A Bányai evangélikus egyházkerület, eredetileg még a zsolnai zsinat alakította a nógrádi, túróci, zólyomi és a két honti egyházmegyék szlovák egyházaiból, melyek akkor mintegy 160-an voltak. Nemsokára beléolvadt az ugyanazon területen fekvő német egyházközségekből hasonlóképpen a zsolnai zsinaton alkotott inspectorság is, mégpedig mindjárt első inspectorának, Lentz Pál magister selmecbányai lelkésznek a halála után, de a hétbányavárosi egyházmegye kivételével, mely csak 1704-ben rendelte magát alá a kerületnek, önálló léte egyidejű megszűnésével.
Története 1672–1704-ben és 1710–1734-ben az üldözések miatt jóformán kormányzás nélkül tengődött a kerület, melyhez a rózsahegyi zsinat a Bars és Pest-Pilis vármegyék területén fekvő ev. egyházközségeket is hozzácsatolta, ellenben a kishontiakat elvette tőle. Ezek szerint ekkor szintén öt egyházmegyéből állott, amennyiben a Pest megyeiek a nógrádi egyházmegyének képezték részét egy ideig. A második Carolina Resolutio alapján aztán 1735-ben újból rendeztetvén a kerületek, ez elvesztette a túróci egyházmegyét, de a Tiszántúl és Dél-Magyarországon fekvő egyházak szaporodása következtében ekkor mégis öt egyházmegyéje maradt, mindezek a Pest vármegyeiekkel együtt már ekkor a pest-békésit képezvén. A békésinek és a bácsinak a megalakulása a század végére hétre emelte egyházmegyéi számát. Majd a budapestinek a Pest vármegyeiből kiválásával s a békésinek és a bánátinak szétválásával kilenc egyházmegyéje lett, melyeknek területén 1735-ben 70, 1791-ben 137, 1895 előtt 219 anyaegyházat számláltak 231 lelkésszel. 1895-ben az egyházkerületek új beosztásával visszakapta a túróci egyházmegyét, ellenben elcsatolták tőle a barsit, nagyhontit és nógrádit. Az így előállott számbeli veszteséget mindjárt 1896-ban helyrepótolta a békési egyházmegyének háromra való osztása, sőt 1900-ban a bács-szeréminek kétfelé osztása tízre szaporította egyházmegyéi számát, mígnem az első világháború utáni új határok következtében a horvát-szlavón, bánáti, túróci és zólyomi egyházmegyéket egészükben a bácsit majdnem egészen, az arad-békésinek és csanád-csongrádinak pedig egy részét elveszítette. Ezután a Pest vármegyeinek háromfelé szakítása (1923.) folytán hét egyházmegye tartozott hozzá, de neve teljesen illuzórikussá vált. 1952-ben régi alakjában megszűnt.
Kebelében a következő helyeken gimnáziumok voltak: Budapest (2), Aszód. Békéscsaba, Szarvas, Orosháza. Összes egyházai száma: 1903-ban 164, 1936-ban 87, 1943-ban 212.
Püspökei
Név Szolgálati idő Megjegyzés Melik Sámuel1610–1620breznóbányai lelkész Rohács Menyhért1621–1622breznóbányai lelkész Sextius Péter1623–1633garamdobói, breznóbányai lelkész Láni Gergely1635–1651zólyomi, breznóbányai lelkész Spetkius Márton1652–1655bozóki lelkész Lápi Dávid1656–1669breznóbányai lelkész Zabojnik György1669–1672bozóki lelkészÜresedés1672–1704 Pilarik István1704–1710selmecbányai német lelkészÜresedés1710–1734 Michaelides Sámuel1734–1740besztercebányai szlovák lelkész Pilarik Jeremiás1741–1743dacsolami lelkész Hruskovics Sámuel1743 (1744)–1748besztercebányai német lelkész Glosius Dániel1754–1755sziráki lelkész Frideli András1757–1766garamszegi lelkész Pohl Mihály1767–1778acsai lelkész Csernyánszky Sámuel1778–1785selmecbányai német lelkész Szinovicz Mihály1785–1796besztercebányai szlovák lelkész Hamaliar Márton1796–1806selmecbányai német, szarvasi lelkész Lyci Kristóf1807–1814besztercebányai szlovák lelkész Lovich Ádám1815–1831besztercebányai német lelkész Szeberényi János1834–1850selmecbányai szlovák lelkész Székács József1860–1872pesti magyar lelkész Szeberényi Gusztáv1873–1890békéscsabai lelkész Sárkány Sámuel1890–1905pilisi lelkész Bachát Dániel 1905–1906budapesti szlovák lelkész Scholtz Gusztáv1906–1918budai lelkész Raffay Sándor1918–1945pesti magyar lelkész Ordass Lajos1945–1950budapesti lelkész Dezséry László1950–1952budapesti lelkész
Felügyelői
Radvánszky János 1735–1738, Radvánszky György 1738–1760, br. Podmaniczky János 1760–1778, br. Hellenbach György 1778–1785, Radvánszky János 1785–1808, Kubinyi András 1808–1815,
Baloghy Lajos 1817–1819, Radvánszky Antal 1819–1837, br. Prónay Albert 1837–1860, Dessewffy Ottó 1860–1867, br. Podmaniczky Frigyes 1867–1873, br. Radvánszky Antal 1873–1879,
Fabiny Teofil 1880–1898, Zsilinszky Mihály 1898–1911, Zsigmondy Jenő 1912–1928, Pesthy Pál 1929–1949, Darvas József 1950–1952.
Források
Kapcsolódó szócikkek Vallási vezetők listái ország szerint
Kategória:Evangélikus kereszténység Kategória:Protestáns egyházszervezet Kategória:Magyarországi protestantizmus