Seattle (: ) az USA Washington államának legnagyobb városa, egyben King megye székhelye. A 2020. népszámlálási adatok alapján 737 015 lakosa van. A város a Seattle-i főegyházmegye érseki székvárosa.
A várost az 1850-es években alapították, nevét a környék legendás indián vezéréről, Seattle törzsfőnökről (Noah Sealth, Si’ahl) kapta.
A 2022-as becsléskor lakosainak száma közel 749 256, míg az agglomerációjában mintegy 4,0 millió ember élt. Seattle a régió gazdasági és kulturális központja. Jelenlegi, hivatalos beceneve, az „The Emerald City” („A Smaragdváros”), egy civil szervezet által az 1980-as években erre kiírt pályázat győztes koncepciója, mely a korábbi, nem hivatalos „Jet City” (Repülőgépváros) – mely az itteni székhelyű Boeing repülőgépgyár miatt ragadt rá – becenevet váltotta fel. Seattle lakóit angolul Seattleites-nek nevezik.
A város a grunge és a garage rock zenei stílusok szülőhelye, a Starbucks – a világ legnagyobb kávézólánca – jelenlegi, illetve a Boeing repülőgépgyár korábbi (1916-2001) székhelye. 1999-ben Seattleben ülésezett a WTO, mely ellen azóta is minden idők egyik legnagyobb méretű, legtöbb embert megmozgató és legerőszakosabb anti-globalizációs tüntetése zajlott le.
A 2005-ös statisztikák alapján Seattle az Egyesült Államok legképzettebb és legirodalmibb városa.
Története Megalapítása Régészeti feltárások alapján a térség már négyezer éve lakott. Amikor az első telepesek megérkeztek, az Elliott-öbölben a duwamish indiánok már tizenhét települést alapítottak, melyeket összefoglaló néven dᶻidᶻəlal̓ič kifejezéssel említenek.
Az első európai az 1792 májusában megérkező George Vancouver felfedező volt. 1851. szeptember 14-én Luther Collins és csapata a Duwamish folyó torkolatánál létrehoztak egy települést. Arthur A. Denny csoportjának néhány tagja 1851. szeptember 28-án az Alki-félszigeten telepedett le, a csapat többi tagja pedig később hajón érkezett Portland felől.
Duwamps A nehéz telet követően Denny csapata költözni kényszerült; új településük a Duwamps nevet kapta. Charles Terry és John Low korábbi lakóhelyükön maradtak, melyet először New Yorknak, 1853 áprilisától pedig New York Alkinak neveztek. Az elnevezés egy chinook kifejezésből ered, melynek jelentése „valamikor”.
A következő néhány évben a két helység központi szerepért küzdött, azonban New York Alki lakosai végül Duwampsbe költöztek.
A Seattle nevet David Swinson Maynard, Duwamps egyik alapítója javasolta; a névadó Seattle törzsfőnök (hagyományosan Si’ahl, lushootseed nyelven siʔaɫ).
Városi rang A Seattle név a territóriumi törvényhozás dokumentumain először 1853-ban jelent meg. A kuratóriumi vezetésű Seattle 1865. január 14-én kapott először városi rangot, azonban ezt 1867. január 18-án elvesztette; másodszor 1869. december 2-án kapta meg, ekkor már hagyományos önkormányzati vezetéssel. A város pecsétjén az 1869-es év és Seattle törzsfőnök portréja látható.
Faipar Seattle történetében a gazdasági fellendülés és hanyatlás többször is váltotta egymást, azonban ezeket az időszakokat általában az infrastruktúra helyreállítására használták.
Az első fellendülés a faiparnak köszönhető. A Yesler Wayt ekkor „csúszós útként” is ismerték, mivel azon keresztül szállították a nyersanyagot Henry Yesler alacsonyabban fekvő feldolgozójába. A hanyatlást követően a régiót „lecsúszott területként” említették. A térség többi városához hasonlóan itt is számos nézeteltérés volt a munkaadók és munkavállalók között. 1885-ben és 1886-ban a munkanélküli fehérek a kínaiak ellen tüntettek (1900-ban az ázsiaiak aránya 4,2% volt). A hatóságok szükségállapotot hirdettek, és a városba szövetségi rendfenntartók érkeztek.
1889-ben a központi kereskedelmi negyed leégett, azonban helyén új városközpont létesült (a Washington Mutual pénzügyi céget közvetlenül a tűz után alapították). Az 1893-as válság a város életében újabb visszaesést okozott.
