A keleti békakorsó, mézes bolonyik,Czifray István: Magyar nemzeti szakácskönyv német murokDr Finály Henrik: A latin nyelv szótára vagy cukorgyökér (Sium sisarum) a zellerfélék családjába tartozó, ehető gumójú növény. Magyarországon védett.
Megjelenése A keleti békakorsó 40–100 cm (ritkán 150) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Felálló szára kopasz, kissé szögletes, barázdás. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék 4–9 párba rendeződnek. Az egyes levélkék 3–8 cm hosszúak, lándzsás alakúak, szélük finoman fűrészes. A murvalevelekből 2–6 van, alakjuk lándzsás, élük hasogatott-fűrészes. Gyökérzetében egész kötegnyi 10–20 cm hosszú, sárgásfehér, duzzadt gumó (a dáliáéhoz vagy édesburgonyáéhoz hasonló, csak azoknál jóval vékonyabb) fejlődik.
Június–júliusban virágzik. Ernyővirágzata 20-30 sugárból áll, amelyeken kis másodrangú ernyők nyílnak. Szirmai fehérek (vagy néha halványrózsaszínűek), behajló csúcsúak. A bibeszálai kb. olyan hosszúak (0,5–1 mm), mint a bibevánkos (a bibe alsó, kiszélesedő része). Az ernyő gallér- és gallérkalevelek keskeny-lándzsásak.
Termése 3–4 mm hosszú ikerkaszat, amelynek felszíni bordái vékonyak, keskenyebbek a köztük lévő barázdáknál.
Kromoszómaszáma 2n=22.
Hasonló faj a széleslevelű békakorsó (Sium latifolium), amelynek többszörösen szárnyalt víz alatti levelei lehetnek, bibeszála pedig hosszabb mint a bibevánkos. A termések bordái vaskosak, olyan szélesek, mint a köztük levő barázdák. A keskenylevelű békakorsó (Sium erectum) levélkéinek széle csipkés-fogas, csúcsálló levele hasadt, lebenyes.
Elterjedése és termőhelye Feltehetően Kínában őshonos, onnan terjedt el egész Eurázsiában. Egyes feltételezések szerint már a rómaiak is termesztették. Magyarországon a Cserháton, a Kisalföldön, a Duna–Tisza közén, a Turján-vidéken, a Nyírségben, a Bereg-Szatmári-síkon és a Tiszántúlon találhatók állományai.
Mocsarak, lápok, nádasok, liget- és láperdők növénye. Kedvelt termőhelye a kőrisligetek szegélye. A jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, kissé meszes talajt részesíti előnyben.
Magyarországon a vadon termő keleti békakorsó 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Felhasználása A keleti békakorsó gumói és fiatal hajtásai ehetőek. Évszázadok óta termesztik, félig-meddig háziasítottnak is tekinthető. Mocsári növényként ipari mezőgazdasági termesztésre nem alkalmas, ezért csak igen ritkán lehet találkozni vele. A gumók édesek, nyersen vagy főzve is fogyaszthatóak. Megfőzve édes sárgarépára emlékeztet az íze. Fogyasztás előtt ajánlott kivenni közepéből az elfásodott szálat.
Kapcsolódó cikkek Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája
Jegyzetek
Források keleti békakorsó Természetvédelem.hu A keleti békakorsó (Sium sisarum) Édenkert.hu Sium sisarum - L. Plants for a Future How to Grow Skirret Cultivariable
Kategória:Zellerfélék Kategória:Növényfajok Kategória:Magyarországon védett növények