A Vireo leucophrys a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családja tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Frédéric de Lafresnaye francia ornitológus írta le 1844-ben, a Hylophilus nembe Hylophilus leucophrys néven.
Alfajai Vireo leucophrys amauronotus Salvin & Godman, 1881 Vireo leucophrys bulli J. S. Rowley, 1968 Vireo leucophrys costaricensis (Ridgway, 1903) Vireo leucophrys dissors Zimmer, 1941 Vireo leucophrys dubius (A. R. Phillips, 1991) Vireo leucophrys eleanorae Sutton & Burleigh, 1940 Vireo leucophrys josephae P. L. Sclater, 1859 Vireo leucophrys laetissimus (Todd, 1924) Vireo leucophrys leucophrys (Lafresnaye, 1844) Vireo leucophrys maranonicus Zimmer, 1941 Vireo leucophrys mirandae Hartert, 1917 Vireo leucophrys palmeri (A. R. Phillips, 1991) Vireo leucophrys strenuus Nelson, 1900
Előfordulása Mexikó, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Salvador, Panama, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint ültetvények és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 13 centiméter, testtömege 11–12 gramm. bélyegkép|240px Életmódja Rovarokkal és magvakkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete Elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Vireo Kategória:Madárfajok Kategória:Mexikó madarai Kategória:Costa Rica madarai Kategória:Guatemala madarai Kategória:Honduras madarai Kategória:Salvador madarai Kategória:Panama madarai Kategória:Bolívia madarai Kategória:Ecuador madarai Kategória:Kolumbia madarai Kategória:Peru madarai Kategória:Venezuela madarai Kategória:Az Andok madarai