Az áruház hétköznapi értelemben nagy méretű, tömeges kiszolgálásra alkalmas kiskereskedelmi üzlet, amely különböző osztályokat foglal magában.. Egy másik meghatározás szerint

Kialakulása Történelmileg az áruház őse a vegyeskereskedés. Az ipari forradalom idején kialakult tömegtermelés alapozta meg az áruházak, nagyáruházak kialakulását. Franciaországban az áruházak nagy része kis divatáru üzletekből fejlődött ki (pl. "Bon Marché", "Grand Magasin du Louvre" stb.). Érdekesség, hogy Émile Zola: Hölgyek örömeMEK katalógus Émil Zola:Hölgyek öröme""A »Hölgyek Öröme« nyolc óra tájban lángolt már a fényes nap sugaraiban, a nagyszabású téli divatáru-vásár diadalában. Zászlók lobogtak a kapu fölött, gyapjúszövetek csapkodtak a reggeli hűvösségben, a Gaillon teret ünnepi vásár zsibongása töltötte be; a két utcában pedig az ablakok kirakatszimfóniákat zengtek..."" című regénye erről a korszakról szól és igen szemléletesen mutatja be a kereskedelem átalakulását. Angliára a katona és tisztviselő szövetkezetekből létesült áruházak voltak a jellemzőek (pl. 1886-ban alapították a "Civil Service Suly Association"-t, hasonló jelleggel alakult ki az "Army and Navy Cooperative Society". Egyidejűleg rövidáruüzletekből is alakultak áruházak, mint pl. a "Whitely" vagy a "Selfridge" áruház. Németországban az áruház-alapítás mindhárom formája (divatáru, katonai és tisztviselői szövetkezet, rövidáru) szokásban volt. Magyarországon 1897-ben, a Szövetség utcában korábban megnyitott kis rövidáru-üzletből alakult ki a Magyar Divatcsarnok, amely a Rákóczi úton volt található alja:"Magyarországon 1897-ben a Szövetség utcában megnyitott kis rövidáru-üzletből alakult a Magyar Divatcsarnok, amely 1939-től használja az "áruház" elnevezést. A Corvin Áruházat 1922-ben holland tőkével alapították, ugyancsak áruházként alakult a Párisi Nagy Áruház, a Fenyves Áruház, és a Filléres Áruház." Hazánkban az 1970-es-1980-as években a Centrum Áruházak és a Skála-Coop üzemeltette a legtöbb ismert áruházat. A Centrum Áruházak cég megszűnése után egyes áruházainak üzemeltetését is a Skála-Coop vette át. Létezik a kiskert kedvelőit ellátó Hermes üzletlánc, amely szövetkezeti formát ölt. Napjainkban nyugati (pl. Tchibo,Penny Market , Lidl) és amerikai (pl. KFC, McDonald’s, Shell) üzletláncok is jelentős szerepet töltenek be a lakosság ellátásának szervezésében. Ezek az üzletláncok akár szakáruházaknak tekinthetőek az adott szakterületen (lakberendezés és kiegészítő cikkek, élelmiszer, vendéglátás, benzinkút).

A hagyományos áruház főbb jellemzői Nagyüzem – amely földrajzi területenként, országonként, városonként eltérő nagyságrendet jelent az igényektől függően. A különböző árucsoportokba tartozó árucikkeket nagy választékban forgalmazza. Ez jelenti a termelés és a fogyasztás alapján való függetlenséget, azaz a kereskedelmi szempontok szerinti függőséget; jelenti még a felhasználás és a fogyasztói kereslet szerinti kapcsolatot. Önálló osztályokon folyik az értékesítés. Ezek az egységek az áruház vezetőségének irányítása alatt úgy működnek, mintha szakboltok lennének. Fontos meghatározás, hogy építészeti szempontból egy fedél alatt, azaz egy épületben zajlik az áruk eladása. Így az üzletláncokkal nem lehet összetéveszteni az áruházakat.

