A Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV 1913-tól 1953-ig helyiérdekű vasútként, majd több villamosvonalként működő városi vasúti vonal volt. Az üzem érdekessége, hogy még helyiérdekű vasútként is közlekedtek rajta villamoskocsik, így nem csak a HÉV, de a Budapestkörnyéki villamosközlekedés része is volt.

Elnevezése Ez a helyiérdekű vonal a főváros és környéke vonalhálózatának része volt, így többféle, különböző vonalvezetésű viszonylatot közlekedtettek rajta hol városi villamosként, hol helyiérdekű vasútként. Részben ez, részben pedig az volt az oka, hogy mind a szakirodalomban, mind a vállalat belső anyagaiban is különböző elnevezések találhatók a vonalról, hogy a viszonylatoknak a mai értelemben vett számjelzése nem volt. Nevezték villamosvonalként H-vonal-nak (igaz, ekkor a két végállomása a Keleti és Nyugati pályaudvaroknál volt, és 95 perc volt a teljes menetidő) Cinkota-Nagyicce-Rákospalota vonalnak, Rákosszentmihály-Rákospalota vonalnak, rákosszentmihályi szárnyvonalnak (beleértve a Rákosszentmihályon körforgalomban közlekedő HÉV-et is). Átadásakor az új HÉV-vonal vezetése egyébként Rákosszentmihályon kezdődött, előbb Rákospalotát érintette, majd Pestújhelyet, majd ismét Rákospalotát (Rákospalota mintegy körülölelte a tőle 1909-ben elszakadt Pestújhelyet), ugyanakkor maguk a szerelvények egy már korábban kiépített szakaszt igénybevéve Sashalomról indultak.

Története A Budapesti Helyi Érdekű Vasút Rt. 1908-ban megvásárolta a Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút Újpest és Rákospalota közti (6,8 km hosszú) vonalát, amit a rákosszentmihályi HÉV körforgalmú vasútvonalával kívánt összekötni. Az építkezés során egy 7,6 km hosszú kétvágányú vonalszakasz jött létre a két vonalrész között Sashalmon, Rákosszentmihályon és Pestújhelyen át a rákospalotai Széchenyi térig. Az új vonalat 1913. január 1-jén nyitották meg az utasforgalom számára, és 1928-ig csak a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV) villamosjáratai közlekedtek rajta a BHÉV kezelésében. Az átadással egyidőben épült ki a rákospalotai háromvágányos, felvételi épülettel kiegészített végállomás a Széchenyi téren, azonban a vonal egy deltavágánnyal kapcsolódott a BURV hálózatához.

1923-tól napi 20 BHÉV-vonatpár közlekedett a vonalon. 1928-ban a MÁV a bal parti körvasúton elindította a személyszállítást, aminek elszívó hatása érezhető volt Rákosszentmihályon és Sashalmon is, így a szárnyvonal évi 80–85 ezer pengőnyi veszteséget termelt. A második világháborút követően a kétvágányú szakaszon elbontották az egyik vágányt, hogy az így nyert sínszálakat másutt beépítve folytassák a világháború utáni helyreállítási munkálatokat, helyettük kitérőket létesítettek. Bár nem közvetlenül ezt a vonalat érintette, de az itt közlekedő szerelvények számára is fontos változás volt, hogy 1941 nyarán a Kerepesi út és a szintbeli kereszteződését felszámolták a nagyvasút töltésre helyezésével.

1949. október 1-jével megalakult a Fővárosi Helyi Érdekű Vasúti Községi Vállalat, melybe összevonták Kis- és a néhány hónappal később létrehozott Nagy-Budapest valamennyi helyiérdekű vasútvonalát, így ezen a vonalszakaszon is a FHÉV szerelvényei közlekedtek. Három évvel később, 1952. első napjától az egész vállalatot a MÁV kezelésébe adták. A vasúttársaság azonban 1953. április 1-jétől a Sashalom-Pestújhely-rákospalotai HÉV külső szakaszát a Fővárosi Villamosvasút – vagyis a budapesti villamosok üzemeltetőjének kezelésébe került. Ekkortól már névleg sem helyiérdekű vasútként működött, hanem 69-es jelzéssel villamosjáratot indítottak a vonalon.