Aranyláz és az első világháború bélyegkép|jobbra|Seattle első villamosa 1884-ben A második, egyben legjelentősebb fellendülést az 1893-as válságnak véget vető klondike-i aranyláz okozta, melynek következtében Seattle fontos közlekedési csomóponttá vált. 1897. július 14-én az S. S. Portland „tonnányi arannyal” kikötött a városban, ami az alaszkai és yukoni bányászok elsődleges ellátóhelye lett, és Everett, Tacoma, Port Townsend, Bremerton, illetve Olympia városokkal versengett. 1907-ben James E. Casey egy barátjától kölcsönvett száz dollárból megalapította az American Messenger Companyt (ma UPS). A Nordstrom és Eddie Bauer vállalatok szintén ekkor alakultak. A seattle-i utcák és parkok megtervezésével az Olmsted Testvéreket bízták meg.
A Washingtoni Egyetem kampusza az 1909-es csendes-óceáni expedíció során alakult ki.
Az első világháború során a hajóépítés meghatározó iparággá vált. 1919-ben volt az ország első nagyobb sztrájkja. A Virgil Bogue által 1912-ben megalkotott rendezési tervet végül nem használták fel. A gazdaság az 1920-as évekig virágzott, azonban a nagy gazdasági világválság súlyos károkat okozott. Az 1934-es sztrájk során alkalmazott erőszakot követően a hajóforgalmat Los Angelesbe irányították. A válság során a kisebbségekkel – főleg az ázsiaiakkal – szembeni rasszizmus alakult ki, valamint állampolgárság hiányában munkanélküli segélyt sem kaphattak.
Seattle volt az egyik legnagyobb város, amely részt vehetett a szövetségi segélyprogramokban, melyek során közúti és vasúti infrastruktúrát, iskolákat, levéltárakat és más intézményeket is építettek. A munkanélküliség továbbra is magas volt, a keleti farmok pedig Oregon közelsége miatt hanyatlani kezdtek.
A válság alatt kialakult Hooverville-ben hajléktalan férfiak éltek néhány gyermekkel. A szövetségi programok során a telepet felszámolták, területét pedig Seattle-höz csatolták.
Az Eleanor Roosevelt It’s Up to the Women című könyvének köszönhetően kialakult női mozgalom a Working Woman és The Woman Today publikációkkal kívánta felhívni a figyelmet az egyenjogúságra.
A gazdasági világválság alatt a Washingtoni Egyetem fejlődésnek indult, mialatt az állami intézmények költségvetése és hallgatói száma csökkent. Ugyan Worth McClure felügyelő igyekezett az iskolákat segíteni, azoknak továbbra is nehézséget okozott a bérek kifizetése és a karbantartás finanszírozása.
Alexander Pantages 1902-től kezdve több mozit is alapított, melyek vaudeville- és némafilmeket játszottak. Az intézmények építésze a skót származású B. Marcus Priteca volt. Tevékenységének köszönhetően Pantages hamarosan iparmágnássá vált. Neki és riválisának, John Considine-nek köszönhetően Seattle a „vaudevulle Mekkája” volt.
A háború után bélyegkép|jobbra|Az egysínű vasút építése A második világháborúban a japánokat internálták, így a gazdaság újra hanyatlott, azonban a háború után a Boeing megjelenésével újra fellendült. Seattle elnyerte az 1962-es világvásár rendezési jogát; a Space Needle ennek keretében épült fel. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején az olajválság és a Boeing 747-tel kapcsolatos problémák miatt a Boeing helyzete romlani kezdett. Ekkor sokan más városokban vállaltak munkát, két ingatlanügynök pedig „Az utolsó, Seattle-t elhagyó kapcsolja le a villanyt” feliratot helyezett el.
2001-ben a Boeing szétválasztotta a menedzsmentet és a gyártást, székhelyét pedig Chicagóba helyezte át. A két gyáregység Rentonban és Everettben maradt.
1983-ban a kínai negyedben fekvő Wah Mee kártyateremben 13 embert gyilkoltak meg. 1979-ben a Microsoft székhelyét a közeli Bellevue-ba költöztette, melyet több hasonló vállalat követett. 1990 és 2000 között Seattle népessége közel ötvenezer fővel nőtt, a lakásárak pedig az országban itt lettek a legmagasabbak. A Frasier – A dumagép komédia és az A szerelem hullámhosszán film további ismertséget hozott. A dotkomlufi részeként az internetes iparág 2001 elejéig jelentősen növekedett.
Seattle volt az 1990-es jóakarat játékok, valamint az APEC 1993-as kongresszusának otthona, továbbá a nemzetközileg is népszerű grunge is további ismertséget hozott. Az 1999-es WTO-konferencia miatti tüntetés és az azzal szembeni rendőri fellépés negatív visszhangot okozott. A Mardi Grass miatti 2001. február 27-ei tüntetésen hetvenen megsérültek és százezer dolláros anyagi kár keletkezett, másnap pedig egy 6,8-as erősségű földrengés rázta meg a várost.
