Palmüra

Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el. A Szír-sivatagot keresztülszelő karavánok hosszú évszázadokon keresztül virágzó városa „a sivatag mátkája” néven volt ismert. A görög Palmüra városnév az eredeti arámi Tadmor név fordítása, amelynek jelentése ’pálmafa’. Tadmur (arabul تدمر) a neve az ókori romok melletti mai kisvárosnak is.

Története Ókor Valamikor még szavanna borította a mai Szír-sivatagot és egy tó létezett Palmüra közelében.Arie S. Issar, Mattanyah Zoha: Climate Change -: Environment and History of the Near East - https://books.google.hu/books?id=YdnfMxhDPp0C&pg

A városról legkorábban Mári archívuma tesz említést az i. e. 2. évezredben. Mári egy másik kereskedőváros volt, melyet a kiterjedt kereskedelmi hálózat kapcsolt össze Mezopotámiával és Észak-Szíriával. A Héber Biblia, a Krónikák második könyve (8.4) említi Tadmor nevét, amely ebben az időben Salamon zsidó király alá tartozott (I. e. 950 körül). Ekkor már a pusztában lévő városnak van említve. Tamar városát említi a Királyok első könyve (9.18) is melyet szintén Salamon védelmezett, ez hagyományosan „Tadmor”–nak olvasható (lásd. Qere), de ez lehet, hogy a Holt-tenger közelében levő helyre vonatkozik.

Josephus Flavius, a A zsidók története VIII. könyvében szintén említi Tadmor városát, a görög Palmüra névvel, amit Salamon építtetett.

A modern héberben Palmüra neve Tadmor. A „Palmüra” név pontos etimológiája nem ismert, még ha néhány nézet szerint a térségben növő pálmafákra vonatkozik, mások viszont kevésbé biztosak ebben és úgy hiszik, hogy a „Tadmor” nevének helytelen fordítása (c.f. Colledge, Seyrig, Starcky és mások).

Római Birodalom Amikor a Szeleukidák elfoglalták Szíriát i. e. 323-ban, a város magára maradt és függetlenné vált. Az i. e. 1. században a város felvirágzott, mint a kelet-nyugati kereskedőutak pihenőhelye és a tömjénút végpontja. I. e. 41-ben a rómaiak Marcus Antonius vezetésével megpróbálták elfoglalni Palmürát, de nem sikerült, mert a városiak elmenekültek az Eufrátesz másik oldalára, miután a kémektől értesültek a rómaiak közeledéséről. Palmyra a rómaiak szövetségesévé vált Tiberius (14-37) uralkodásának idején.

Petra 105-ös elfoglalásával a tömjénút kereskedelmének ellenőrzése végleg Palmüra kezébe került. A Perzsiát, Indiát, Kínát és a Római Birodalmat összekötő kereskedelmi út fontossága a rómaiak és parthusok háborúskodása ellenére folyamatosan növekedett, így a város gazdasági súlya is. Hadrianus 129-ben meglátogatta a várost és az annyira elbűvölte, hogy szabad várossá (civitas libera) nyilvánította és átnevezte Palmyra Hadrianára.

Az Újperzsa Birodalom megalakulása és előretőrése negatív hatással volt a város kereskedelmére. Gallienus római császár ezt felismerve dux Orientis címmel ruházta fel a város királyát, Odenathust, aki Aegyptus, Syria, Arabia Petraea és az anatóliai provinciák erőforrásai felett rendelkezve gyors hadjáratban a fővárosig, Ktésziphónig űzte a perzsákat. Amikor azonban túlzott hatalma veszélyessé vált, meggyilkolták fiával együtt (267 k.). Ekkor özvegye, Zénobia ragadta meg a hatalmat Palmüra felett a fia, Vaballathus nevében.

Zénobia önállósította magát, gyermekét imperatori címmel ruházta fel, és meghódította a római Közel-Kelet nagy részét Egyiptom egy részét is beleértve. Északon a Boszporuszig jutottak a palmürai hadak. Miután hatalmát biztosította, Aurelianus császár 272-ben ellencsapást indított, és még abban az évben leverte a várost. Miután távozott, Zenobiával rabláncon, a legyőzött Palmüra fellázadt. A visszatérő császár ekkor már le is rombolta a várost (273), ami elnéptelenedett, és nyerte el körülbelüli mai formáját.

Palmüra mellé katonai tábort építtettek, amit Diocletianus kibővített. A későbbiekben kisebb város alakult ki, a Bizánci Birodalom időszakában néhány kisebb templom is épült. A kereskedelmi utak már elkerülték a jelentéktelen települést.

Jelenkor Néhány európai is eljutott a romokig, így az angol Robert Wood is 1751-ben, akinek gyűjtései lázba hozták Európát. A tudományos értékű feltárás az I. világháború után indult meg. Először a leghíresebb műemléket ásták ki, a Babilonból importált Baál templomát, ahol az oszlopsorral övezett széles út ér véget mely mentén a legfontosabb épületek csoportosulnak.

