Récefélék

bélyegkép|jobbra|200px|Nyári lúd (Anser anser) bélyegkép|jobbra|200px|A Kerguelen-szigeteki nyílfarkúréce egyike a család legdélebbre előforduló fajainak A récefélék (Anatidae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó család. 55 nem és 161 faj tartozik a családba. Közismert elnevezésük szerint az ide tartozó madarak három nagy csoportja a ludak, a récék és a hattyúk. A vízimadarak között ez a legismertebb és gazdasági szempontból a legfontosabb család. Egyes fajok ma is fontosak a vadászat számára, sokuk szerepel az emberi kultúrában, mítoszokban, mesékben. Öt fajukat sikerült az emberi történelem során háziasítani: a tőkés récét, a nyári ludat, a hattyúludat, a pézsmarécét és a nílusi ludat.

Rendszertani szempontból a réceféléket gyakran további alcsaládokba sorolják, ezek a réceformák (Anatinae), a lúdformák (Anserinae), a fütyülőlúdformák (Dendrocygninae), a gyöngyösréceformák (Stictonettinae), a tarkalúdformák (Tadorninae) és a halcsontfarkú réceformák (Oxyurinae). A récefélék családja az egyik leginkább összetett család a madarak között. A 6 alcsaládhoz sok nemzetség, sok nem (közülük sok monotipikus) és 161 faj tartozik. A nagyobb fajszámú nemeken belül sokszor több alnemet lehet elkülöníteni.

Szerte a Földön elterjedt család, képviselői az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen előfordulnak. Szinte valamennyi fajuk erősen vízhez kötött. A legtöbb faj édesvizek közelében él, még az úgynevezett tengeri récék is csak télen, a szaporodási időszakon kívül élnek a tengeren, de ezek közül is a legtöbb faj a partok közelében él.

Természetvédelmi szempontból a récefélék családja szintén nagyon változatos. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján 33 fajuk van nyilvántartva, mint valamiképpen veszélyeztetett. A récefélék többségét azonban nem fenyegeti semmilyen veszély, vannak köztük kifejezetten gyakori fajok is. Az emberi terjeszkedés és vadászat miatt 1500 óta 10 fajuk kihalt.

Elterjedésük Az Antarktisz kivételével a család képviselői valamennyi kontinensen elterjedtek, északon egyes fajok messze az északi sarkkörön túl élnek; bár magán az antarktiszi kontinensen nem élnek, de a szubantarktikus szigeteken már találunk réceféléket. Majd minden éghajlati övben élnek képviselőik. Szinte valamennyi fajuk erősen vízhez kötött madár. A legtöbb faj édesvizek közelében él, még az úgynevezett tengeri récék is csak télen, a szaporodási időszakon kívül élnek a tengeren, de ezek közül is a legtöbb faj a partok közelében él.Hartmut Kolbe; Die Entenvögel der Welt, Ulmer Verlag 1999,

Ahogy az éghajlati övek szinte mindegyikében, úgy a magassági övek közül is majd mindegyikben élnek récefélék. A legtöbb faj síkvidéken, síksági folyók és tavak partján él, de a vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) és az indiai lúd (Anser indicus) a hegyvidékeken akár 5000 méteres magasságban is megtalálható.Janet Kear (Hrsg): Ducks, Geese and Swans. Oxford University Press, 2005, .

A trópusi és szubtrópusi fajok többsége állandóan egy helyben él vagy az esőknek megfelelően lokálisan vándorol. A mérsékelt égövi fajok egy részénél és az északi sark körül élő fajoknál viszont évszakos vándorlás figyelhető meg. Legismertebbek a magas északon élő lúdfajok, melyek sarkvidéki fészkelő helyükről minden évben sok ezer kilométert repülnek, hogy telelőhelyükre jussanak.

Származásuk A récefélék családja az oligocén kor óta ismert, de ebből az időszakból viszonylag kevés fosszilizálódott leletük van. A család erős radiációja a miocén korra tehető. Az összes nagyobb nemzetség a miocén kor óta kimutatható.

Sok taxonuk (egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott fajcsoportjuk) a fejlődés során kihalt. Több korábban ide sorolt fosszilis alakot elkülönítettek és azokat jelenleg különálló családként tartják nyilván a lúdalakúak között. Ilyen családok a Presbyornithidae, Cnemiornithidae, Romainvillidae, Cygnopteridae és Paranyrocidae.

