Szántó Judit, Szántó Gyuláné, született Czvechó/Ludna Julianna, névváltozatok: Ludman, Ludmann (Budapest, Erzsébetváros, 1903. január 6.Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési anyakönyv 83/1903. folyószáma alatt. – Budapest, 1963. április 25.) Pál Judit néven szavalóművész, muzeológus, író, költő, PIM osztályvezető, József Attila élettársa, József Attila-díjas (1950). Írói álneve Csont Judit volt.
Életútja Czvechó István galgóci születésű cserepessegéd és a polhorai születésű Ludna Mária római katolikus szülők törvénytelen leánya. Ernyőkészítő munkásként kezdett dolgozni és fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság alatt ismerte meg Hidas Antalt (családi nevén Szántó Gyula), s együtt vándoroltak ki 1920-ban Csehszlovákiába a kommün bukását követően, majd házasságot kötöttek. Lányuk, Szántó Éva nyelvész 1921-ben született (és utóbb, 1936-tól a Szovjetunióban nőtt föl). 1924-ben elváltak, Szántó Judit Budapestre tért vissza, majd kultúrpropagandistaként, szavalóművészként tevékenykedett, s kapcsolatba került az MSZMP-vel (Magyarországi Szocialista Munkáspárt rövidítése, nem tévesztendő össze a hasonló nevű párttal, amely 1956-ban jött létre).
Fenyő László költő barátnőjeként 1928-ban megismerkedett József Attilával, akinek 1930 őszétől hat esztendőn keresztül élettársa volt. Ekkoriban Pál Judit néven szavalóművészként működött, szociáldemokrata körökben dolgozott, szavalókórusokat vezetett. Éva lányát hanyagolta, aki 1936-ban kikerült Moszkvába az apjához. (Hidas Antalt a sztálini tisztogatások idején bebörtönözték, a kamaszlány nevelőotthonokban cseperedett. 1958-ban tértek vissza a Szovjetunióból, idehaza nyelvészként a szovjet nyelvtudománnyal, ill. a fonológiával foglalkozott; öngyilkos lett).
Szántó Judit József Attila élettársaként sokat tett a költőért, de kapcsolatuk érzelmileg nem mélyült el. Többször szakítottak, 1936 nyarán váltak szét véglegesen útjaik. József Attila egyetlen szerelmes verset sem írt hozzá (egy másik nő, egy futó vonzalom ihlette Óda megjelenése után féltékenységében 1933-ban Szántó Judit öngyilkosságot kísérelt meg). A költő így summázta kapcsolatukat: "szövetség ez, nem szerelem".
1948-ban felkérték, hogy szervezze meg a József Attila Múzeumot. 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott mint osztályvezető.
Művei József Attila műfordításai; Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, Bp., 1954 (Múzeumi füzetek) Napló és visszaemlékezés; sajtó alá rend., jegyz. Murányi Gábor; Múzsák–PIM, Bp., 1986 (Irodalmi múzeum) Napló és visszaemlékezés; sajtó alá rend., jegyz. Murányi Gábor; 2. jav., bőv. kiad.; Argumentum, Bp., 1997 Napló és visszaemlékezés; sajtó alá rend., jegyz. Murányi Gábor; 3. jav., bőv. kiad.; Noran, Bp., 2005
Jegyzetek
Források
További információk Tasi József: Fenyő László – Szántó Judit – József Attila; in: Tiszatáj, 1980/11. Lengyel András: A „szövetség” szétesése. József Attila és Szántó Judit együttélésének fölbomlása; in: Irodalomismeret, 2022/1.
Irodalmi muzeológusok kislexikona, összeáll: S. Püski Anikó, In: A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ (PIM), 2000
Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1963-ban elhunyt személyek Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek