A Pesterzsébet–Csepel HÉV Budapest egyik vasútvonala volt, amit megszűnésekor a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltetett a Határ út és Csepel állomás között.
Története 1911. december 9-én egy 4,8 km hosszú iparvágányt adtak át a teherforgalomnak Erzsébetfalva állomás és a csepeli Weiss Manfréd Művek között a Gubacsi-zárógáton át. A vonalat 1912-ben villamosították és május 26-án megindult a személyszállítás is az Erzsébetfalva állomástól kiágazó szárnyvonalon, a BHÉV üzemeltetésében, a Közvágóhídtól Csepel HÉV-állomásig, ahol új kocsiszínt is avattak. 1919-ben a BHÉV beleolvadt az újonnan létrejött a BEVV-be, azonban két évvel később a BHÉV ismét önálló vállalatként üzemeltette a vonalat. 1924-től a HÉV-szerelvények már a Gubacsi hídon át közlekedtek és ezzel együtt külön iparvágány épült a Weiss Manfréd Művekhez. 1938-ban közvetlen HÉV-járat indult Pacsirtatelepről Csepelre, Erzsébetfalva állomáson irányváltással, amire azért volt szükség, mert a csepeli szárnyvonal vágánya a Közvágóhíd felől érkezett. Ugyanekkor Csepelen átálltak az 500 voltos feszültségre (korábban 1000 V-os volt). 1942-től az új Határ úti átkötés létrejöttével módosult a HÉV-járat útvonala és ezzel együtt megszűnt az irányváltás Erzsébetfalva állomáson. 1949-ben a BHÉV beleolvadt az új FHVKV-ba. 1950-1951 között a II. Rákóczi Ferenc úton középre helyezték a vágányokat és megszűnt Csepel, korzó megállóhely. Képek a Csepeli gyorsvasút építéséről - Velvet.hu, 2016.01.28. 1951-ben a csepeli gyorsvasút átadásával a Gubacsi hídon át közlekedő Közvágóhíd–Csepel és Pacsirtatelep–Csepel járatot megszüntették – ez utóbbi pótlására elindult a 19-es busz villamos viteldíjjal. A 19-es busz nem vált be, ezért pár évvel később (1956 előtt) újraindították Csepel és Pesterzsébet felső állomások között a HÉV-forgalmat, ekkor már 1000 V-os feszültséggel. 1959. január 1-jén egy megállóval hosszabb lett a vonal, az új Határ úti végállomástól szállított utasokat, Csepel végállomáson és a Határ útnál is hurokvágány épült. A HÉV-járat időközben betűjelzést kapott, H-val jelölték. 1968-ban a BHÉV beleolvadt a BKV-ba, a járat üzemeltetője a BKV-HÉV lett. A Gubacsi híd 1978-as felújításakor a csepeli szárnyvonal megszűnt, pótlására a BKV elindította a 148-as buszt. A XXI. kerületi Ady Endre úti hajdani nyomvonal bő két évtizeden keresztül parkolóként funkcionált, az ezredfordulót követően pedig kerékpár épült rajta.
Megállóhelyei Az állomáslista az 1977-es BKV-tájékoztató, az átszállási kapcsolatok pedig az 1978-as BKV-térkép alapján készültek.
!Sorszám (↓) !Megállóhely !Sorszám (↑) !Átszállási kapcsolatok a járat megszűnésekor |- |0 |Határ útvégállomás |8 |align=left| |- |1 |Pesterzsébet felső |7 |align=left| |- |2 |Sósfürdő |6 |align=left| |- |3 |Papírgyár |5 |align=left| |- |4 |Védgát utca |4 |align=left| |- |5 |Kossuth Lajos utca |3 |align=left| |- |6 |Tanácsház tér |2 |align=left| |- |7 |Karácsony Sándor utca |1 |align=left| |- |8 |Csepelvégállomás |0 |align=left|
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyarország megszűnt vasútvonalai Kategória:Budapest HÉV-vonalai Kategória:Budapest IX. kerületének közlekedése Kategória:Budapest XX. kerületének közlekedése Kategória:Budapest XXI. kerületének közlekedése