Gornja Kovačica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.
Fekvése Belovár központjától légvonalban 25, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Kovačica-patak mentén fekszik.
Története Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornia Kovachicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kovachicza (Gornya)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ...341. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kovachicza (Gor.)” néven 46 házzal, 184 katolikus és 136 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 488, 1910-ben 1.012 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 40%-a szerb, 29%-a horvát, 15-15%-a magyar és német anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 59%-a szerb, 26%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. október 31-én az Otkos 10 hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 290 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 488 475 541 750 924 1.012 896 960 728 705 656 580 460 350 309 290
Nevezetességei Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1936-ban építették, 1996-ban megújították. Hosszúsága 8, szélessége 4 méter, a harangtorony a déli homlokzat felett emelkedik, tetején piramis alakú toronysisakkal. Az idősek visszaemlékezései szerint a Nagypisznicére menő út kereszteződésében egykor pravoszláv templom állt,A régi térképek ezt nem erősítik meg. Talán az innen nyugatra fekvő Donja Kovačicával tévesztik össze, ahol ma is áll a pravoszláv templom a Nagypisznicére menő útkereszteződésben. benne csodatevő ikonnal. Ehhez a helyhez ma is sok legenda fűződik. Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései