Az AN B jelű sír egy egyiptomi sír Dirá Abu el-Nagában, Théba közelében. A XVIII. dinasztia idejére datálható; egy időben Ahmesz-Nofertari királyné és fia, I. Amenhotep fáraó sírjaként azonosították, de mostanra valószínűbb, hogy Amenhotepet a Királyok völgye 39-be temették.
Leírása A sír a Dirá Abu el-Naga-i dombok lábánál lévő síkságon található. Bejárata mély akna, amelynek aljából folyosó vezet beljebb, a sziklába. A folyosó felénél jobbra egy kamra, balra egy falfülke nyílik. A folyosó egy kamrában végződik, amelyben már megjelenik az a mély akna, amely a későbbi királysírok jellemzője lesz. Az akna kettős célt szolgálhatott: esős időszakban védte a sírt az áradástól, emellett hozzáférést biztosíthatott az elhunytnak az alvilághoz.Dodson, Aidan and Ikram, Salima, The Tomb in Ancient Egypt, Thames and Hudson, 2008, pg 209 Az akna alján két kamra nyílik, melyek álcaként szolgálhattak, hogy a sírrablók figyelmét eltereljék a valódi sírkamráról. Az aknát tartalmazó helyiségből a bejárati folyosóval egy szinten újabb folyosó indul ki, ez vezet a valódi sírkamrához, amely négyszögletes alaprajzú, és két oszlop áll benne.Howard Carter, Report on the Tomb of Zeser-Ka-Ra Amenhetep I, Discovered by the Earl of Carnarvon in 1914, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 3, No. 2/3 (Apr. - Jul., 1916), pp. 147-154; via JSTOR Úgy tűnik, az aknát utólag vájták, a sírkamra bővítésével egyidőben; a feltételezések szerint akkor, amikor az eredetileg Ahmesz-Nofertarinak szánt sírt megnagyobbították I. Amenhotep számára.Nicholas Reeves – Richard H. Wilkinson: The Complete Valley of the Kings (Thames & Hudson, 1996), p.90
A sírt helyiek fedezték fel valamikor 1907 előtt. Az 1914-ben itt ásató Howard Carter eleinte I. Amenhotep sírjaként azonosította.Porter, Bertha and Moss, Rosalind, Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs and Paintings Volume I: The Theban Necropolis, Part 2. Royal Tombs and Smaller Cemeteries, Griffith Institute. 1964, p. 599 Cikkében említi, hogy a sírban szétszóródott tárgyakon legalább annyiszor szerepel Ahmesz-Nofertari neve, mint Amenhotepé, így mindkettejük sírja lehetett. Jaroslav Černý ezt vitatja, és a sírt egyedül Ahmesz-Nofertari sírjának tartja. A Királyok völgye 39 felfedezéséig ez volt az egyedüli sír, amelyről feltételezték, hogy I. Amenhotepé lehetett.
Az Abbott-papirusz és I. Amenhotep sírja Az Abbott-papirusz egy IX. Ramszesz idején íródott, sírrablásokról beszámoló dokumentum, amely említi I. Amenhotep sírját. A papiruszon leírtak szerint a sírt megvizsgálták és érintetlennek találták. „Dzseszerkaré király – élet, üdv, egészség –, Ré fia, Amenhotep – élet, üdv, egészség – örök horizontja, amely 120 könyök mély felépítményétől számítva, melynek neve „A magaslat”, északra a Kert Amenhotepje – élet, üdv, egészség – házától, mellyel kapcsolatban Paszer, a város polgármestere jelentette Haemuaszetnek, a város kormányzójának, a vezírnek, (…) a hatalmas nemeseknek, hogy »a tolvajok betörtek oda«, a mai napon megvizsgáltatott, és úgy találták, nem zavarták meg tolvajok.”
Carter megmérte a sír méreteit; hosszába beleszámította az akna két oldalát is, és így kijött neki a 120 könyök; ez alapján úgy vélte, az AN B sír méretei megfelelnek annak, amit a papirusz Amenhotep sírjáról írt. Feltételezését támogatta, hogy I. Amenhotepnek és anyjának, akiket később a thébai nekropolisz védelmezőinek tartottak, a halotti temploma is közös a sír alatti síkságon, a megművelt terület szélén (ez lehetett a „kert”). Erre a templomra utalhatott „a kert Amenhotepjének a háza”. Černý azonban úgy vélte, hogy „a kert Amenhotepjének a háza” valószínűleg I. Amenhotep Dejr el-Bahariban épült, mára elpusztult templomával azonos. Tekintve, hogy a papirusz azt írja, a király sírja ettől a templomtól északra található, Černý azt a következtetést vonta le, hogy nem azonos az AN B sírral, és még felfedezésre vár. Carter azt a hibát követte el, hogy a 120 könyök hosszról úgy vélte, a sír belső méreteit jelöli – mivel azonban a papirusz tanúsága szerint a sírt érintetlenül találták, belső méretei nem lehettek ismertek a dokumentum szerzője számára. Amennyiben Amenhotep sírja mégis az AN B, úgy a papiruszban szereplő, azonosítatlan jelentésű ahai szó, amely Arthur Weigall szerint a KV39 sír közelében lévő munkáskunyhókat jelöli,Reeves & Wilkinson, p.89 utalhat az AN B sír közelében lévő, Carter térképvázlatán szereplő kőhalomra is, melynek funkciója nem ismert, de szolgálhatott tájékozódási pontként, és körülbelül ugyanekkora távolságra van a sírtól.
Leletek A sírban találtak egy bazaltból faragott női mellszobrot, amely talán Ahmesz-Nofertarit ábrázolja. Ma a Metropolitan Művészeti Múzeumban található (M.M.A. 21.7.9). Emellett előkerültek kőedények töredékei I. Jahmesz, Ahmesz-Nofertari és fiuk, I. Amenhotep nevével (M.M.A.21.7.1-8.), valamint egy töredék, amelyen Apepi hükszosz uralkodó és egy lánya, Herit neve szerepel. (M.M.A. 21.7.7)
A Carter által talált leletek bizonyítják, hogy a sírt a XXII. dinasztia idején is használták, ebből az időből égett bronz- és lazúrkőberakások darabjai, valamint fadarabok kerültek elő az akna aljából.
Jegyzetek
Fordítás
Külső hivatkozások Az AN B sír
Kategória:Thébai sziklasírok