Vöcsökfélék

A vöcsökfélék (Podicipedidae) a madarak osztályának vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjének egyetlen családja.

6 nem és 22 faj tartozik a családba.

A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szerint a gólyaalakúakhoz tartozik.

Előfordulásuk A vöcsökfélék szinte minden kontinensen megtalálhatóak, kivéve az Antarktiszt.

Különösen kedvelik a sekély, homokos aljú tavakat, ahol nincs áramlás. Kevésbé gyakran lehet látni lassú folyású folyóknál is. A szaporodási időszakban egyes fajok láthatók a tengeren is. Több faj is kimerészkedik a tengerre, de nem mennek távol a parttól.

Megjelenésük Legjobban a búvárfélékre hasonlítanak. Lábuk hátul ízesül, így törzsüket nagyjából függőlegesen tartják.

Életmódjuk Úszó és bukó madarak. Nappali madarak, de néha éjjel is aktívak. A legtöbb faj magányosan vagy párban él. Télen általában kisebb csapatokban vannak. Vízi rovarokkal és halakkal táplálkoznak. A búvárkodás során néha a madarak egész teste a víz alá kerül; ugrásukkal minél meredekebb szögben buknak a víz alá, annál mélyebbre jutnak. A nagyobb fajok általában 10–40 másodpercig maradnak víz alatt, de képesek 1-2 percig is, legfeljebb 3 percig. A kisebb fajok kevesebb ideig maradnak a víz alatt. A mélység általában 1–4 méter. bélyegkép|250px|Búvárkodó példány

Szaporodásuk A szaporodási időszakukban monogám párokat alkotnak. A Podisceps nembe tartozó legtöbb faj általában násztánccal hódítja el párját. A fészekrakás a szárazföldön történik, de a vízparton. A fészket mindkét szülő készíti vízinövényekből, ágakból és levelekből. A fészkek átmérője 30–50 centiméter, nagyon ritka esetben akár egy méter is, de ez függ a körülményektől és az építőanyag mennyiségétől. A fészekaljuk általában 2–7 tojásból áll. Egy évben maximum három fészekalj van, de általában egy vagy kettő. A tojásokon mindegyik szülő kotlik, a kotlás időtartama általában 20–30 nap. A fiatalokra jellemző a csíkos mintázatú tollazat. Mikor hideg a víz, a szülők általában a hátukon szállítják a fiókáikat.

A vöcsökfélék és az ember Mivel a tolluk a 19. században igen népszerű lett, elkezdték vadászni őket, így számuk csökkent. Ám a 20. században a védelmükre keltek, és a számuk ismét megnövekedett. Napjainkban a madarakat veszélyezteti a vizek szennyezése és a hajók.

Az emberi tevékenység más módon is veszélyezteti a madarakat: a mesterséges világítás miatt szilárd felületeket nézhetnek vízfelszínnek, és ily módon bukórepülés közben összetörik magukat.Tömeges vöcsököngyilkosság Utahban

Rendszerezés A vöcsökalakúak rendjébe egyedül a vöcsökfélék családja tartozik, amely az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában:

Rollandia (Bonaparte, 1856) – 2 faj Rolland-vöcsök (Rollandia rolland) Titicaca-vöcsök (Rollandia microptera)

Tachybaptus (Reichenbach, 1853) – 6 faj Alaotra-vöcsök (Tachybaptus rufolavatus) – kihalt kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) Tachybaptus tricolor vöröspofájú vöcsök (Tachybaptus novaehollandiae) madagaszkári vöcsök (Tachybaptus pelzelnii) törpevöcsök (Tachybaptus dominicus)

Podilymbus (Lesson, 1831) – 2 faj óriásvöcsök (Podilymbus gigas) – kihalt gyűrűscsőrű vöcsök vagy szalagos vöcsök (Podilymbus podiceps)

Poliocephalus (Selby, 1840) – 2 faj deresfejű vöcsök (Poliocephalus poliocephalus) maori vöcsök (Poliocephalus rufopectus)

Podiceps (Latham, 1787) – 9 faj vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena) búbos vöcsök (Podiceps cristatus) füles vöcsök (Podiceps auritus) feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) andoki vöcsök vagy kolumbiai vöcsök (Podiceps andinus) – kihalt nagy vöcsök (Podiceps major) ezüstvöcsök (Podiceps occipitalis) Junin-vöcsök (Podiceps taczanowskii) csuklyás vöcsök vagy dolmányos vöcsök (Podiceps gallardoi)

Aechmophorus (Coues, 1862) – 2 faj nyugati vöcsök (Aechmophorus occidentalis) fehérarcú vöcsök (Aechmophorus clarkii)

Jegyzetek

Fordítás

Források A Biolib rendszerbesorolása szerint önálló rendbe tartoznak ITIS rendszerbesorolása szerinti a gólyaalakúakhoz tartoznak Kihalt madárfajok

Külső hivatkozás Képek az interneten a családhoz tartozó fajokról

Kategória:Madárcsaládok

Vöcsökfélék

Źródło i licencja