bélyegkép|500px|Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás (latinul: Processus; németül: Stuhlbezirk) a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
2013. január 1-jétől megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre, amelyből ma 174 létezik még.
A járások sok évszázados múltra tekintenek vissza, 1983 és 2012 között azonban nem léteztek. Ebben az időszakban a járásoknak nagyjából megfelelő területi egységek a város- és nagyközségkörnyékek (1984–1990), majd a kistérségek (1994–2012) voltak.
Magyarul járásnak nevezik egyes országok bizonyos közigazgatási egységeit is, amilyen például Szlovákiában az okres vagy Lengyelországban a powiat.
Járások Magyarországon A járások története A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. Sajátossága abban rejlett, hogy egy regionális önkormányzat – a vármegye – a közigazgatási feladatait általános hatáskörű, területi munkamegosztásban működő szervek – a (fő)szolgabírák, később a járási főjegyzők, majd a járási hivatalok – útján látta el. Ettől a modelltől csak a Tanácsköztársaság idején, valamint 1950–1971 között volt eltérés, amikor a járásokban választott tanácsok működtek.
bélyegkép|180px|jobbra|Idősebb kehidai Deák Ferenc (1761–1808), a Zalaegerszegi járás főszolgabírója, földbirtokos. Deák Ferencnek, a „Haza Bölcsének” az édesapja. thumb|right|180px|Dr. boldogfai Farkas István (1875–1921), jogász, a Sümegi járás főszolgabírája. A 16. századtól kezdve jelentek meg a nagyobb megyékben a járások, amelyek kialakulása nagyjából a 18. században fejeződött be. Ekkor minden járásban egy főszolgabírót vagy szolgabíró és néhány alszolgabírót választottak, akik a járást kisebb részekre osztó egy-egy kerületben látták el a szolgabírói feladatokat úgy, hogy a főszolgabírónak is volt egy saját kerülete. A 20. században a járási főszolgabírót a vármegye gyűlésen választották meg. A főszolgabíró egy város (azaz a járás székhelye) és a hozzá tartozó kisebb települések élén állt, és ezek közigazgatásával és igazságszolgáltatásával foglalkozott. A főszolgabíró helyettesítésére, segédként állt a szolgabíró, akit nem választottak meg, hanem a vármegye főispánja kinevezte őt, és sűrűn áthelyezte egy járásról a másikra szükség esetén. Ekkor már nem létezett az alszolgabíró. A főszolgabírót gyakran többször egymásután választották meg, és ha helyesen, tisztességesen, igazságosan tevékenykedett, akár évtizedekig lehetett annak a járásnak a főszolgabírája. Az 1848-ban kezdődött polgárosodás előtt, ahogy a vármegye minden tisztségére is, a szolgabírói, főszolgabírói stb. állásra kizárólag a nemesek pályázhattak, hiszen ez egyik kiváltságuk volt. A polgárosodás kezdetétől a tisztviselők többsége szintén nemesi családok sarja volt, azonban gyakran polgári származású szolgabírákat is megválasztották.
600px|thumb|center|Magyarország közigazgatási beosztása a második világháború ideje alatt A járási beosztás meglehetősen változékony volt, nem volt a közigazgatási beosztás stabil, kiszámítható eleme. Magyarország akkori területén 1914 végén 442 járás volt (Horvát-Szlavónországban további 70), a Trianon utáni országterületen 1923–1938 között 150 körüli volt a számuk. Az 1950-es járásrendezés, vagyis a tanácsrendszer bevezetése előtt 150, utána 140, 1983 végén, megszűnésükkor pedig 83 volt a számuk.
A járás a nemesi vármegyék fennállása idején igazgatási és igazságszolgáltatási fórum, majd 1948-tól kizárólag igazgatási feladatokat ellátó szerv volt. A járások határai – noha gyakran változhattak – sokszor természeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggésekre. A járások keretei integráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére. 1971-től a megyei tanácsok igazgatási-végrehajtó szerveiként járási hivatalokat szerveztek, ezzel együtt megszűntek testületi szerveik. 1983. december 31-én Magyarországon megszűntek a járások.