A 2008-as válság végén az Amazon.com székhelyét másik városrészbe költöztette, melynek köszönhetően 2017-ben közel tízezer lakás épült. 2010 és 2015 között a lakosság évente közel 15 000 fővel emelkedett; a legnagyobb növekedés a város központjában volt. A munkanélküliség 9-ről 3,6 százalékra csökkent. Több mint 45 ezer háztartás költötte bevételének felét lakhatásra, 2800-an pedig hajléktalanok voltak. A csúcsidei forgalmi dugókat tekintve Seattle az országban a hatodik helyen állt.
Földrajza Domborzat bélyegkép|jobbra|Domborzati viszonyok változása az emberi tevékenység következtében Seattle a Puget Sound és a Washington-tó között fekszik; kikötője az Elliott-öbölben található.
Az erdők, mezők és vizek egykor el tudták látni a vadászó-gyűjtögető életmódot folytatókat. Ma a régióban népszerűek a szabadtéri sportok.
Rómához hasonlóan Seattle is hét dombra épült; ezek a Capitol Hill, First Hill, West Seattle, Beacon Hill, Queen Anne, Magnolia és az egykori Denny Hill. A magasabban fekvő belvárosban egy gerinc alakult ki; az itt végzett emberi tevékenység, a védőgát építése és a mesterséges Harbor-sziget megvalósítása átalakította a környék kinézetét.
A Cirkumpacifikus-hegységrendszerben való elhelyezkedése miatt Seattle-ben nagy a földrengések kockázata. Nagyobb földmozgások többször is történtek, például 2001. február 28-án; a 6,8-as erejű földrengésben egy ember meghalt és a belváros jelentős károkat szenvedett. A legerősebb földmozgás 1700. január 26-án volt, ezt kilences erősségűre becsülték. Ugyan a város két törésvonalon fekszik, ezek miatt eddig nem volt probléma. A Cascadia-törésvonal akár 9 feletti erősségű rengést is okozhatna, főleg a tömedékre épült városrészekben.
Éghajlata bélyegkép|jobbra|A Cherry Street az 1880 januári havazást követően A város éghajlata elsődlegesen mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb), de más források szerint óceáni (a Köppen-skála szerint Cfb). Az éghajlatra néha „módosult mediterránként” utalnak, mivel telei hűvösebbek és csapadékosabbak, azonban a nyarak szárazak (ami hatással van a növényzetre). A város a 8b, míg egyes part menti részek a 9a klímazónában fekszenek.
A környékbeli vizek miatt ritkák a hőhullámok és a –9 °C alatti hőmérsékletek. A Csendes-óceán közelsége miatt Seattle az USA legfelhősebb és legcsapadékosabb városa. Évente átlagosan 150 olyan nap van amikor legalább 0,25 mm eső hull, ami több, mint a Sziklás-hegységtől keletre fekvő városokban, azonban kevesebb, mint Miamiban vagy New Yorkban. Az ég 201 napon teljesen, míg 93 napon részlegesen felhős. A 250 ezer főnél nagyobb USA-beli városok között a november–január időszakban Seattle-ben esik a legtöbb eső, azonban június és szeptember között kifejezetten kevés csapadék hull. A viharok ritkák, évente mindössze hét nap fordulnak elő.
A melegebb hőmérsékleteket a Cascade-hegység, míg a hűvösebbeket a Brit Columbiai Fraser-völgy hatása okozza.
A leghidegebb hónap a december, ekkor az átlaghőmérséklet 4,8 °C; ebben a hónapban 28 nap esik fagypont alá a hőmérséklet, kettő napon pedig egész nap alatta marad (-7 °C alatti hőmérséklet nem jellemző). A nyarak naposak, szárazak és melegek; augusztusban a napi átlaghőmérséklet 24,5 °C, 3,1 napon pedig a hőmérséklet eléri a 32 °C-ot. 2015-ben a hőmérséklet 13 napon is elérte a 32 °C-ot. A melegrekord (39 °C) 2009. július 29-én, míg a hidegrekord (-18 °C) 1950. január 31-én dőlt meg. A legalacsonyabb napi maximumot (-9 °C) 1950. január 14-én, míg a legmagasabb napi minimumot (22 °C) a melegrekord megdőlésének napján, 2009. július 29-én mérték. Fagypont alatti hőmérséklet általában november 16-a és március 10-e között fordul elő.