A Han Sejkún-i vegyi támadás 2017. április 4-én Szíria Idlib kormányzóságának Han Sejkún városában történt. Ekkor a várost a Tahrir al-Sham ellenőrizte, melyet korábban an-Nuszra Front néven ismertek."Tahrir al-Sham: Al-Qaeda's latest incarnation in Syria". BBC News. 28 February 2017"Death toll rises in Syria 'gas attack'". Deutsche Welle. 4 April 2017.
A jelentések szerint a várost azután, hogy az ott élőket erőteljes vegyi mérgezés érte, elkezdték a levegőből lőni. A szarin vagy más, hasonló hatású gáz kibocsátásával az idlibi egészségügyi hatóságok jelentése szerint legalább 74 embert megöltek, és 557-et megsebesítettek. A 2013-as gútai vegyi támadás óta ez volt a szíriai polgárháború legtöbb halálos áldozatot követelő ilyen akciója.
Az Amerikai Egyesült Államok az Egyesült Királyság, Törökország, Szaúd-Arábia, Franciaország és Izrael kormánya, valamint a Human Rights Watch is Bassár el-Aszad szíriai elnöknek tulajdonítja a támadást. Az Aszad-kormány visszautasította, hogy bármilyen vegyi fegyvert bevetettek volna a légi támadáskor. Az orosz Védelmi Minisztérium közleménye szerint az egyik szíriai harci repülőgép a felkelők egyik raktárát támadta, „melyben lehettek a felkelők vegyi fegyverei is.”
Április 7-én az USA 59 rakétát lőtt ki a Sajrati Légibázisra, mely az Amerikai Hírszerzés szerint a támadás forrása volt.US strikes on Syrian base: what we know – AFP. Retrieved 8 April 2017.
Előzmények Azt, hogy a szíriai polgárháborúban vegyi fegyvereket vetettek be, mind Szíria, mind az ENSZ helyi forrásai is megerősítették. A háború alatt halálos áldozatokkal járó vegyi támadások közé tartozott a gútai támadás Damaszkusz külvárosában 2013. augusztusban és a Hán al-Szal-i támadás Aleppó külvárosában 2013. márciusban. Miközben egyik fél sem vállalta a támadásért a felelősséget, az ENSZ egyik tényfeltáró missziója és az UMHRC egyik Vizsgálóbizottsága is foglalkozott a támadásokkal.
Az ENSZ szerint hasonló ideggázt, szarint vetettek be korábban Hán al-Szadnál (2013. március 19.), Szaráibnál, (2013. április 29.), Gútánál (2013. augusztus 21.), Zsúbarnál 2013. augusztus 24-én és Ászrafija Szahnájánál 2013. augusztus 25-én. Az UNHRC küldöttsége később megerősítette, hogy Hán al-Szadnál, Szaráibnál és Gútánál szarint használtak, de Zsúbart és Ászrafija Szahnáját nem említették. Az UNHRC jelentésében azt is leírta, hogy a Hán al-Szadnál használt szarin a gútai támadásnál használttal „azonos jellegzetességekkel rendelkezik”, ami arra utalhatott, hogy a készítőknek hozzáférése volt a Szíriai Hadsereg készletéhez. Ezek hatására a nemzetközi közvélemény elkezdte hangsúlyozni, hogy a Szíriai Fegyveres Erők vegyi fegyverkészletét meg kell semmisíteni, melyre 2014 folyamán sorra kellene kerülnie. Annak ellenére, hogy ezt sikeresen kivitelezték, továbbra is sok vegyi támadás történt, melyek többsége a kormányellenes csoportokhoz, leginkább az al-Nusra Fronthoz kötődött.
2016. augusztusban az Egyesült Nemzetek nyíltan azzal vádolta Bassár el-Aszad szíriai hadseregét, hogy klórbombákat dobtak le 2014. április 21-én Talmaneszre, 2016. március 16-án pedig Szarmínra.Syria Used Chlorine in Bombs Against Civilians, Report Says. Retrieved 25 August 2016. Több más feltételezett, bejelentett, vizsgált támadás is történt. 2016. decemberben az ISIL kezén lévő egyik faluban vegyi fegyvereket vetettek be, melynek hatásai hasonlóak voltak a gútai támadás következményeihez, a halottak közül többeknek a légnyomás okozta a sérülését. 2017. március 30-án légi támadás érte Hamá kormányzóság északi részén Han Sejkumtól 15 km-re al-Lataminah városát. Több mint n70 ember meg nem határozható kémiai sugárzásnak lett kitéve, és hányingerük, pszichomotorikus eredetű nyugtalanság lett rajtuk úrrá, a szájuk habzott, görcsbe rándultak az izmaik és miózisuk (pupillaszűkületük) lett. Két áldozatnak hirtelen megállt a szíve, és egy ortopéd orvos is meghalt. Április 3-án, egy nappal a támadás előtt „a rezsim egyik repülőgépe” állítólag egy ehhez hasonló klórtámadást hajtott végre a közeli Al-Habit falu felett, ahol több tucatnyi felnőtt és két gyermek halt meg.
