Lucius Flavius Arrianus Xenophon (86 körül – 165 körül) görög nemzetiségű római történetíró, Arrianosz, Arrianus, illetve akadémiai átírásban Arrhianos, Arrianos néven ismert.
Élete és működése
Életéről kevés biztos adatunk van, a róla szóló ókori életrajzok jórészt elvesztek, vagy csak töredékek maradtak fenn belőlük. Cassius Dio életrajza teljesen elveszett, viszont a Szuda-lexikon megőrizte egy későbbi, IV. századi életrajz vázlatát. A kortárs Lukianosz szerint a filozófus Epiktétosz tanítványa volt, ő volt mestere műveinek befejezője. „Itt van Arrhianos, Epiktétos tanítványa, a legkitűnőbb rómaiak egyike, aki egész életét a tudományoknak szentelte: az ő esete hasonló, s nyilván minket is védelmébe venne, hiszen ő sem restellte megírni a rabló Tilliboros életrajzát.”Lukianosz. Alexandros. 2. caput, idézi Tóth Iván, Doktori értekezés tézisei, 2. lap;
Arrianus nikomédiai származású volt, valószínűleg szenátori rangú. Hadrianus császár barátjaként végigjárhatta a hivatali ranglétra összes fokozatát.
Széles körű érdeklődés jellemezte és előkelő státusa miatt számos mű megírására volt lehetősége. Írói munkásságának legnagyobb részét történeti művei alkotják. Írt könyvet szülőföldjéről Bithyniaka címen; tizenhét könyvből álló Parthika című írásában a rómaiak és a pártusok közötti évszázados küzdelmet, illetve Traianus hadjáratát adja elő. Történeti tárgyú írásai (listájukat lásd lent) azonban jórészt elvesztek, egy kivételével, melyet Nagy Sándor hadjáratáról és onnan való hazatéréséről írt.
Az Alexandrosz felvonulása E mű megírása során inspirálólag hatott rá az athéni zsoldosvezér és történetíró Xenophónnal a Kr. e. 4. századból, akinek a legismertebb műve, a zsoldosnak Perzsiából való elmenekülését és Hellászba való hazatérését elmesélő Anabaszisz, (azaz a Bázisra való visszatérés) sajátos történetírói műfajt teremtett.
Nagy Sándor hadjárataira vonatkozóan Arrianus számít a legteljesebb forrásnak. Tóth Iván szerint Arrianus egyenesen Alexandrosz Homérosza szeretett volna lenni, aki megénekli hősének minden tettét:
Egyik megalapítója annak a fajta történetírásnak, amikor a hadviselés áll a központban. Előszavában hangsúlyozta, hogy racionális forráskritikával kíván élni, és csak akarja elbeszélni, ami ténylegesen megtörtént, mindenfajta szépítés nélkül. Ebben másik mesterének Thuküdidésznek a példáját követte.
Alexandrosz alakja
Egyéb művei
A sztoikus filozófia összefoglalása: Encheiridion (teljes egészében fennmaradt); Diatribai (a nyolc könyvből négy fennmaradt)Tóth Iván, Phd-értekezés tézise 3. old Stratégiai tárgyú írásai: Techné Taktikének (A taktika mestersége) és az Ektaxis kata Alanónnak (Az alánok hadrendje)Forisek Péter: Az alánok hadirendje. In: Ókor, 2010. 1. szám A kutyás vadászatról: Kynégetikos Történeti tárgyú művei: Ta meta Alexandron (Alexandrosz után) a diadokhoszok háborúit írta meg; Dión, Timoleón szicíliai politikusok, valamint a bevezetőben említett, és a Mysia vidékét fosztogató Tilliboros életrajzai Földrajzi tárgyú munkái: Periplus Euxeinu Pontu (A Fekete-tenger vidékének bejárása), Indiké (India) – mindkettő épségben fönnmaradt; Alaniké – csak töredékeit ismerjük
Jegyzetek
Művei magyarul Teljes fordítása nincs magyar nyelven, részleteket azonban közölnek az alábbi kiadványok: A hadművészet ókori klasszikusai, szerző: Hahn István (szerk.) Zrínyi Katonai Kiadó, 1963 Görög történeti chrestomathia (szerk. Borzsák István), Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1997, , 274–289. o. Görög történeti szöveggyűjtemény. Szerk.: Németh György, Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 268-281. Online elérés: http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2014/04/2010_1_forisek.pdf Szabó György: Antik portrék. Bukarest, Kriterion, 1979. 47-48 Tóth Iván: Alexandros Homérosa. Arrhianos tanulmányok. Budapest, ELTE, Eötvös Collegium, 2013. Online elérés: https://web.archive.org/web/20151124094437/http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/Alexandros_Homerosa_beliv.pdf
Források Online elérés: http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2014/04/2010_1_forisek.pdf Forisek Péter: Arrianos-tanulmányok. Stratégia és taktika a Kr. u. 2. századi római hadseregben Arrianos Ektaxis kata Alanón-ja alapján; Attraktor, Máriabesnyő, 2013
Tóth Iván: Alexandros Homérosa. Arrhianos tanulmányok. Budapest, ELTE, Eötvös Collegium, 2013. Online elérés: https://web.archive.org/web/20151124094437/http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/Alexandros_Homerosa_beliv.pdf Tóth Iván: Alexandros Homérosa – Arrhianos tanulmányok. Phd-értekezés tézisei. Online elérés: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/768/3/PhD-dissz..pdf
Kapcsolódó szócikkek Jelentős ókori történetírók listája Ókori görög irodalom Quintus Curtius Rufus
Kategória:Ókori római történetírók Kategória:Consulok a 2. században Kategória:Ókori tisztviselők Arrianosz