Fajtái

Általános áruház: széles és egyben mély választék jellemzi, amely számos szolgáltatást kínál a fogyasztók számára és a kiskereskedelmi tevékenységét árucsoportonként osztályokra bontva végzi.http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=50124 Raktáráruház: a nagykereskedelmi vállalatok végső fogyasztók számára történő értékesítése raktári környezetben, sok esetben nagyobb kiszerelésekben. Szakáruház: a diszkontüzletek és a szaküzletek keresztezésének tekinthető. Nagy alapterületen néhány termékkategóriából mély választékkal rendelkezik. Erőssége a tanácsadás és a széles körű szolgáltatás, a jelentős alapterület miatt azonban inkább külterületre települ, más profilú szakáruházakkal társulva. Szaküzlet (nem áruház): jellemzően szűk választékkal rendelkezik, viszont a termékkategóriákon belül nagyon mély kínálatot tart. Az üzletek többnyire kis alapterületűek, az eladószemélyzet viszont magasan képzett és számos szolgáltatást nyújtanak a fogyasztóknak.

Értékesítés szervezése az áruházakban Az áruházak osztályain a munkát több szempont szerint szervezhetik: Gyártási jellegnek megfelelő szakosítás (pl. kötöttáruosztály, cipőosztály) Fogyasztói rendeltetéssel kapcsolatos szakosítás (pl. a női-férfi osztály), kiegészítő termékeket is kínálnak egyben. A kereslet komplex kiegészítésére való törekvés a vásárlók kényelme érdekében (pl. ajándékosztály, gyermekáruosztály stb.) Az áruházak szintjeinek áruval történő beterítése különböző szempontokat (pl. kereslet gyakoriság, áru súlya, árucikkek nagysága, változékonysága stb.) vesz figyelembe. A tapasztalati adatok alapján nagyjából a következő elhelyezés lehet célszerű: Alagsor (esetleg legfelső emelet)vas, műszaki cikkek, elektromos áruk, háztartási cikkekFöldszintdivatáruk, kozmetikai cikkek, rövidáruk, kötöttáruk, harisnyák, kalapok, élelmiszerek,stb.I. emeletszövetáruk, cipőkII-III. emeletbútor- lakberendezés, és étkezés

Az áruházak értékesítési formái: hagyományos eladási módszer, minták alapján történő értékesítés, önkiszolgáló módszer, csomagküldés, hírközlő eszközökön történő megrendelésre való értékesítés (telefon, web) és automata (pl. játék, édesség stb.).

Az áruházak a vásárlói kereslet komplexebb kielégítésének céljából több olyan szolgáltatást végeznek, amelyek a forgalmazott áru használatával, kényelmesebb elérhetőségével függnek össze. Az áruházak tevékenysége a teljesítés helyét tekintve lehet:

a) áruházon belüli szolgáltatás (pl. vevőszolgálat, bemutatás, tanácsadás stb.)

b) áruházon kívüli szolgáltatás (pl. házhoz szállítás, kölcsönzés, összeszerelés stb.)

Választék az áruházakban Az áruházak osztályainak árukészlete kisebb, mint a jellegének megfelelő szaküzleté. Ennek oka az áruház nagyüzemi jellege, s a típusárukhoz kapcsolódó nagyobb forgalom, azaz extra dolgokat érdemesebb szaküzletben keresni. Ellensúlyozza az áruházi szakosztályok szakboltokénál szerényebb választékát a gyakori leárazás, amelynek forgalomnövelő hatása van többnyire. A haszonért folytatott verseny eredményeként különböző áruházi formák alakultak ki a huszadik században: diszkont ház nagyáruház (pl. Praktiker) szupermarket (pl. TESCO) csomagküldő áruház (pl. Otto katalógus-áruház, Tchibo). Az új formák a nagy forgalomra alapoznak, cserébe az áraik a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árak között mozognak. A csomagküldő áruházak előnye, hogy kis lélekszámú településeket is el tudnak látni, hátránya, hogy a fuvarköltség (amely néha meglepően magas) ráépül az árra, valamint nem tudják biztosítani legtöbbször a korrekt műszaki átadást.

Képek

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek Kiskereskedelem Kereskedelem

Kategória:Kereskedelem