A gernyeszegi református templom műemlék épület Romániában, Maros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a MS-II-m-A-15688 sorszámon szerepel.
Története A reformáció előtt épült, a XV. század második felében, gótikus stílusban. Épségben megmaradt szentélye az erdélyi sajátságos gótika jegyeit viseli. E kétségtelen kormeghatározó jelleg mellett bizonyít a főbejárat felett elhelyezett csúcsíves címere a hajdani Somkereki Erdélyi családnak. 1638-ig római katolikus templom volt. A templom déli oldalának négy ablaka gótikus, a keleti oldal ablakai pedig román stílusjelleget viselnek. A templomot többször javították: 1796, 1868, 1910-1913, 1996-1997. A legfontosabb ezek közül az 1910-1913 között végzett javítás, amikor a templomot át is alakították és elnyeri a mai formáját. Ekkor készült el az oldalhajó, valamint az 1868-as javítás mintájára a portikusz, a főbejárat előtti rész. E munkát a Műemlékek Országos Bizottsága korona költséggel támogatta. Ásatásokat is végeztek, és a templom alatti kriptában megtalálták II. Teleki Mihály kancellár és felesége Weér Judit földi maradványait, amelyeket a talált Árpád-kori maradványokkal együtt a sekrestyében levő, Bercsényi László Ignácnak készített koporsóba, szarkofágba helyezték el. Ugyancsak ekkor szerelték le a templom díszes, kékfestésű népies kazettáit is, felújítás céljából a mennyezetről. A templom tornyát 1795-1797 között építtette Teleki József és felesége Roth Johanna. A nagyharangot 1456-ban öntötték, a kisebbiket 1856-ban. A templom orgonája pedig 1854-ben készült el, készítője Binder Sámuel segesvári orgonaépítő. Az orgonát is az 1913-as évi javításkor helyezték át a szentélybe. A templom a II. világháború idején légnyomást kapott, s az okozott kárt teljesen csak az 1996-1997-es javítással lehetett helyrehozni.
A templom udvarán található református felekezeti iskola valószínűleg a XVII. század második felétől működik. Az épület homlokzatán A „néppel a népért" felirat állt, amelyet Teleki Domokos írattatott.
Református lelkipásztorai Huszti Mátéfi Péter (1569-?), Vásárhelyi György (1689 előtt) Ercsei Zsigmond (1696) Gidófalvi Péter (1706) Dési Ferenc (1707–1716) Unyami[?] István (1718 után) Zabolai F. László (1728) Zágoni Ferenc József (1730–1731) Vajna Miklós (?-1736), Madocsa Pál (1736-1741), Zabolai F. László (1742-1753), Kibédi Péterfi Márton (1754-1783. október 5.), Sófalvi János (1785-1807), Tolvally Zsigmond (1808-1820), Zabolai Kiss Sámuel (1821-1828), Szentkirályi János (1829-1864), Elekes Kálmán (1866-1886), Zabolai Csekme Ferenc(1887-1932), Nemes Árpád (1933-1945), Pálffy Károly (1945-1973), Domján László (1974-1979), Rákossy Károly (1979-1992), Szabó András (1992-1997), Fehér Dániel (1997-2004), Veress Róbert Gyula (2004- )
Hivatkozások
Kategória:Románia református templomai Kategória:Maros megye műemlékei