A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (latinul: Prunus armeniaca) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint például 2018-ban.
Elnevezése A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése A rózsafélék családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek vagy halványpirosak.
A kajszibarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotintartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet. Nyíregyháza, PRINOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. 1997,
A Kárpát-medencében Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Termelése
Legnagyobb kajszibarack-termelők2023(Számok ezer tonnában) 1. 750 2. 500 3. 318 4. 207 5. 200 6. 155 7. 135 8. 127 9. 114 10. 108 – 35. 16.. Föld összesen 3728Forrás: FAOhttps://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL/visualize|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
2023-ban a kajszibarackot 69 országban termesztették 554 ezer hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 3,7 millió tonnát. 2013 és 2023 között a kajszibarack földterülete 556 ezer hektárról 554 ezer hektárra (0,4%) csökkent, míg a termésmennyisége 4 millió tonnáról 3,7 millió tonnára (7,5%) szintén csökkent.
A világ legnagyobb kajszibarack termelői közé tartozik Törökország (20,1%), Üzbegisztán (13,4%), Irán (8,5%), Olaszország (5,5%) és Algéria (5,3%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Törökország, Üzbegisztán, Irán, Olaszország és Algéria az éves termés több mint felét (52,8%) adták a világ kajszibarack termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Spanyolország (31,8%), Törökország (12,9%) és Olaszország (11,7%), míg a legnagyobb importországok Németország (22,1%), Oroszország (14,6%) és Olaszország (5,6%).
2023-ban Magyarország 16 ezer tonna kajszibarackot termelt, így a 69 országból a 35. legnagyobb kajszibarack termelő volt. Magyarország főleg Spanyolországból (26,5%), Törökországból (20,4%) és Olaszországból (16,1%) importált kajszibarackot. A behozott, valamint a megtermelt kajszibarack egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Ausztria (60,2%), Szlovákia (21,7%) és Németország (7,7%) felé.https://oec.world/en/profile/hs/apricots-fresh
Talajigénye A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mészszegény, savanyú talajokon.
Ökológiai igény A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteséget. A kajszibarack hő- és fényigényes növény. A lombkorona gyenge fényellátása mellett gyenge virágrügy képződéshez és felkopaszodáshoz vezet.A kajszibarack a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűrőbbek közé tartozik. Öntözés nélkül is jövedelmezően termeszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége.
Gyümölcse Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, üzemanyagot, illetve saláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs- és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását, illetve serkenti a hajnövekedést.
Mindemellett, a kajszibarackot és a belőle készült termékeket érdemes kerülniük azoknak, akik allergiásak rá.Súlyos allergiás tüneteket okozhat, ha vegyíted ezeket az ételeket
Fajták
Kajszibarack fajtákMegnevezés Érési ideje Hússzíne Állománya Mérete Súlya íze MegjegyzésBergeronjúlius közepenarancssárgarostos, szilárdközép nagy 40-55 gédes-savas, harmonikus, kiválófagytűrése kiválóBudapest kései világos közepesen kemény nagy g jó ízűfriss fogyasztás,konzervipari felhasználásCarmingo augusztus közepe Ceglédi aranyKb. 1 héttel a Magyar kajszi után narancssárga 44 g jellegzetes kajszi ízűfagytűrése jóCeglédi bíbor július közepén narancssárga, rostos, bőlevű nagy, megnyúlt, oldalról lapított 45 g késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb Ceglédi kedves gCeglédi óriásjúlius elejenarancssárgalédús, puhaigen nagy50-80 gédes-savas, aromásfriss fogyasztás, exportCeglédi Piroska Magyar kajszi előtt öt-hét nappal érik narancssárga Önmeddő középnagy 52 gteljes érésben jó Fagyérzékenysége közepesGönci magyarjúnius közepearanysárgakeményközépnagy40-55 gédes-savas, zamatoslegkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiválóGoldrichjúlius 5-10narancssárgakeménynagy-igennagyédes-savas,zamatosteljesen éretten zamatos, jól szállíthatóHarmat gHarcot július 12-től gKorai piros gKuresiajúlius vége – augusztus elejenarancssárga-pirosszilárd, rostosközépnagy gédes-savas, zamatosöntermékenyMagyar kajszijúlius közepe 45 gMandulakajsziKb. 1 héttel a Magyar kajszi után sárga, közepesen kemény gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított glédús, ízletes téli lehűlésekre fogékonyPannóniajúlius közepe-végenarancssárgarostos, szilárdközép nagy 40-55 gédes-savas, harmonikus, kiválófagytűrése kiválóRózsakajszijúlius elejesárga, vörös foltosrostos, szilárdkicsi 10-20 gédes-savasfagytűrése közepesSzegedi mamut g kajszi-ami-augusztus-kozepen-erik
Jegyzetek
Források
További információk A kajszi termesztése és felhasználása Barack lap Barackfák.extra.hu – Kajszibarack fajták leírása L'Eplattenier Imre: Az őszibarack és sárgabarack termesztése; Pannonia, Székesfehérvár, 1935 (Pannonia könyvtár) Nyújtó Ferenc–Tomcsányi Pál: A kajszibarack és termesztése; Mezőgazdasági, Budapest, 1959 T. Malik–G. Čejka: Kajszibarack és őszibarack; ford. Czafík József; SVPL, Bratislava, 1965 (Kertészkedők könyvtára) Nyujtó Ferenc–Surányi Dezső: Kajszibarack; Mezőgazdasági, Budapest, 1981 Magyarország kultúrflórája. 2./9. Surányi Dezső et al.: A sárgabarack; Akadémiai, Budapest, 2011 Honosított kajszifajták; szerk. Szabó Zoltán; Debreceni Egyetem AGTC MÉK Kertészettudományi Intézet, Debrecen, 2012 Halász Erika: Virágba borulva; Gyümölcsért Kft., Miskolc–Boldogkőváralja, 2019
Kategória:Növényfajok Kategória:Prunus Kategória:Fák Kategória:Gyümölcsök Kategória:Mézelő növények