bélyegkép|jobbra|250px|Néhány példány jobbra|bélyegkép|250px|Rackajuhok Mekszikópusztán, a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban
A magyar racka juh, régebben hortobágyi racka juh nevű régi magyar juhfajta egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Sokáig az alföldi juhpásztorok meghatározó állata volt.
Mára a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot a példányszámuk.
A Kárpát-medencében élő különböző népek a honfoglalás idején főleg rézjuhokat, tőzegjuhokat, a római juh különféle kereszteződéseit, valamint egyéb helyi fajták egyedeit tartották.Történelmi állatfajaink enciklopédiája. Szerk.: Tőzsér János-Bedő Sándor. Mező Gazda Kiadó, 2003. 101-103. o. A racka juhoknak két földrajzi csoportját különböztetjük meg: a síkvidéki és a hegyvidéki (havasi) rackát.Dunka Béla: Ôshonos juhfajták elterjedése a Kárpát-medencében A racka elnevezés a magyar juhval kapcsolatban az 1900-as évek első felében kezdett elterjedni, kifejezetten a szakmai környezetben, elsősorban a mezőgazdasági szakoktatás keretein belül.
Története A rackajuhok mint minden más juhfajta, valószínűleg a muflonból (Ovis gmelini) lett kitenyésztve. Bökönyi Sándor régészeti kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyar racka a népvándorlás korában jelent meg a Kárpát-medencében, de nincs adat arra, hogy melyik népcsoporttal érkezett. Sokatmondó az a nyelvészeti adat, hogy őseink a finnugor eredetű juh szót eredetileg csak a rackára értették. Matolcsi János szerint a honfoglalás kori juhoknak nem V alakú, pödrött szarvuk volt, hanem vízszintes tengely körül csavarodott. Első régészeti és írásos emlékei a 16-17. századból maradtak fenn, a V alakban felálló és pödrött szarvú példányokról.
Évszázadokon keresztül hazánk és a környező országok között élénk juh- és juhbőrkereskedelem folyt, erről már 1255-ből vannak adatok. A legtöbb juhot 1737-ben szállították ki, 124129 db-ot. A 19. század második fele óta a finomgyapjas fajták, elsősorban a merinó szorította vissza. 1903-ban már kipusztulófélben lévő fajtának tartották. A második világháború után kis számban csak Hortobágyon és környékén maradt fenn, ezért terjedt el az 1950-es években a hortobágyi racka juh elnevezés.
Megjelenése balra|bélyegkép|250px|Pödröttszarvú fekete racka portré, a kis létszámú fekete színű populáció egyede)
Egyedülálló különlegessége a mindkét nemre jellemző, V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv, amely valószínűleg mutációt követően jött létre, és szelekció eredményeként terjedt el, de lehet, hogy a törökökkel délről érkezett.
A racka közepes termetű juh, a kosok átlagos magassága 72 centiméter, tömegük 55–75 kilogramm, kb. 0,5 méter hosszú, csavart szarvaik tengelye 90-110°-ot zár be. A jerkék (anyajuhok) kisebbek: átlagosan 66 centiméter magasak, tömegük 35-45 kilogramm, szarvuk pedig átlagosan 30 centiméteres, és 50-60°-os szöget zár be.
A racka gyapja meglehetősen durva, 120-200 mikron közötti, tincses szerkezetű. Szőre hosszú, 25–30 cm. Két fajtaváltozata létezik, a fehér és a fekete. A ritkább fekete színváltozat bárány korától kezdve teljes szőrzetét tekintve fekete, és bőre, körme és nyelve palaszürke. Egyéves kora után megjelennek szőrzetében az ősz szálak, „darusodásnak” indul. A fehér változat gyapja krémszínű, a pofa és a lábak viszont világosbarnák. A fiatal fehér rackák születésükkor vagy teljesen barnák, vagy elöl barnák és testük hátsó részén sárgásfehérek. Ez utóbbi változat gyapja hosszabb és hullámosabb a feketéénél. A fehér szín recesszív a feketével szemben, a fehér racka mindig homozigóta, míg a feketében sok a heterozigóta. Ennek eredményeképpen két fehér színű egyed utóda mindig fehér lesz, ám a fekete nyájakban gyakori a fehér bárány. A racka gyapja nem értékes, viszont gereznájának kultúrtörténeti jelentősége van: abból készült a pásztoremberek ismert subája.
jobbra|bélyegkép|250px|Legelésző rackanyáj a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban
Gyenge húsformákat mutat, húskitermelése kedvezőtlen, de húsa tápláló, jó minőségű, ízletes, faggyúval kevésbé átszőtt. Jövőbeni bioélelmiszerként való felhasználására már lépések történnek. A fajta jó tejelőnek számít, a bárányok választása után kb. 60 liter tejet ad. Tejét feldolgozzák, legtöbbször sajtokat készítenek belőle. A racka általában tél végén, tavasz elején ellik, többnyire egy bárányt. Ikerellés előfordulhat.
1983-ban alakult meg a Magyar Rackajuh-tenyésztő Egyesület, amelynek célja többek között a fajtatiszta tenyésztés és génbankként való megőrzés.
Tartása A magyar racka juhok különleges alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra a szélsőséges időjárási körülmények elviselését. Az állatok ellenállóak a szárazságra és a hideg telekre is, ezért a történelem során különösen jól alkalmazkodtak az alföldi legelőkön való tartáshoz. A racka juhokat gyakran extenzív állattartásban nevelték, ahol minimális emberi beavatkozás mellett is egészségesek és termelékenyek maradtak.
Gazdasági haszna Jelenleg főleg genetikai tisztaságának megőrzése miatt tenyésztik, egyre több helyen látható mint turistalátványosság. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, a Körös–Maros Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagyobb rackanyájakkal rendelkezik. A fehér és fekete magyar (hortobágyi) racka juhot védett és őshonos állatfajtának nyilvánította együttes rendeletében a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Jegyzetek
Források Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk.: Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 Jávor András – Kukovics Sándor – Dunka Béla: Régi magyar juhfajták, Mezőgazda Kiadó, (2006) Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.
További információk
A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségének (MJKSZ) lapja A Környezetvédelmi Minisztérium lapja A Duna-Dráva Nemzeti Park lapja Állatvédő oldal A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet Racka született A racka bemutatása Hortobágyi Racka, kisfilm
Kapcsolódó szócikkek Gyimesi racka juh Szilaj pásztorkodás
Kategória:Juhok Kategória:Védett magyar háziállatok Kategória:Magyarország mezőgazdasága Kategória:GLAM-ZOO