A támadás
A támadásra helyi idő szerint április 4-én 6:30 körül került sor, mikor a legtöbb gyermek és szülő elindul iskolába illetve a munkahelyére. A szemtanuk arról számoltak be, hogy 10 perccel a rakéták becsapódása és a légi támadások vége után furcsa szagot éreztek, majd ezt követően megjelentek a mérgezés látható tünetei is. A Fehérsisakosok négy, szokatlanul gyenge robbanásról számoltak be. Az egészségügyi dolgozók és a szemtanuk szerint a támadás különbözött a korábban tapasztalt klórgázas támadásoktól. Régebben a klórgáz csak néhány embert ölt meg jól körülhatárolható épületekben és helyeken. Most viszont szabad levegőn is rengetegen haltak meg. Ezen kívül az áldozatokra jellemző volt a tűhegyes pupilla, mely arra utal, hogy ideggázzal, azon belül is szarinnal érintkezett a terület. Jellemző tünetek közé tartoztak még a végtagok fagyossága, a lelassult szívverés és az alacsony vérnyomás. Az első szemtanuk akkor is megfertőződtek, mikor az áldozatokkal kapcsolatba léptek. A török egészségügyi minisztérium szerint az orvosi tesztek megerősítették az áldozatok vizeletében és vérében az izopropil-metilfoszfátsav – a szarin egyik, kémiai reakció után létrejövő ismert bomlástermék – jelenlétét. Brit tudósok a helyszínen talált minták alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a használt kémiai anyag „szarin vagy szarin-szerű vegyület” volt.
Kareem Shaheen, az első olyan nyugati újságíró, aki a támadás után meglátogatta a várost, lefényképezte azt a krátert, ahol a jelentések szerint a vegyi fegyver a földbe csapódott, a környéken pedig egy teljesen elhagyott raktárat és üres silókat talált.
Áldozatok Az idlibi egészségügyi források a támadás után közvetlenül arról számoltak be, hogy 58 ember – köztük 11 gyermek – meghalt, és több mint 300 ember megsebesült. A tízüktől begyűjtött minta teszteredménye szerint szarinnak vagy szarinszerű vegyületnek voltak kitéve.
Helyi idő szerint 7:30-ra 100 sebesült érkezett a helyi tábori kórházhoz. Mohamad Firas al-Jundi egészségügyi miniszter azt mondta, az áldozatok megfulladtak, folyadék került a tüdejükbe, a szájuk habzott, idegesek voltak rohamaik voltak, és lebénultak. Néhány órával később egy olyan kórházat ért légi találat, ahol az áldozatok egy rézét kezelték. Egyesek szerint az oroszok bombázták a sérültekkel teli kórházat, hogy így semmisítsék meg a bizonyítékokat. A terület legnagyobb kórházát két nappal korábban érte találat. Dr. Abdel Hay Tennari, a támadás 22 áldozatának kezelője szerint a betegek tünetei szarinmérgezésre utalnak. Azoknak a betegeknek, akik pralidoxinmot, a szarin egyik ellenanyagát kapták, körülbelül egy óra alatt stabilizálódott az állapota. Az Orvosok Határok Nélkül egyik csoportja meglátogatta a Bab Al Hawa kórházat, ahol megállapították, hogy a tünetek egyértelműen szarinra utalnak. Más olyan kórházakat is meglátogattak, ahol áldozatokat kezeltek, és azt írták, "az áldozatoknak fehérítőre emlékeztető szaguk volt, ami arra utal, hogy klórral érintkeztek." Végkövetkeztetéseik szerint „a jelentések nagyon arra utalnak, hogy az áldozatok Han Sejkún környékén két különböző vegyi anyagnak voltak kitéve.”