Magyarország járásai 1983. december 31-én
bélyegkép|500px|center|Magyarország járásai megszűnésük előtt, 1983 végén(a számok a felsorolás szerintiek a megyéken belül)
Baranya megye Komlói járás Mohácsi járás Siklósi járás Szigetvári járás
Bács-Kiskun megye Bajai járás Kalocsai járás Kecskeméti járás Kiskőrösi járás Kiskunhalasi járás
Békés megye Gyulai járás Mezőkovácsházi járás Orosházi járás Szarvasi járás Szeghalmi járás
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Edelényi járás Encsi járás Leninvárosi járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás
Csongrád megye Szegedi járás Szentesi járás
Fejér megye Bicskei járás Dunaújvárosi járás Móri járás Sárbogárdi járás Székesfehérvári járás
Győr-Sopron megye Csornai járás Győri járás Mosonmagyaróvári járás Soproni járás
Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui járás Debreceni járás Püspökladányi járás
Heves megye Egri járás Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás Hevesi járás
Komárom megye Dorogi járás Komáromi járás
Nógrád megye Balassagyarmati járás Pásztói járás Rétsági járás Salgótarjáni járás
Pest megye Budai járás Ceglédi járás Dabasi járás Gödöllői járás Monori járás Nagykátai járás Ráckevei járás Szentendrei járás Váci járás
Somogy megye Kaposvári járás Marcali járás Nagyatádi járás Siófoki járás
Szabolcs-Szatmár megye Fehérgyarmati járás Kisvárdai járás Mátészalkai járás Nyírbátori járás Nyíregyházi járás Vásárosnaményi járás
Szolnok megye Jászberényi járás Kunszentmártoni járás Szolnoki járás Tiszafüredi járás
Tolna megye Paksi járás Szekszárdi járás Dombóvári járás Tamási járás
Vas megye Körmendi járás Sárvári járás Szombathelyi járás
Veszprém megye Ajkai járás Pápai járás Tapolcai járás Veszprémi járás
Zala megye Keszthelyi járás Lenti járás Nagykanizsai járás Zalaegerszegi járás
Magyarország járásai 2013. január 1-jétől
2013. január 1-jétől új közigazgatási szervekként járási hivatalok jöttek létre Magyarországon, így Magyarország megyéi 29 éves szünet után ismét járásokra tagolódnak. A korábbiaktól eltérően a járási hivatalok hatásköre valamennyi városra és községre kiterjed, Budapesten pedig kerületenként kerületi hivatalok működnek hasonló feladattal. A járások száma 175, a budapesti kerületi hivataloké pedig 23.
2015. január 1-jén a járások száma 174-re csökkent a Polgárdi járás megszűnése miatt.308/2014. (XII. 9.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet és az ezzel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. In: Magyar Közlöny, 2014. december 9., kedd (2014/170)
Járásnak nevezett közigazgatási egységek más országokban Magyarul járásnak neveznek egyes közigazgatási egységeket más országokban is. Ennek a megfeleltetésnek az alapja lehet méret- vagy funkcióbeli analógia, a közigazgatási egységek hierarchiájában elfoglalt helyzet, vagy egyszerűen a hagyomány.
A LAU1 az Európai Unióban Az Európai Unió országainak egységesített területi rendjében a Local Administrative Unit 1. szintje (LAU1) jelenti a megyék, illetve a megyéknek megfelelő körzetek (NUTS3) alatti több települést összefogó, középszintű közigazgatási egységeket. Ezeknek az egységeknek az egyes országokban különböző elnevezésük van. Angol nevük district, német nevük Verwaltungsgemeinschaft.
Szlovákia és Csehország járásai thumb|200px|Szlovákia járásai Szlovákiában a LAU1 közigazgatási egységet (szlovákul okres) a szlovákiai magyarok a járás szóval jelölik. Az országban összesen 79 járás van. A szlovákiai magyarok szóhasználata alapján ugyancsak járásnak nevezhető Csehország 77 okres nevű területi egysége is.
Ausztria és Németország járásai Ausztria Bezirk nevű politikai egységei magyarul „járásnak” fordíthatók.
Szintén „járásnak” fordítható a németországi Landkreis nevű közigazgatási egység elnevezése, bár az európai uniós rendszerben nem a LAU1, hanem a NUTS3 szintbe, tehát a magyar megyékkel egy kategóriába sorolják őket. Átlagos területük és lakosságuk a magyar megyékénél kisebb. Jogállásuk tartományonként változó, de szerepük hasonló a magyar megyékéhez, rendelkeznek közvetlenül választott közgyűléssel és szintén közvetlenül választott „megyei elnökkel” (Landrat).
Járási önkormányzat Számos országban nemcsak települési önkormányzatok működnek, hanem a járások is választanak önkormányzatot és polgármestert. Ez a járási önkormányzat intézménye, amely megtalálható például Ukrajnában (район) és Lengyelországban (powiat).
Források
Jegyzetek
További információk 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról. In: Magyar Közlöny, 2012. július 5., csütörtök (2012/86. szám) A járások felsorolása: 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról. (Időnként módosul.)
Kapcsolódó szócikkek Magyarország járásainak listája 1950-es járásrendezés Báróság
Kategória:Magyar történelmi államszervezet Kategória:Közigazgatási egységek