Hatása, jelentősége A vonalvezetésből is látható, hogy ennek a relációnak a feladata nem a főváros és a környéki települések összekötése, hanem az akkor még agglomerációs falvak és városok összekapcsolása volt. Az 1909-ben önállósult Pestújhelynek például nem volt kapcsolata a közösségi közlekedéssel, a legközelebbi villamosvonalhoz Budapestre kellett begyalogolniuk az itt élőknek. Az 1913-ban megnyitott helyiérdekűvel azonban mind Rákospalota, mind Rákosszentmihály felé közvetlen kapcsolat létesült, igaz, a fő utazási iránynak számítható Budapest ekkor még csak jelentős kerülővel volt elérhető. A körvasúton 1928-ban elindult személyszállítás, majd Rákospalota és Pestújhely 1929-ben Budapest irányába szervezett autóbuszjáratai (a mai 25-ös és 124-es) mind csökkentették a HÉV-vonal jelentőségét.

Felszámolása A második világháború után felszedett második vágány megpecsételte a vonal sorsát, hiszen a kitérőkön a szembe közlekedő szerelvényeknek be kellett várniuk egymást, ami a menetidőt jelentősen megnövelte. A helyiérdekű jelleg felszámolása után itt közlekedő 65-ös és 69-es villamosok megszüntetését követően a síneket évtizedek alatt bontották el. Megmaradt a nagyiccei deltavágány, és a volt Sashalom, Kossuth Lajos tér nevű megálló épülete. Csak 2014-ben bontották le a Rákospalota-Nádastó állomás akkor már rendkívül elhanyagolt, omladozó épületét.

Megállóhelyei

!Sz. !Megállóhely (1945) !Sz. !Átszállási kapcsolatok a járat megszűnésekor !Mai megállónév |- |0 |Kerepesi útvégállomás |25 |align=left| |Baross tér, Keleti pályaudvar |- |1 |Ruggyantagyár |24 |align=left| |Gumigyár |- |2 |Hungária körút |23 |align=left| |Puskás Ferenc Stadion |- |3 |Laktanya |22 |align=left| |Őrnagy utca |- |4 |Fehér út, Kertváros |21 |align=left| |Örs vezér tere |- |5 |Sarkantyú utca |20 |align=left| |Sarkantyú utca |- |6 |Rákosfalva |19 |align=left| |Rákosfalva |- !colspan=5|Sashalom |- |7 |Sashalom – Cinkotai Nagyicce |18 |align=left| |Nagyicce |- |8 |Sashalom, Kossuth Lajos tér |17 | |Sashalmi piac |- !colspan=5|Rákosszentmihály |- |9 |Budapesti út |16 | |Budapesti út |- |10 |Rákosi út |15 |align=left| |Rákosi út |- |11 |Sashalom, Szentkorona utca |14 |align=left| |Szentkorona utca |- |12 |Rákóczi út |13 |align=left| |Rákóczi út |- |13 |Bercsényi utca |12 | |Bercsényi utca |- !colspan=5|Rákospalota |- |14 |Rákospalota, Nádastó |11 | |Késmárk utca 11. |- !colspan=5|Pestújhely |- |15 |Thököly út |10 | |Thököly út |- |16 |Piactér |9 |align=left| |Sztáray Mihály tér |- |17 |Munkáskórház |8 | |Őrjárat utca |- !colspan=5|Palotaújfalu |- |18 |MÁV-telep |7 |align=left| |Rákospalota, MÁV-telep |- |19 |Rákos út |6 |align=left| |Rákos út |- !colspan=5|Rákospalota |- |20 |Dugonics utca |5 | |Dugonics utca |- |21 |Zápolya utca |4 | |Szerencs utca |- |22 |Arany János utca |3 |align=left| |Arany János utca |- |23 |Károlyi utca |2 |align=left| |Rädda Barnen utca |- |24 |Szentmihályi út |1 |align=left| |Szentmihályi út |- |25 |Gróf Széchenyi térvégállomás |0 |align=left| |Széchenyi tér

Jegyzetek

Kategória:Magyarország megszűnt vasútvonalai Kategória:Budapest HÉV-vonalai Kategória:Budapest XIV. kerületének közlekedése Kategória:Budapest XVI. kerületének közlekedése Kategória:Rákosszentmihály Kategória:Budapest XV. kerületének közlekedése