A Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (rövidítve Tatár ASZSZK) az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság egyik autonóm köztársasága volt 1920 és 1991 között. Székhelye Kazany volt.

Története A Volga-Uráli Állam megszűnését követően szükségessé vált egy, vagy több autonóm köztársaság létrehozása. Lenin és a moszkvai bolsevikok sokáig tárgyaltak az autonómia létrehozásáról. A tatár autonómia hivatalosan 1920-ban jött létre Központi Végrehajtó Bizottság beleegyezésével, Autonóm Tatár Szocialista Szovjet Köztársaság néven. 1937. június 25-én, a rendkívüli XI. Szovjet Kongresszuson, a sztálinista alkotmány szellemében, az autonómia elnevezését Tatárföldi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságra módosították. Az idők folyamán többször is felmerült a Tatár ASZSZK teljes jogú SZSZK-á alakítása, többek között a Szovjetunió megalakulásakor (1922), új alkotmányok kiadásakor (1936, 1977), vagy éppen Sztálin halálakor, 1953-ban. Az 1960-as évek, mint mindenhol, a gazdaság fellendülését hozta el, ez azonban a 70-es évekre lelassult. 1990. augusztus 30-án a Szovjetunió felbomlásakor a Tatár ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa határozatot hozott Tatárföld SZSZK-á alakításáról. Mivel a moszkvai kormány ezt elutasította, a tatárok kikiáltották az országuk függetlenségét, de ezt azonnal visszavonták, hogy békés úton rendezzék a viszonyt Oroszországgal. 1991. október 18-án megváltoztatták az ország nevét Tatár Köztársaságra. 1992. május 16-án a felek békét kötöttek, így Tatárföld Oroszország egyik köztársasága lett. Kormányzat A Tatár ASZSZK megalakulása előtt az oroszországi Központi Végrehajtó Bizottság létrehozta az ideiglenes Tatár Forradalmi Bizottságot, amíg befejezik a terület közigazgatási felosztását. A Központi Végrehajtó Bizottság 1920. május 27-i, "Az Autonóm Tatár Szocialista Szovjet Köztársaság létrehozása" című rendeletének második bekezdése szerint az autonómia államhatalmi szervezetei a Központi Végrehajtó Bizottságától és az Népbiztosok Tanácsától függött és azoknak tartozott felelősséggel. 1920. június 25-én a kazanyi Végrehajtó Bizottság teljes mértékben átruházta a hatalmat a helyi kormányra. Július 11-én a helyi tatár politikusok kifogásolták az ASZSZK kialakított határait, emiatt felállítottak egy döntőbizottságot, amelynek és szeptember 11-ig meg kellett határoznia a Tatár ASZSZK új határait úgy, hogy a feleknek az a legkedvezőbben hasson. A Tatár Forradalmi Bizottság fő feladata a helyi szovjet kongresszus előkészítése volt. A Tatár Végrehajtó Bizottság elnökségét 1920. szeptember 26-27-én nevezték ki, amikor megalakult az első tatár kormány. Az autonómia legnagyobb kormányzati szerve a Tatár Kongresszus volt, amelynek tagjait a választásokon jelölték ki a Központi Végrehajtó Bizottság beleegyezésével. Ezenkívül a Tatár ASZSZK-t 11 képviselő képviselte a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjet Nemzetiségi Tanácsában. A Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 1938-as alkotmányának elfogadásával megszüntették a Kongresszust, és a köztársaság új legfelsőbb szervezete a Legfelsőbb Tanács lett, amelynek tagjait 4 évre választottak. 1995-ben a Legfelsőbb Tanácsot átalakították a Tatár Köztársaság Államtanácsává. A Tatár Kongresszus elnökei Az 1938-as alkotmány életbe lépéséig a Kongresszus elnökei töltötték be a vezetői címet. 1938 után, ennek a hivatalnak a megszűnése után a Legfelsőbb Tanács elnökei lettek az ASZSZK vezetői. NévHivatali idő kezdeteHivatali idő vége Burhan Manszurov 1920 1921 Rauf Ahmediovics Szabirov 1921 1924 Szajgardan Szajgardanovics Szamaradov 1924 1927 Minnigari Ahmecin 1927 1929 Harris Ibrahimovics Mrathuszin 1929 1932 Migdat Jagudin 1932 1934 Gumer Bajcsurin 1934 1937 Dalej Dinmukhametov 1937 1938 Galej Afzaletdinovics Dinmukametov 1938 1951 Saldzsah Nizamovics Nizamov 1951 1959 Kamil Fasziv Fatykovics 1959 1960 Szalih Batyev 1960 1983 Anvar Bagadinov 1983 1985 Szamil Musztajev 1985 1990 Mintimer Szaimiev 1990 1991

Demográfiai adatok

Etnikai csoport192619391959197019791989Tatárok1 263 400 fő (48,7%)1 421 500 fő (48,8%)1 345 200 fő (47,2%)1 536 400 fő (49,1%)1 641 600 fő (47,6%)1 765 400 fő (48,5%)Kriasenek99 000 fő (3,8%)-----Oroszok1 118 800 fő (43,1%)1 250 700 fő (42,9%)1 252 400 fő (43,9%)1 328 700 fő (42,4%)1 516 000 fő (44,0%)1 575 400 fő (43,3%)Csuvasok127 300 fő (4,9%)138 900 fő (4,8%)143 600 fő (5,0%)153 500 fő (4,9%)147 100 fő (4,3%)143 200 fő (3,7%)Ukránok3100 fő13 100 fő16 100 fő16 900 fő28 600 fő32 800 főMordvinok35 100 fő (1,4%)43 761 fő (6,3%)69 834 fő (9,8%)74 939 fő (7,0%)73 612 fő (6,4%)78 395 fő (6,2%)Udmurtok35 100 fő (1,4%)35 800 fő (1,2%)32 900 fő (1,2%)31 000 fő29 900 fő28 900 főMarik13 100 fő14 000 fő13 500 fő15 600 fő16 800 fő19 400 főBaskírok1800 fő--2900 fő9300 fő19 100 főFehéroroszok-2300 fő4100 fő4300 fő7100 fő8400 főZsidók4300 fő6100 fő10 400 fő9500 fő8700 fő7300 főÖrmények100 fő400 fő600 fő500 fő1200 fő1800 főAzeriek-100 fő300 fő400 fő1300 fő3900 fő

Kategória:A Szovjetunió közigazgatása Kategória:Tatárföld