A helyszín az UNESCO kulturális világörökségi listájára 1980-ban került fel.

Napjainkban régészeti csoportok számos országból folytatnak ásatásokat a terület különböző részein. 2005 májusában lengyel kutatócsoport feltárta a Lat templomnál felfedezett, egy részleteiben gazdag faragású kőszobrot a győzelem szárnyas istennőjének Nike szobrát.

Az Iszlám Állam fegyveresei 2015. május 21-en elfoglalták Palmürát, majd szemtanúk beszámolói szerint május 23-án lerombolták az ókori arab istenség, Allát 3,5 méter magas oroszlánszobrát. Június 21-én jelentették, hogy az iszlamisták aknákat telepítettek a romok környékére. 2015. augusztus 18-án jelezték, hogy IÁ terroristái kivégezték Palmüra főrégészét: Khaled Aszaadot. A 82 éves tudós 50 évig gondozta Palmüra műkincseit. A tudóst még májusban ejtették túszul a terrorszervezet tagjai, amikor elfoglalták az ősi várost.Lefejezett egy 82 éves tudóst az Iszlám Állam Halálnak oka volt többek között, hogy a terroristák elől elrejtett ókori tárgyak rejtekhelyét nem árulta el.Lefejezték, majd szeretett romjai fölé akasztották a palmürai főrégészt

2015. augusztusában adtak hírt arról, hogy Bél templomát, amelyet a vihar és a megtermékenyítő eső föníciai istenének szenteltek építői, egyes források szerint egy nappal, más jelentések szerint egy hónappal ezelőtt lerombolták.Kétezer éves templomot robbantott fel az Iszlám Állam Palmirában

2016. március 27-én Bassár el-Aszad erői visszafoglalták a várost, megsemmisítve a városban maradt IÁ erőit. Néhány értékes műemlék valóban megsemmisült, az ókori romok nagy része azonban túlélte az iszlamisták elmúlt tíz hónapos uralmát Maamun Abdulkarim, a szíriai régészeti hivatal vezetője szerint a hatóságok "a legrosszabbra számítottak", ám "a terület, általánosságban véve, jó állapotban van" hamarosan megkezdik az ókori műkincsek állapotának felmérését.Palmüra nagy része megmenekült az Iszlám ÁllamtólSyria civil war: Army 'steps up offensive from Palmyra'Syrian army retakes Palmyra from ISIS

2016. december 11-én ismételten behatoltak az iszlám fegyveresek a város területére.[Ismét behatolt az Iszlám Állam Palmürába http://www.hirado.hu/2016/12/11/ismet-behatolt-az-iszlam-allam-a-sziriai-palmuraba/] 2017. január 20-án helyi jelentésekben közölték, hogy ismeretlen időpontban lerombolták a római kori amfiteátrum egy részét és megsemmisítettek a híres római négyeskaput, a Tetrapülont. Az American School of Oriental Research (ASOR) nevű, régészeti kutatásokat támogató amerikai szervezet által közölt felvételeken jelentős mértékű rombolás látszik a Tetrapülonon és a római színházon. Mamún Abdel-Karim szíriai örökségvédelmi miniszter azt mondta, hogy a Tetrapülon 16 oszlopából csupán két oszloppár áll a helyén, a többi kidöntötték. Az ASOR szerint megsérült a római körszínház színpadja mögötti oszlopsor is. A színházban pedig nyilvános kivégzést is tartottak.[Felrobbantották a palmyrai színházat https://orientalista.hu/blog-post/felrobbantottak-a-palmyrai-szinhazat/] 2017. március 2-án Bassár el-Aszad kormányerői orosz támogatással ismételten visszafoglalták a várost és elűzték az IÁ erőit.Syrien und Russland kämpfen um Palmyra

Jegyzetek

További információk Szöveges anyagok Információk Zénobiáról Világörökség (World Heritage) Palmyráról angolul City Of The Palms Saudi Aramco World nyomtatott kiadása 1966 Palmyra – A Portent? Saudi Aramco World nyomtatott kiadása 1981 Index.hu rövid várostörténeti összefoglalója az i.e. karavánszerájtól a 2015-ös Iszlám Állam rombolásáig.

Fényképek Egy Palmyra fényképalbum (2005 tavaszából) www.panoramio.com world-heritage-tour.org 360°-os panorámaképek Drón zümmög az ősi Palmüra fölött miután a szír hadsereg visszafoglalta a várost az IÁ-tól. RT Ruptly YouTube videója (Készült: 2016 március 28)

Kategória:Szíria települései Kategória:Szíria világörökségi helyszínei Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Ókori közel-keleti városok Kategória:Ókori települések Szíria területén Kategória:Veszélyeztetett világörökségi helyszínek Kategória:Homsz kormányzóság