A santería (ejtsd: szantería) vallási kultuszok afrikai joruba és spanyol katolikus hagyományokat ötvöző összessége, amely az afrokubai népesség körében alakult ki.Akadémiai Kiadó: Világvallások → santería; 2009 Kicsit irányítottan, kicsit véletlenszerűen Kubában született meg, majd onnan továbbterjedt, például az USA déli nagyvárosaiban (Miami, Los Angeles) élő afroamerikai bevándorlóközösségeire.
Történet Kubában a rabszolgatartók engedték az ősi, afrikai hit gyakorlását, de mellette megkeresztelték és templomba járatták rabszolgáikat. (Ők az afrikaiak vallását kezdetben csak – tánc és ének kíséretében folytatott – játéknak és szórakozásnak tekintették.) Ez a szinkretizmus születéséhez vezetett.
Az 1960-as években, a kubai forradalmat követő növekvő kivándorlás révén az amerikai kontinensen másfelé is terjedt. A 20. század végén egyre erősödő kapcsolatok alakultak ki a santería és a nyugat-afrikai és amerikai rokon hagyományok, például a haiti vodou és a brazil candomblé között.
Jellemzők Miután a santeríát nem irányítja központi hatóság, a gyakorlók között, akiket creyentesnek („hivőknek”) neveznek, nagy a sokféleség.
A santeríában különös jelentőségük van a szenteknek (santos), akiket a joruba panteon szellemeinek (orisa) feleltetnek meg. Ilyenek például: Obbatalá = Jézus és Szűz Mária Elegguá = a gyermek Jézus OggúnOgun eredetileg a háború és a kovácsolás istene volt a joruba vallásban. = Szent Péter Babajú Alé = Szent Lázár Csangó = Szent Borbála Jemajá = Szent Ágoston rendjének Fekete Szüze Ocsún = az El Cobre-i Szűz Santiago de Cuba mellett A joruba és a katolikus vallás közötti kapcsolat békés Kubában és azon kívül is. 1870-től általánosan elfogadottá váltak az afrikai eredetű vallások és csoportok működése.
A látszatra többistenhitű vallás az oszthatatlan Isten hitén nyugszik és a Mindenható maga Olofi, a minden istenek felett álló. A Szentháromság alakjai: Olofi, Olordumare és Olorún. Olordumare a Nagy Kozmikus Ész-t, az Atyaisten létét jelképezi. Olorún a Nap, vagyis az isteni energia megtestesítője.
Az istentiszteletek során szerephez jutnak a joruba imák és dalok, a dobszó (amely olykor a szellemek hangcsöve), valamint a szent erővel bíró kövek, amelyeket a szellemekkel hoznak összefüggésbe, az oltár alatt helyeznek el, "megkeresztelnek", s minden évben vérrel és növényekkel táplálnak.
A santería papjai a babalos-ok. A 10 ezer főt is meghaladja a létszámuk. Mitikus körülmények között ott a felszentelt helyeiken fogadják a hívőket, amulettek és ceremóniáikon használatos tárgyaik körében.
E vallásnak fontos eleme a jóslás. A hatalom a mágián keresztül érvényesül; az orisák jutalmazhatják és büntethetik az embereket. Tanácsot adhatnak és a tiszta energia birtokosaként befolyásolhatják a földi életet. A médiumok segítségével megidézhetik a gonosz és jó szellemeket a spirituális csarnokban, ahol a szeánsz zajlik.
Jegyzetek
Források Monos János: Kuba, 2002 dr. Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998 Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
További információk
Héctor Elías Munoz: Santería / Conversación; Püspök, Kaposvár, 1999 (Editio plurilingua) Dornbach Mária: Istenek levesestálban. Az afrokubai santería; Eötvös, Budapest, 2009
Kategória:Afroamerikai vallások