Április 5-én az orvosok és a helyszínen dolgozó kárelhárítók szerint az áldozatok száma 74-re nőtt, a sebesültek száma pedig immár 600-ra tehető. Ugyanakkor Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök és Franciaországnak az ENSZ-hez delegált küldötte, François Delattre több mint 100 áldozatról beszélt. A mentésben részt vevő munkások földet és szövetmaradványokat gyűjtöttek össze, melyeket később a nyugati titkosszolgálatokhoz továbbítottak, ahol azokat kielemezték. Április 6-án Törökország Egészségügyi Minisztériuma a Törökországba szállított áldozatokból vett minták alapján arról beszélt, hogy az áldozatoknál talált tüdőroncsolódások alapján megállapították, hogy szarint vetettek be.
A CNN 2017. májusi jelentése az áldozatok számát 92-re tette.
Felelősség Sok kormány, így az USA és több európai ország és az Öböl Menti Együttműködési Tanács vezetői szerint is a szíriai kormány áll a támadás mögött. A Human Rights Watch vizsgálatai szerint a támadást a szíriai kormány seregei hajtották végre a levegőből, amikhez olyan szovjet készítésű KhAB–250 légi bombákat használtak, melyeket szarin célba juttatására fejlesztettek ki. Szíria tagadta, hogy köze lenne az eseményekhez. Oroszország szerint az áldozatok annak a következményei, hogy a kormány légi támadásai eltalálták a felkelők egyik kémiai fegyvereket létrehozó gyárát. Később azonban egyetértett a szakértő szervezet (OPCW) következtetéseivel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta, hogy ki kell vizsgálni a vegyi támadást. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet egyik jelentése szerint, kivizsgálták a történteket, és a vizsgálat eredményeiről 2017. június 19-én nyilvánosságra hozták a jelentésüket, mely megerősítette a szarin gáz vagy valami hasonló vegyület használatát.
A szíriai kormány, a szíriai ellenzék és az orosz kormány véleménye A szíriai ellenzék véleménye Az Idlibi Médiaközpont szerint a kémiai vegyület jellemzői megegyeztek a szarinéval. A Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Koalíciója a szíriai kormányt és a Szíriai Fegyveres Erőket vádolta a támadás kivitelezésével, és követelte az ENSZ BT azonnali vizsgálatát. Az ellenzéki csoport azt mondta, a szíriai légierő ottani polgárokra dobta le a vegyi bombákat.
A szíriai kormány álláspontja A szíriai kormány álláspontja számtalan alkalommal megváltozott. A támadás napján a szíriai kormány egyik szóvivője ezt mondta a Reutersnek: "a kormány nem használ és nem is használt vegyi fegyvereket. Sem a múltban, sem a jövőben." A kormánypárti Al-Masdar News egy katonai forrásra hivatkozva azt írta, Szu–22-es bombázókkal egy rakétagyárat támadtak meg a városban. Ennek a gyártmánynak a bombáit a hírügynökség szerint semmiféle vegyi fegyverrel nem lehet megtölteni, arról pedig nem tudtak, hogy a gyárban vegyszerek voltak. Azt, hogy a támadáshoz Szu–22-es gépeket használtak, a felkelők pártján álló SOHR is megerősítette. Később Oroszország Védelmi Minisztériuma megismételte a Szíriai Fegyveres Erők nyilatkozatát, de hozzátette, hogy a lőszerraktár elleni támadásra 11:30 és 12:30 között került sor.
Egy április 13-án az AFP-nek adott interjúban Aszad elnök azt mondta, a támadást „100%-ban a terroristákkal kéz-a-kézben együtt dolgozó USA készítette elő”, hogy ezzel szerezzen jogalapot a Sajráti Légibázis elleni légi támadáshoz. Aszad ezt állította: „Most van önöknek rengeteg hamisított videó felvételük. … Nem tudjuk, hogy a halott gyermekeket Han Sejkúnban ölték meg. Halottak voltak ők egyáltalán?”
Walid Muallem, szíriai külügyminiszter azt mondta újságíróknak egy Damaszkuszban tartott sajtótájékoztatón, hogy hadseregük „eddig sem és ezután sem” vet be vegyi fegyvert, még a szíriai kormány ellen harcoló „terrorista csoportok” ellen sem. Hozzátette: „A vegyi támadásokról szóló első hírek órákkal korábbról származnak, minthogy a kormány megkezdte volna a légi támadását. Ez arra utal, hogy a vegyi támadás egy kegyetlen és cinikus „hamis jelzés”, melyekre hivatkozva a dzsihadista csoportok segítséget kérhettek az USA-tól.” Muallem ezen kívül megígérte, hogy információval látja el a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet az Irakból és Törökországból Szíriába érkező vegyi anyagokról.
Az igaz, hogy a Szíria által a nemzetközi szervezetnek továbbított anyagokból ki lehetett mutatni a szarint.
Az orosz kormány álláspontja