A türk írás (vagy Orhon írás) a legkorábbi ismert türk írásrendszer, amely az orhoni feliratokról ismert. Az írást 1889-ben fedezték fel egy mongóliai expedíció során, amelynek a célja az Orhon-völgy egy 8. században épült emléke volt. Az írás szogd eredetű. Később használta az Ujgur Birodalom. A „jenyiszeji” változat kilencedik századi kirgiz írásokból ismert.

Felfedezése 120px|thumb Az orkhon-völgyi feliratokat Nyikolaj Jadrincev 1889-es expedíciója során fedezték fel. A leleteket Vaszilij Radlov tette közzé, s azokat a dán filológus, Vilhelm Thomsen fejtette meg 1893-ban. Az írás hasonló a Tu-jue (突厥 pinyin tú jué) által Kínában a Tang-dinasztia ideje alatt hátrahagyott leletek felirataihoz.

A türk írást néha rúnaalakúnak nevezik, a germán rúnákkal való külsőséges hasonlóságai miatt. Ez a hasonlóság azonban triviális, ugyanis az összes, kemény felületre írt írás ezt a tendenciát mutatja. Szintén csak távolról rokon rovásírásokkal.Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA22; p. 22

Betűi + A klasszikus ábécé Használat Szimbólumok Átírásönálló magánhangzók20pxA , 20pxI , , 20pxO , , 20pxU , , mássalhangzókharmonizáltcsak (¹) — hátsó,(²) — elülső nyelvállású magánhangzókkal 20px 20pxB¹ B² 20px 20px D¹ D² 20px 20px G¹ G² 20px 20px L¹ L² 20px 20px N¹ N² 20px 20px R¹ R² 20px 20px S¹ S² 20px 20px T¹ T² 20px 20px Y¹ Y² csak (¹) — Qcsak (²) — K 20px 20px Q K bármelymagánhangzóval20px -Ç 20px -M 20px -P 20px -Ş 20px -Z 20px -NG nem harmonizált + magánhangzó20px IÇ, ÇI, Ç , , 20px IQ, QI, Q , , 20px 20px OQ, UQ,QO, QU, Q, ,, , ÖK, ÜK,KÖ, KÜ, K, ,, , + mássalhangzó 20px -NÇ 20px -NY 20px -LT , 20px -NT , szóelválasztó jel 20px (nincs) (-) – csak szóvégeken

Jegyzetek

További információk Orkhon Inscriptions complete text . Omniglot.com (angol). Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, , fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1.

Kapcsolódó szócikkek Türk képjelek Székely–magyar rovásírás Kárpát-medencei rovásírás Kazáriai rovásírás

Türk