bélyegkép|Az egyik a sok utcai bejárat közül, amelyeket többnyire zárva tartanak, hogy megakadályozzák a gyermekek és a felelőtlen kíváncsiskodók bejutását
Az odesszai katakombák (ukrán: Одеські катакомби) egy alagútrendszer az ukrajnai Odessza alatt, amely a város környékére is kiterjed. A katakombarendszer három szinten húzódik, a mélysége pedig eléri a 60 métert. Ez a világ legnagyobb labirintusrendszere,https://www.atlasobscura.com/places/odessa-catacombs amely fő- és mellékfolyosóinak, zsákutcáinak, elágazásainak hossza a becslések alapján kb. , de egy ukrán weboldal -re becsüli a hálózatot. Eddig csak mintegy hosszú szakaszt térképeztek fel. A katakombák zöme, 95-97%-a a bányászat során keletkezett, a maradék vagy természetes (karszt) eredetű barlang, vagy létesített bunker, csatorna, pince stb.
Mivel az egész alagútrendszer a mai napig sincs teljesen feltérképezve, nincs benne világítás, időnként tévednek el benne önálló vállalkozásra induló emberek, főleg gyerekek, vagy kíváncsiskodó kalandorok. A mentések gyakran 2-3 napig is tartanak, és nem mindig végződnek sikerrel. Napjainkban több mint ezer ismert bejárata van a labirintusrendszernek.
Történelem bélyegkép|A katakomba sziklába vájt bejárata A 19. században a legtöbb odesszai ház mészkőből épült, amelyet a közelben bányásztak. A házak építésekor, hogy ne kelljen messziről idecipelni a mészköveket, egyre inkább a város alól bányásztak. Ahogy a bányászok kitermelték a mészkövet, alagutak kezdtek kialakulni. A város alatt nemsokára kialakult egy kusza labirintus, melyet senki nem tervezett előre. A föld alatti hálózat pedig idővel a városon kívüli területekre is kiterjedt. A bányászott kőzetből felépült házak színe miatt Odesszát sokáig „sárga városnak” is nevezték.
A kitermelés a 20. század elején is folytatódott, egészen az 1917-es orosz forradalom kitöréséig. A katakombák ideális búvóhelyül szolgáltak a forradalmároknak. Lenin öccse, Dmitrij Uljanov is vezetett itt szemináriumokat. A polgárháború idején itt volt a föld alá kényszerített bolsevikok forradalmi parancsnoksága, itt működött a nyomdájuk is.
A második világháború alatt a szovjet partizánok búvóhelyéül szolgálták, akik hosszú ideig használták bázisul a németek és a románok ellen. Itt dolgozott az odesszai pártbizottság, itt volt a partizánok fegyver- és élelmiszerraktára, s innen biztosították a rádió-összeköttetésüket is Moszkvával. A német hadvezetés ágyúkkal lövette a katakombák bejáratát, az aknákat törmelékkel szóratta be, a kutakba, amelyeknek a katakombákkal is volt összeköttetésük, olajat öntetett, de a föld alatti várost nem tudta bevenni.
A bányajáratokat a két világháború között és a II. világháború után csempészek és bűnözők is használták raktárként, illetve fegyver- és árucsempészethez.
A 20. század végétől sok gondot okoznak a katakombák, mivel gyakran beomlást okoznak. A 21. század elejére teljesen megszűnt a város alatti bányászat, ekkor már csak a környező falvakban engedélyezett. Mivel ezek a bányajáratok is összeköttetésben vannak a régiekkel, ezért a katakombarendszer hossza továbbra is nő.
Múzeumok A bűnözéssel, csempészettel vagy a szép nők elrablásához és eladásához kapcsolódóan sok legenda él. Ebben a népszerű témakörben létesült Odessza központjában a Földalatti Odessza Titkai Múzeum ("Музей Тайны подземной Одессы"), 25 méterrel a föld alatt, a Razumovszkij (переулок 2-й Разумовский) utca 33. szám alatt. Míg Odessza közelében, Nerubajszke faluban a Partizándicsőség Múzeum (Музей партизанской славы) betekintést nyújt az alagútrendszer katonai múltjára. Itt a katakombák 12-14 méter mélyen vannak. Ez a múzeum 1969-ben létesült, és a helyén rejtőztek a régió legnagyobb partizánegységei a nagy honvédő háborúban.catacombs
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
További információk Odessa Catacombs The Enduring Legend of the Girl Who Died in Odessa's Catacombs Catacombs Újabb és újabb holttestek kerülnek elő Odessza katakombáiból Kategória:Odessza Kategória:Katakombák