Az örmény ábécé az örmény nyelv írására használt ábécé. Egyike a hat európai betűírásnak, amelyre létezik Unicode standard (lásd: Unicode Code Charts és Unicode Standard, Chapter 7).

Az örmény írást Szent Meszrop Mastoc (örményül: Մեսրոպ Մաշտոց) alakította ki i. sz. 405-ben. Az egyes betűképeket számos más (például szír, pahlavi és föníciai) írás alapján, de a magyar rovásíráshoz hasonló ősrégi rovásírásos örmény ábécére támaszkodva alakította ki, a betűk sorrendje viszont a görög ábécére épült.

Az örménynek két elkülönülő nyelvjárása van, amely ugyanazt az írást használja, de az azonos betűképekhez eltérő kiejtés párosul (lásd a táblázatot). A kiejtésben a keleti változat a norma (ez Örményország hivatalos nyelve is).

Az örmény ábécé és átírása +Az örmény ábécé: név kisbetű nagybetű latin átírás(keleti) latin átírás(nyugati) hangérték(keleti) hangérték(nyugati) számérték 1 այբ – ajb a a [a] [a] 1 2 բէն – ben b p [b] [p] 2 3 գիմ – gim g k [g] [k] 3 4 դա – da d t [d] [t] 4 5 եչ – jecs e e [ɛ],[jɛ]Szó elején és gyakran magánhangzó után is. [ɛ],[jɛ] 5 6 զա – za z z [z] [z] 6 7 է – e ē ē [ɛ] [ɛ] 7 8 ըթ – it ə ə [ə] [ə] 8 9 թո – to t` t` [tʰ] [tʰ] 9 10 ժէ – zse ž ž [ʒ] [ʒ] 10 11 ինի – ini i i [i] [i] 20 12 լյուն/լիւն – ljun/livn l l [l] [l] 30 13 խէ – he x x [x] [x] 40 14 ծա – ca c j [t͡s] [d͡z] 50 15 կէն – ken k g [k] [g] 60 16 հո – ho h h [h] [h] 70 17 ձա – dza j c [d͡z] [t͡s] 80 18 ղատ – gat ł ł [ʁ] [ʁ] 90 19 ճէ – cse č ǰ [t͡ʃ] [d͡ʒ] 100 20 մէն – men m m [m] [m] 200 21 հի/յի – hi/jiKiejtése mindkét alakban [hi] y y [j] [j] 300 22 նու – nu n n [n] [n] 400 23 շա – sa š š [ʃ] [ʃ] 500 24 ո – o o o [o],[vo]Szó elején, kivéve վ előtt. [o],[vo] 600 25 չա – csa č` č` [t͡ʃʰ] [t͡ʃʰ] 700 26 պէ – pe p b [p] [b] 800 27 ջէ – dzse ǰ č [d͡ʒ] [t͡ʃ] 900 28 ռա – ra ṙ ṙ [r] [r] 1000 29 սէ – sze s s [s] [s] 2000 30 վէվ – vev v v [v] [v] 3000 31 տյուն/տիւն – tjun/tivn t d [t] [d] 4000 32 րե/րէ – re r r [ɹ] [ɹ] 5000 33 ցո – co c` c` [t͡sʰ] [t͡sʰ] 6000 34 ու/վիւն – u/hivn wAz ու átírása u, és nem ow. w [w],[u]Kettőshangzók második tagjaként. [w],[u] 7000 35 փյուր/փիւր – pjur/pivr p` p` [pʰ] [pʰ] 8000 36 քե/քէ – ke k` k` [kʰ] [kʰ] 9000 37 օ – o ō ō [o] [o] 10000 38 ֆե/ֆէ – fe f f [f] [f] 20000 (39) և – yewA keleti nyelvjárásban általában Եվ-vel cserélték le. Nincs nagybetűs formája. ew ew [ɛv],[jɛv] [ɛv],[jɛv] Ligatúrák: (mn), (me), (mi), (vn), (mh).

Különbségek a keleti és a nyugati nyelvjárás között A szovjet időszakban, 1922-ben Örményországban, a keleti nyelvjárás fő területén helyesírási reformot hajottak végre. Ennek következtében a keleti norma egy kissé eltávolodott a történelmi helyesírástól, aminek folytán a rendszerváltáskor többen a régi rendszerhez való visszatérést követelték.

Az eltérések: A keleti nyelvjárásban elhagyták a szóvégi néma յ betűt; A [h]-nak ejtett յ fonémát հ-val írják; A [v]-nek ejtett վ, ւ, ու fonémákat վ-ben egyesítették; Az է-t csak szó elején használják, más esetben lecserélték ե-re; Az ոյ, իւ, եւ, եա diftongusokat kiejtésük szerint ույ, յու, յո, յա-nak írják.

Az örmény betűk keleti nyelvjárás szerinti átírása

Kisbetű Nagybetű H-M ISO ALA-LC BGN/PCGN KNAB Magyaros a a a a a a b b b b b b g g g g g g d d d d d d e e e, y e, ye e (j)e z z z z z z ē ē ē e è e ə ë ĕ y y ö t` t’ t` t’ th t ž ž zh zh ž zs i i i i i i l l l l l l x x kh kh x ch c ç ts ts c c k k k k k k h h h h h h j j dz dz dz dz ł ġ gh gh ğ g č č̣ ch ch č cs m m m m m m y y y, h y j j n n n n n n š š sh sh š s o o o o, vo o (v)o č` č ch` ch’ čh cs p p p p p p ǰ ǰ j j dž dzs ṙ ṙ ṛ rr ř r s s s s s sz v v v v v v t t t t t t r r r r r r c` c’ ts` ts’ ch c w w w – w v p` p’ p` p’ ph p k` k’ k` k’ kh k ō ò ō o ò o f f f f f f ew ew ew ev, yev ew (j)ev

Hübschmann-Meillet nyelvészeti átírás, Heinrich Hübschmann és Antoine Meillet által kidolgozott átírás, melyet általánosan használnak nyelvészeti munkákban, 1913 ISO 9985:1996 – International Organisation for Standardisation (www.iso.ch), 1996 American Library Association/Library of Congress, 1997 United States Board on Geographic Names/The Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1981 Kohanimeandmebaas – Eesti Keele Instituut (www.eki.ee), 1993 A Magyar Tudományos Akadémia által javasolt átírási forma Szó elején, magánhangzó előtt Szó elején és ա, ե, է, ը, ի, ո, ու, օ előtt Szó vagy szótag elején Szó elején, kivéve az ով kapcsolatban Szó elején, önállóan, ա, ե, է, ը, ի, ո, ու, օ után

Példaszöveg

Jegyzetek

További információk Az Omniglot.com az örmény nyelvről Az örmény nyelv átírása Theiling.de: az örmény ábécé gyakorlása Örmény Unicode-karakterkódok

Kategória:Ábécék Ábécé Kategória:Mesterséges írásrendszerek