A következő fosszilis és szubfosszilis taxonok maradtak a récefélék családján belül:

Dendrocheninae – Két nemük, a Mionetta és a Dendrochen a miocénból ismert Európa és Észak-Amerika területéről. A Mionetta blanchardi faj a mai Franciaország területén élt, míg a Dendrochen robusta a mai Dél-Dakota akkoriban szubtrópusi szavannáin és folyópartjain élt. Thambetochenini – A ma élő úszórécék legközelebbi rokonaiként besorolt fajok egykor a Hawaii-szigeteken éltek. Négy nagy termetű, röpképtelen fajukat jóval az európaiak megérkezése előtt kiirtották a Hawaii-szigetekre települő polinézek. Finschs-réce (Chenonetta finschi) – Nagy testű, röpképtelen új-zélandi réce, melyet nagy valószínűséggel kiirtottak a maorik, de elképzelhető, hogy még élt Új-Zéland európaiak általi felfedezése idején.

A récefélék legközelebbi rokona a különálló családba sorolt hasadtujjú lúd (Anseranas semipaémata), mely egy nagyon korai leágazás a lúdalakúak családfáján. A két család távolabbi rokonai a tüskésszárnyúmadár-félék családjába sorolt három faj.

Rendszertani besorolásuk nem teljesen egységes, az itt közreadott változat a leginkább elfogadott változat.

A család az alábbi alcsaládokat, nemzetségeket, nemeket és fajokat foglalja magában.

Fütyülőlúdformák A fütyülőlúdformák (Dendrocygninae) alcsaládjába két nemzetség tartozik: Fütyülőludak (Dendrocygnini) nemzetsége – 1 nem Dendrocygna – 8 faj piroscsőrű fütyülőlúd (Dendrocygna autumnalis) sujtásos fütyülőlúd (Dendrocygna bicolor) pálmafütyülőlúd vagy karibi fütyülőlúd (Dendrocygna arborea) vándorfütyülőlúd (Dendrocygna arcuata) sarlós fütyülőlúd (Dendrocygna eytoni) gyöngyös fütyülőlúd (Dendrocygna guttata) bengáli fütyülőlúd (Dendrocygna javanica) apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata)

Vöcsökrécék (Thalassornini) nemzetsége – 1 nem Thalassornis – 1 faj vöcsökréce (Thalassornis leuconotus)

Lúdformák A lúdformák (Anserinae) alcsaládja három nemzetséget tartalmaz, melyből egynek mára valamennyi képviselője kihalt: Valódi ludak (Anserini) nemzetsége – 3 nem Branta – tengeri ludak, 6 faj kanadai lúd (Branta canadensis) alaszkai lúd (Branta hutchinsii) egyes rendszerekben alfajnak tartják Branta canadensis hutchinsii néven örvös lúd (Branta bernicla) apácalúd (Branta leucopsis) vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) hawaii lúd (Branta sandvicensis) Anser – mezei ludak, 8 faj nyári lúd (Anser anser) nagy lilik (Anser albifrons) vetési lúd (Anser fabalis) tundralúd (Anser serrirostris, 2019 előtt Anser fabalis serrirostris)Kókay Bence: Taxonómiai változások, birding.hu - 2019. február 9.NOF samkjører taksonomi og systematikk for fugl Av NSKF, NNKF og NOFs sekretariat, birdlife.no - 2020. december 4. Elkezdődött a vadlibák vadászati idénye, mme.hu - 2021. október 7. kínai hattyúlúd (Anser cygnoides) kis lilik (Anser erythropus) indiai lúd (Anser indicus) rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus) Chen fehér ludak – 3 faj sarki lúd (Chen caerulescens vagy Anser caerulescens) császárlúd (Chen canagica vagy Anser canagicus) hólúd (Chen rossii vagy Anser rossii)

Hattyúk (Cygnini) nemzetsége – 1 nem Cygnus – 6 faj bütykös hattyú (Cygnus olor) kis hattyú (Cygnus columbianus) énekes hattyú (Cygnus cygnus) trombitás hattyú (Cygnus buccinator) fekete hattyú (Cygnus atratus) feketenyakú hattyú (Cygnus melanocoryphus)

