A ciklámenlila nőszőfű vagy piacenzai nőszőfű (Epipactis placentina) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett vadvirág. Megjelenése A ciklámenlila nőszőfű 16–40 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Szárának alsó része kb. az első levelekig lilás, felette világoszöld színű. 2-6 levele van, amelyek hosszabbak a szártagoknál. A váltakozó állású (ritkán spirális elrendeződésű) levelek 4–7 cm hosszúak; alul széles tojásdadok, felül széles lándzsásak. Szélük enyhén hullámos.
Július-augusztusban nyílik. Virágzata a teljes magasság kb. harmadát kitevő, nagyjából egy oldalra rendeződött fürt, amely bókoló, néha teljesen ki nem nyíló virágokból áll. A virágok murvalevelek hónaljából nőnek ki, amelyek lándzsás alakúak és az alsók jóval - akár háromszor - hosszabbak náluk. A külső lepellevelek (szirmok) tojásdad-lándzsás alakúak, lilás árnyalatú világoszöldek vagy lilák. A belső lepellevelek ciklámen-rózsaszín színűek, méretük megegyezik a külsőkével (6–9 mm hosszúak). A mézajak külső része (epichil) háromszög alakú, rózsaszínes-lilás, mereven álló, szélei olykor felhajlók. A hólyagosan kiöblösödő belső rész (hypochil) kívül zöldeslilás, belül bíborszínű.
Termése toktermés.
Elterjedése Közép- és dél-európai faj, elterjedésének központja Észak-Olaszországban található, de előfordul Szicíliában (az Etna lejtőin) Dél-Franciaországban, Svájcban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is 500-1400 méteres tengerszint feletti magasságon. Magyarországon három helyről ismert: kettő a Kelet-Mecsekben, egy a Mátrában található. Életmódja Hegyvidéki erdőkben található meg. Nálunk gyertyános-tölgyesekben él, Észak-Olaszországban vegyes lomberdők (bükk, tölgy, gesztenye, kőris), illetve ültetett feketefenyvesek növénye. Inkább mészkerülő, hazai élőhelyein a talaj kémhatása pH 5,7, 6,4, ill. 6,7 volt.
Hajtásai májusban jelennek meg és július elejétől július végéig (Olaszország hegyeiben augusztusig) nyílik. Egy példány 10-14 napig virágzik. Önmegporzó, a megtermékenyülés hatásfoka jó, a virágok 67-88%-a termést hoz. A magvak augusztus-szeptemberre érnek be. Természetvédelmi helyzete A ciklámenlila nőszőfű erőteljesen fragmentált elterjedése és kis egyedszáma miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett státusszal szerepel. Magyarországon két élőhelye volt ismert. A Mecsekben az 1990-es években találták meg, de sajnos az itteni példányok 3-4 év után eltűntek, s a faj közel húsz évig sehol nem került elő. Ezt követően a Mátrában 2010-ben rátaláltak a fajra, akkor egyetlen példányra. 2019-ben azonban mintegy 40 tős állományt sikerült itt azonosítani. Jelenleg ez az egyetlen ismert hazai előfordulása a fajnak. A kipusztulás fenyegeti, ezért fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 ft.
Kapcsolódó cikkek Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája Források Tóth, György és Magos, Gábor és Molnár, Miklós és Csábi, Miklós (2020) A ciklámenlila nőszőfű jelentős állománya Parádsasváron. KITAIBELIA, 25 (2). pp. 247-248. ISSN 1219-9672 Molnár V. Attila: Magyarország orchideáinak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 2011 Epipactis placentina IUCN Red List Tóth István Zsolt: A ciklámenlila nőszőfű (Epipactis placentina Bongiorni & Grünanger) Magyarországon Kitaibelia V. évf. 2. szám pp.: 331–332. Debrecen 2000
Kategória:Növényfajok Kategória:Kosborfélék Kategória:Magyarországon fokozottan védett növények