A székicsérfélék (Glareolidae) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó család. 2 alcsalád, 4 nem és 17 faj tartozik a családba.
Rendszerezésük A családot Christian Ludwig Brehm német lelkipásztor és ornitológus írta le 1831-ben, az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak ideː
A futómadárformák (Cursoriinae) alcsaládjába alábbi nemek és fajok tartoznak:
Smutsornis Roberts, 1922 – 1 faj kétörves futómadár (Smutsornis africanus vagy Rhinoptilus africanus)
Cursorius Latham, 1790 – 5 faj futómadár (Cursorius cursor) szomáliai futómadár (Cursorius somalensis) vörös futómadár (Cursorius rufus) vörösfejű futómadár (Cursorius temminckii) indiai futómadár (Cursorius coromandelicus)
Rhinoptilus Strickland, 1852 – 3 faj vöröslábú futómadár (Rhinoptilus chalcopterus) galléros futómadár (Rhinoptilus cinctus) csíkosfejű futómadár (Rhinoptilus bitorquatus)
A székicsérformák (Glareolinae) alcsaládjába alábbi nemek és fajok tartoznak:
Glareola Brisson, 1760 – 7 faj madagaszkári székicsér (Glareola ocularis) kövi székicsér (Glareola nuchalis) kis székicsér (Glareola lactea) hamvas székicsér (Glareola cinerea) keleti székicsér (Glareola maldivarum) feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni) székicsér (Glareola pratincola)
Stiltia Gray, 1855) – 1 faj Izabell-székicsér (Stiltia isabella vagy Glareola isabella)
Előfordulásuk Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália területén honosak. A fajok egy része állandó, de a többség vonuló. Természetes élőhelyeik a füves puszták, tengerparti torkolatok, szikes lagúnák, tavak, folyók és patakok környéke.
Megjelenésük Testhosszuk 17-29 centiméter közötti.
Életmódjuk Az ismertebb fajok rovarokkal táplálkoznak, a székicsérek inkább levegőben vadásznak, a futómadarak inkább a talajon.
Képek
Jegyzetek
Kategória:Székicsérfélék Kategória:Madárcsaládok