Tyúkludak (Cereopsini) nemzetsége – 2 nem Cereopsis (Latham, 1802) – 1 faj tyúklúd (Cereopsis novaehollandiae) Coscoroba – 1 faj koszkoróbahattyú (Coscoroba coscoroba)

Gyöngyösréceformák

Gyöngyösréceformák (Stictonettinae) alcsaládja – 1 nem és 1 faj Stictonetta nem (Reichenbach, 1853) – 1 faj gyöngyös réce (Stictonetta naevosa)

Tüskészárnyúlúd-formák

Plectropterus (Stephens, 1824) – 1 faj tüskésszárnyú lúd (Plectropterus gambensis)

Ásólúdformák

Ásóludak (Tadorini) nemzetsége – 6 nem Cyanochen – 1 faj kékszárnyú lúd (Cyanochen cyanopterus)

Alopochen (Stejneger, 1885) – nílusi ludak, 2 faj nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus vagy Alopochen aegyptiaca) mauritiusi ásólúd (Alopochen mauritianus) – kihalt madagaszkári ásólúd (Alopochen mauritianus sirabensis) – alfaj, kihalt

Mascarenachen (G.S. Cowles, 1994) – 1 kihalt faj réunioni ásólúd (Mascarenachen kervazoi) – kihalt

Neochen (Oberholser, 1918) – Orinoco-ludak, 1 faj. orinocói lúd (Neochen jubata)

Chloephaga (Eyton, 1838) – piszecsőrű ludak, 5 faj andoki lúd (Chloephaga melanoptera) Magellán-lúd (Chloephaga picta) szirti lúd (Chloephaga hybrida) szürkefejű lúd (Chloephaga poliocephala) rőtesfejű lúd (Chloephaga rubidiceps)

Tadorna (Oken, 1817) – ásóludak, 6 faj bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) szürkefejű ásólúd (Tadorna cana) koreai ásólúd (Tadorna cristata) ausztrál ásólúd (Tadorna tadornoides) új-zélandi ásólúd (Tadorna variegata)

Radjah (Reichenbach, 1853) – radjah ásólúd, 1 faj radjah ásólúd (Radjah radjah)

Pachyanas (Oliver, 1955) – 1 faj Chatham-szigeteki réce (Pachyanas chathamica) – régen kihalt faj

Zuhatagirécék (Merganettini) nemzetsége – 1 nem Merganetta – 1 faj zuhatagi réce (Merganetta armata)

Karimáscsőrű récék (Hymenolaimini) nemzetsége – 2 nem Hymenolaimus – 1 faj karimáscsőrű réce (Hymenolaimus malacorhynchos)

Salvadorina (Rothschild & Hartert, 1894) – salvadori récék, 1 faj Salvadori-réce (Salvadorina waigiuensis)

Barátréceformák Bukórécék (Aythyini) nemzetsége – 2 nem, 16 faj Aythya (Boie, 1822) – bukórécék, 12 faj amerikai barátréce (Aythya americana) barátréce (Aythya ferina) búbos réce (Aythya affinis) cigányréce (Aythya nyroca) hegyi réce (Aythya marila) kontyos réce (Aythya fuligula) madagaszkári cigányréce (Aythya innotata) örvös réce (Aythya collaris) rókafejű réce (Aythya valisineria) ausztrál cigányréce (Aythya australis) maori cigányréce (Aythya novaeseelandiae) mandzsu réce (Aythya baeri) Netta (Kaup, 1829) – üstökös récék, 4 faj pirosszemű réce (Netta erythrophthalma) peposaca réce (Netta peposaca) üstökösréce (Netta rufina) rózsásfejű réce (Netta caryophyllacea, régebben Rhodonessa caryophyllacea) – kihalt

Réceformák A réceformák (Anatinae) alcsaládjába 4 nemzetség és 23 nem tartozik:

Úszórécék (Anatini) nemzetsége – 9 nem Chendytes (Miller, 1925) – régen kihalt fajok (Chendytes lawi) (Chendytes milleri)

Spatula (Boie, F. 1822) - 10 faj

Récefélék

Źródło i licencja