jobbra|bélyegkép|A La Chatona A La Chatona egy több mint két méteres női figura neve, amelynek tánca Guatemala északi részén, Petén megyében számos utcai népünnepély részét képezi. A hosszú, színes, sokszor extravagáns ruhákba öltöztetett, festett álarcot viselő, hosszú hajú bábot úgy alakították ki, hogy egy ember be tudjon bújni a belsejébe, és tudja táncoltatni. Karjai hajlékonyak, a tánc ütemére csapkodnak vagy lebbennek. Leggyakrabban a különböző települések védőszentjeinek ünnepén szokott megjelenni, de akár az ország függetlenségi ünnepén is fellép.

Története Eredetére többféle magyarázat, legenda létezik.

Az egyik egy Doña Marina vagy La Malinche néven ismert indián nőhöz kapcsolja a Chatonát. Ezt a nőt egy magas rangú kacika ajándékozta a Mexikót leigázó Hernán Cortésnek, és amikor a hódító 1525-ben Honduras felé tartott, és áthaladt a mai Petén megye területén, a nő erős félelmet keltett a helyiekben. Azóta is többször mondják, amikor félelmet akarnak ébreszteni valakiben, hogy „Ott jön a Malinche!”

Egy másik elképzelés szerint Chatona eredeti alakja nem volt ellenséges: ez az elmélet egy valószínűleg a mexikói Tenosiquéből érkezett, nagy termetű szakácsnőt tart az igazi Chatonának, aki a San Andrés-i chiclerók (a sapodilla nedvét gumikészítés céljából gyűjtő emberek) között dolgozott. Amikor a sapodillának idénye volt, akkor velük táborozott és dolgozott, a holtidényben azonban kedvenc időtöltése a pálinkaivászat volt, de szívesen táncolt is, sokat foglalkozott és játszott a gyerekekkel, és édességeket is készített. Hogy a neve miért lett Chatona, arra is két magyarázat van: az egyik szerint valódi neve Tona volt, akit a gyerekek Tona néninek, azaz Tía Tonának, eltorzulva Chía Tonának szoktak szólítani, a másik szerint pedig pisze orra volt, ami spanyolul chata, és ebből alakult ki a név. Egy alkalommal dolgozni ment a hegyre, ám nem tért vissza: valószínűleg kígyómarás áldozata lett. Emlékére az egyik chiclero, Sabino Castillo készített egy hatalmas bábfigurát, amely először 1927-ben jelent meg egy floresi ünnepen. Floresben Andrés Zetina, majd többek között Tashito Montero, Chema Berges és Cruz Reynoso készített Chatona-figurákat, a 21. század elején pedig Montero unokája, Julio Rodríguez (El Cuache) foglalkozik ezzel a mesterséggel.

A Chatona hagyományát 2007-ben felvették a nemzeti szellemi kulturális örökségek listájára.

Jegyzetek

Kategória:Guatemala kultúrája Kategória:Petén megye