A 152 mm-es 1910/34 mintájú ágyú (oroszul 152-мм пушка образца 1910/34 годов) egy szovjet gyártmányú 152,4 mm-es nehéz ágyú, amely a 152 mm-es 1910/30 mintájú ágyú modernizált változata volt, amely pedig a 152 mm-es 1910 mintájú ostromágyú alapján készült.

Leírás Az 1910/34 mintájú ágyú az 1910/30 mintájú ágyú lövegcsövének és a 122 mm-es 1931 mintájú ágyú alvázának kombinációja. Závárzata megszakított menetű, hátrasikló rendszere hidraulikus fékből és helyretolóból áll. Szétterpeszthető lövegtalp szárai, laprugós felfüggesztése és tömörgumis abronccsal szerelt acélkereke van.

Fejlesztés és gyártás A 152 mm-es 1910 mintájú ostromágyú első továbbfejlesztett változata jobb adottságokkal rendelkezett, de nem sikerült orvosolni néhány jelentős problémát, mint például az elégtelen mobilitás (felfüggesztés nélküli alváz, külön szállítandó lövegcső) és a korlátozott horizontális irányzási szög. Az újabb továbbfejlesztéssel ezeket a problémákat akarták kiküszöbölni, méghozzá a 122 mm-es 1931 mintájú ágyú modern szétterpeszthető lövegtalpszárakkal ellátott alvázának használatával. Az első prototípus próbáit 1934. május 16-án kezdték meg. Ezek egészen 1935. január 16-ig tartottak, majd átadták a prototípust a hadseregnek csapatpróbára. A löveggel kapcsolatban főleg pozitív véleményeket fogalmaztak meg, így azt 152 mm-es 1910/34 mintájú ágyú jelöléssel hivatalosan rendszeresítették. 45°-os maximális magassági irányzása miatt gyakran taracknak sorolták be az ágyút. Tulajdonképpen még a fejlesztők is 152 mm-es 1932 mintájú taracknak, majd később 152 mm-es 1934 mintájú taracknak hívták a löveget.

A gyártás 1934-ben vette kezdetét a Perm üzemben, ami egészen 1937-ig folyt. Ez idő alatt 275 darab ágyú legyártása fejeződött be.

Szervezés és alkalmazás A Vörös Hadsereg szervezete alapján a 152 mm-es ágyúkat a hadtest tüzérség a főparancsnokság tartaléka használta, tipikusan a 152 mm-es 1937 mintájú ágyútarackok helyett. A főparancsnokság tartalékának nehézlöveges ezredei 24 darab ágyúval voltak felszerelve ezredenként.

Különböző források szerint a Nagy Honvédő Háború kitörésekor a Vörös Hadsereg 146 vagy 275 darab 1910/34 mintájú ágyúval rendelkeztek. Ezeket a lövegeket kétségkívül bevetették a háborúban, viszont kis számuk miatt harctéri alkalmazásukról nem maradt fenn információ. Néhány darabot a német hadsereg is zsákmányolt, majd 15,2 cm K. 433/2(r) jelöléssel rendszeresített.

Összegzés Az 1910-es mintájú ágyú második modernizációja jelentősen növelte annak mozgékonyságát és oldalirányzását. A lövegcsövet már nem kellett leszerelve külön szállítani, ami a löveg tűz késszé tételét felgyorsította. A magassági irányzás fejlesztése a lőtávolságot is növelte. Azonban problémák továbbra is akadtak az ágyúval. A magassági irányzómechanizmus egyensúlyozó szerkezettel volt egybeépítve, ami a mechanizmus lassú működtetését eredményezte. A 45°-os magassági irányzási szög elégtelennek bizonyult. Az ágyú egyes szerkezeti elemeit, főleg a felső lövegtalpat nehéz volt gyártani. Ennek eredményeképpen a tervezetet tovább fejlesztették, így létrehozva a 152 mm-es 1937 mintájú ágyútarackot.

