Az Amesa Szpenták isteni entitások, a Nagylelkű vagy Szent Halhatatlanok a zoroasztrizmusban.
Zarathustra számos égi erőt említ, amelyek Ahura Mazdá teremtményei, s ezért alattvalói, de ők teremtenek kapcsolatot Ahura és tisztelői között. Ahurához minden ima és dicsőítés a Halhatatlanok közvetítésével jut el, ő pedig rajtuk keresztül jutalmaz vagy büntet. Mindegyikük képviselheti a paradicsomot, a követendő emberi példát vagy az igaz vallást. Az Amesa Szpenták tehát voltaképpen közvetítők, akiken keresztül Isten kapcsolatba léphet az emberrel és az ember Istennel.
A későbbi hagyomány hét ilyen lény alkotta csoporttal számol, bár eltérések vannak a hét lény kilétét illetően, főként azzal kapcsolatban, hogy maga Ahura is közéjük tartozik-e vagy sem (ha nem, Szraosa ősi alakja kerül a helyére). Mind a hét lény a hét teremtés valamelyikének a védelmezője, amit a legfontosabb szertartásokon az adott lény jelképével fejeznek ki. Az Amesa Szpenták tehát a teológiában és a szertartásrendben is jelen vannak.
Ahura Mazdától és egyetlen Szent Lelkétől (Szpenta Mainju) eltekintve mind a hét erő egyszerre képviseli Ahura valamely sajátosságát és a megfelelő zoroasztriánus hívő valamelyik tulajdonságát.
A Halhatatlanok absztrakt természete már neveikből is érzékelhető. Mindegyikük az isteni lét valamely aspektusát képviseli, amelyben az ember osztozhat és kell is osztoznia. Csak Ahura Mazdá teremtő, szent, bőkezű szelleméből nem részesedhet az ember.John R. Hinnels: Perzsa mitológia
Az Ahurától különböző hat lény a következő: Asa Vahista: igazságosság, becsületesség Vohu Manah: az Ahura bölcsességét megszemélyesítő helyes gondolkodás Khszathra Varja: ő testesíti meg Ahura hatalmát, fenségét és erejét Szpenta Armaiti: szent odaadás, engedelmesség; az összhang és a vallási tisztelet megtestesítője Haurvatāt: teljesség; azt személyesíti meg, ami az egyén számára a megváltást jelent Ameretāt: szó szerint: halál-nélküliség; a megváltás egy másik mozzanatát, a halhatatlanságot személyesíti meg
Hozzáadhatjuk: Szraosa: engedelmesség Ashi: ajánlatok
A hat Amesa Szpenta az év hat hónapjára utal a mai iráni naptárban.
Az Aveszta alakja Későbbi alak Nevének jelentése A felügyeletére bízottteremtmény Rituális megjelenítője Ahura Mazdá(Szpenta Mainju) Ohrmazd(Spenág Ménog) Bölcs Úr(Szent Szellem) az emberiség pap Vohu Manah Vahman Jó Gondolat szarvasmarhák egy pohár tej Asa (Vahista) Advahist (Legszentebb) Igazság tűz rituális tűz (Szpenta) Armaiti Szpendármad Szent Alázat föld szent helyek Kszatrah (Vairja) Sahrevar (Eszményi) Királyság az ég kő mozsár ésmozsártörő Haurvatat Hordád Teljesség víz megszentelt víz Ameratat Amurdád Halhatatlanság növények haoma (szóma) ésmás növények
A szpenta és a szent szó kapcsolata Czuczor Gergely és Fogarasi János ekképpen nyilatkozik szent szavunkról: „Eredetre nézve közönségesen a latin sanctus-ból módosúltnak tartják, a közel jár hangokban is az ugyancsak a latinból származott franczia saint szóhoz, a szláv nyelvekben szvieti, szväti, szvati stb.; azonban figyelmet érdemel, hogy ez csaknem ugyanezen alakban a zend vagyis azon ős nyelvben is eléfordúl, melyen a zendaveszta van írva, ú. m. szpenta, melyhez a föntebb., szláv szók is közelebb állnak hangokban, mint a latin ,sanctus’ szóhoz. A mongolban is szain (fn. és mn. jó, szép, nemes) gyakran használtatik jelzőül a vallásos és isteni dolgokban, pl. szain edor, szép v. jó nap; és ünnep (szent nap, szent idő), szain dzarlik szép v. jó beszéd; és a vallás alaptudománya; ettől származik szaitai v. szaitu (jó, szép, igen szép).”
Hivatkozások
Források és (1870): A magyar nyelv szótára. Ötödik kötet. Pest. (Szent (1) szócikk.) és (2009): Világvallások. Budapest. John R. Hinnels: Perzsa mitológia, Corvina, 1992,
Kapcsolódó szócikkek Szent Zoroasztrizmus
Kategória:Zoroasztrizmus