkire kiterjedt figyelme. Beleértve az idegen nyelven (latinul, németül, szlovákul, románul stb.) publikálókat, a nemzetiségi és „elmagyarosodott” szerzőket. A kor viszonyai és a szerző életpályája okán mindez a történelmi Magyarország (Nagy-Magyarország) tág keretei közt értendő.

Története Szinnyei a 19. század második felének jelentős bibliográfusa, könyvtárosa volt, aki már fiatalon, 1860-tól gyűjtötte az adatokat egy reménybeli nagy magyar irodalmi lexikon tervéhez. 1877-re már annyira nagy mennyiségű anyag gyűlt össze, hogy Szinnyei benyújtotta kérelmét a Magyar Tudományos Akadémiához művével kapcsolatban. Az Akadémia anyagi gondok miatt elhalasztotta a kiadást, és csak Szinnyei újabb, 1885-ös és 1886-as kérelme után, 1889-ben döntött az anyagi támogatásról, de a mű kiadását nem vállalta.

A szerző végül Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedésével kötött szerződést, és az első kötet első füzetei már 1890-ben megjelenhettek.Szinnyei, i. m., Előszó Ekkor Szinnyei már 60 éves volt, de majdnem újult erővel fogott bele jegyzetei rendezésébe. A teljes sorozat végül 24 év alatt, 14 kötetben jelent meg. A szerző nem érte meg élete fő művének befejezését: 1913-ban, 83 éves korában elhunyt. Az utolsó kötet csak egy évvel a halála után, 1914-ben jelent meg fia, Szinnyei Ferenc közreműködésével.Az ifjabbik Szinnyei így ír munkájáról: „[édesapám] értékes jegyzeteit mind felhasználtam, sok adattal kiegészítettem (a mit maga is megtett volna), s ennek az anyagnak felhasználásával írtam meg a Zichy Domonkos életrajzától a Zsutai Jánoséig terjedő befejező részt (az 1814. hasábtól végig)”. (XIV. kötet, Utószó)

Leírása A lexikonban a szerző mintegy 10.500 hasábon, azaz körülbelül 5.250 kéthasábos oldalon 29.553Szinnyei, i. m., Utószó tágabb értelemben vett magyar író (azaz nem csak szépírók, költők) életrajzi és könyvészeti adatait gyűjtötte össze. A különféle névváltozatok/változtatások, ill. az elírások és egyéb hibák okán az érintett személyek köre pár százzal kevesebb.Bővebben lásd Thuróczy Gergely konferencia-előadását: Lexikonok pörsenései, avagy hová kapjon a bibliográfus – szócikkduplumok, redundancia, adatszóródás; Konferencia Lakatos Éva bibliográfus emlékére, 2015. nov. 5., Petőfi Irodalmi Múzeum

A nevezetesebb írókról bővebben szólt, a kevésbé jelentősnek minősítettek életrajzi adatait szűkebbre szorította, de ön­állóan megjelent műveik címeinek teljességére gondosan ügyelt. Életrajzait azonos menetben dolgozta ki: közölte az írók pályafutásának fontosabb eseményeit, felsorolta folyóiratbeli és hírlapi cikkeiket, összeállította önállóan megjelent műveiknek címjegyzékét, végül be­számolt forrásairól. A korábbi bibliográfusok anyagát gon­dosan felhasználta, az újabb irodalomra nézve a múzeumi könyvpéldányok, hírlapok, folyóiratok, gyászjelentések, önéletrajzok adatai után igazodott.Pintér Jenő, i. m., VII. kötet , 209–210. o.

Jelentősége A 20. századi jelentős irodalomtörténész, Pintér Jenő így fogalmazza meg álláspontját a művel kapcsolatban:

„[Szinnyei] életének ezt a fő művét sohasem méltathatja elég hálával a magyar tudományos­ság. Nincs egyetlen tudományszak sem, amely a maga történeti visszapillantásaiban mellőzhetné ezt az anyaggyűjteményt. Sajnos, akik legsűrűbben forgatják, több­nyire azok idézik legkevesebbszer. A tizennégy kötet annyira közkinccsé vált, hogy olybá veszik, mint a szótárak közkeletű anyagkészletét; ez azonban nagy méltánytalan­ság a szerző iránt; az igazán jóhiszemű kutató nem tekint­heti szabad zsákmánynak egy emberélet gazdag szellemi termését. Ez a mű örök forrás. A jólcsengő nevek százai és ezrei fognak eltűnni az idők sodrában, amikor «Szinnyei» még mindig ott forog a tudósok kezén.”

Pintér Jenőnek igaza lett: az egész 20. században Gulyás Pál kiegészítő művét leszámítva valóban nem készült hasonlóan terjedelmes és részletes lexikon a magyar írókról.

A lexikonsorozat nem csak a nagyobb irodalmi művek, hanem a régi magyar újságok és hírlaptörténet esetében is nélkülözhetetlen forrásnak tekinthető.Dezsényi Béla: A magyar hírlapirodalom első százada 1705–1805, Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtára, Budapest, 1941, 36. o.

A mű rendelkezik reprint (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, Veszprém, 1981) és a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából elektronikus kiadással is.

Kötetbeosztása

+<center>Kötetszám<center>Kötetcím<center>Kiadási év<center>Hasábszám<center>Elektronikus elérés I. kötet Aachs–Bzenszki 1891 1440 hasáb II. kötet Caban–Exner 1893 1474 hasáb III. kötet Fa–Gwóth 1894 1582 hasáb IV. kötet Gyalai–Hyrtl 1896 1492 hasáb V. kötet Iczés–Kempner 1897 1468 hasáb VI. kötet Kende–Kozocsa 1899 1456 hasáb VII. kötet Köberich–Loysch 1900 1440 hasáb VIII. kötet Löbl–Minnich 1902 1446 hasáb IX. kötet Mircse–Oszvaldt 1903 1450 hasáb X. kötet Ótócska–Popea 1905 1440 hasáb XI. kötet Popeszku–Rybay 1906 1430 hasáb XII. kötet Saád–Steinensis 1908 1438 hasáb XIII. kötet Steiner–Télfy 1909 1440 hasáb XIV. kötet Telgárti–Zsutai 1914 1958 hasáb

Jegyzetek

Források Magyar írók élete és munkái Petrik Géza: Magyar könyvészet 1886–1910, Budapest, 1913–1928 , Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, I–VIII. kötet, Budapest, 1930–1941. (elektronikus elérés: https://mek.oszk.hu/15300/15384/index.phtml)

További információk Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Tudósnaptár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990, , 200. o. Pintér Jenő: Idősb Szinnyei József emlékezete. Franklin Társulat, Budapest, 1914. (Különnyomat az Irodalomtörténetből.)

Kapcsolódó szócikkek Magyar irodalom Magyar írók élete és munkái – új sorozat Régi magyar könyvtár (irodalmi mű) Régi Magyar Könyvtár (könyvsorozat) Magyar Könyvészet Régi magyarországi nyomtatványok Magyar lexikonok listája Magyar enciklopédiák és kézikönyvek listája

Kategória:Magyar irodalomtörténeti művek Kategória:Magyar lexikonok Kategória:Bibliográfia