Lőszer Elérhető lőszertípusok Típus Modell Súly, kg Töltetsúly, kg Csőtorkolati sebesség, m/s Lőtávolság, m Páncéltörő lövedékek Robbanó páncéltörő lövedék (APHE) BR–540 48,8 0,66 600 4000 Acélmagvas páncéltörő lövedék (APBC) (1944 végétől) BR–540B 46,5 0,48 600 4000 Tengerészeti páncéltörő lövedék 1915/28 mintájú 51,07 3,2 573 5000 Kumulatív lövedék (HEAT) BP–540 27,44 680 3000 Betonromboló lövedékek Betonromboló taracklövedék G–530 / G–530S 40,0 5,1 Betonromboló ágyúlövedék G–545 56,0 4,2 Nagy robbanóerejű és repeszlövedékek Ágyúlövedékek Repesz-romboló, acél OF–540 43,6 5,9-6,25 Repesz-romboló, acél OF–540Zh 43,6 5,9-6,25 Nagy robbanóerejű, régi F–542 38,1 5,86 Nagy robbanóerejű, régi F–542G 38,52 5,83 Nagy robbanóerejű, régi F–542SG 41,0 5,93 Nagy robbanóerejű, régi F–542S 40,6 6,06 Nagy robbanóerejű, régi F–542SU 40,86 5,96 Nagy robbanóerejű, régi F–542U 38,36 5,77 Taracklövedékek Repesz-romboló, acél OF–530 40,0 5,47-6,86 Repesz-romboló, acélos vas OF–530A 40,0 5,66 Nagy robbanóerejű, régi F–533 40,41 8,0 Nagy robbanóerejű, régi F–533K 40,68 7,3 Nagy robbanóerejű, régi F–533N 41,0 7,3 Nagy robbanóerejű, régi F–533U 40,8 8,8 Nagy robbanóerejű, acélos vas, régi francia F–534F 41,1 3,9 Nagy robbanóerejű, a 152 mm-es 1931 mintájú aknavetőhöz F–521 41,7 7,7 Nagy robbanóerejű, brit, a Vickers 152 mm-es tarackhoz F–531 44,91 5,7 Srapnel lövedékek Srapnel 45 mp.-es csővel S–501 41,16-41,83 0,5 (680—690 golyóval) Shrapnel Т–6 csővel S–501T 41,16 0,5 (680—690 golyóval) Világító lövedékek Világító, 40 mp.-es S 1 40,2 Vegyi lövedékek Vegyi-repesz ágyúlövedék OH–540 Vegyi tarack lövedék HS–530 38,8 Vegyi tarack lövedék HN–530 39,1 Vegyi (háború utáni) ZHZ

Páncélátütési táblázat BR–540 robbanó páncéltörő lövedék (APHE) Távolság, m 60°-os becsapódási szög, mm 90°-os becsapódási szög, mm 500 105 125 1000 95 115 1500 85 105 2000 75 90 BR–540B acélmagvas páncéltörő lövedék (APBC) Távolság, m 60°-os becsapódási szög, mm 90°-os becsapódási szög, mm 500 105 130 1000 100 120 1500 95 115 2000 85 105 1915/28 mintájú tengerészeti páncéltörő lövedék Távolság, m 60°-os becsapódási szög, mm 90°-os becsapódási szög, mm 100 110 136 500 104 128 1000 97 119 1500 91 111 2000 85 105 Ezek az adatok szovjet páncélátütő mérésekből származnak (átütési valószínűség 75%). Nem közvetlenül összehasonlítandók hasonló típusú nyugati adatokkal.

Források Shirokorad A. B. - Encyclopedia of the Soviet Artillery - Mn. Harvest, 2000 (Широкорад А. Б. Энциклопедия отечественной артиллерии. — Мн.: Харвест, 2000., ) Ivanov A. - Artillery of the USSR in Second World War - SPb Neva, 2003 (Иванов А. Артиллерия СССР во Второй Мировой войне. — СПб., Издательский дом Нева, 2003., ) Shunkov V. N. - The Weapons of the Red Army - Mn. Harvest, 1999 (Шунков В. Н. - Оружие Красной Армии. — Мн.: Харвест, 1999., )

Fordítás

További információk

Kategória:Második világháborús lövegek