Pertis Jenő (Budapest, 1939. április 23. – Budapest, 2007. május 2.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész.
Élete, munkássága Zenészcsaládba született, édesapja, Pertis Pali korának elismert cigányprímása, édesanyja, Gosztonyi Jolán pedig énektanár volt. Húga, Pertis Zsuzsa csembalóművész volt.
Zeneiskolai zongoratanulmányai után a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke volt zeneszerzés tanszakon dr. Major Ervinnél. Gimnáziumi érettségijét a Fazekas Mihály Gimnáziumban 1957-ben tette le.
Tanulmányaival párhuzamosan a Vasas Központi Művészegyüttes zongorakísérőjeként dolgozott, valamint zenéket komponált néptánc koreográfiákra. 1958 és 1962 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, a zeneszerzést Szabó Ferencnél tanulta. Karvezetésből 1962-ben diplomázott.
1964-től 1999-es nyugdíjazásáig a Magyar Állami Operaház korrepetitora volt. Kezdetben a balettkarnál, majd 1989-től – amikor ott elkezdtek magnóról koreográfiát tanulni – a magánénekesek mellett dolgozott. Operaházi munkája mellett 1985-től 1989-ig a Magyar Táncművészeti Főiskola zenei tanszékét is vezette, ott zenetörténetet, összhangzattant és zongorakíséretet tanított.
1973-ban Budafokra költözött, ami szerencsés választásnak bizonyult: kiváló zenei együttesek működtek itt, akik nyitottak voltak az újdonságra, a modern zenére. Ebben az időben született a zenekarra írott művek túlnyomó többsége. Több darabját bemutatta a Budafoki Ifjúsági Zenekar (ma Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar), és a Budafoki Kamarakórus. Több kórusművéből a Magyar Rádió Énekkara felvételt készített Sapszon Ferenc vezényletével. Szerzői estjei nagy része budafoki szervezésben történt.
Gyakran a „családnak” írt darabokat. A vegyeskari kompozíciók első megszólaltatója a Csili Kamarakórus volt, melyet felesége, Zakariás Anikó vezetett. Menye és fia, az Egri & Pertis Duó zongorájára, az unokaöcs Kelemen Barnabás és felesége, Kokas Katalin húrjaira, vagy akár a matematika-fizika tanár fia, Pertis Szabolcs népi furulyájára is komponált műveket.
Életműve utolsó darabja a II. hegedű-zongora szonáta, melyet akkor már nagybeteg húgának, Pertis Zsuzsának dedikált. 2007. április 4-én a Magyar Rádió Márványtermében Kelemen Barnabás és Pertis Attila mutatták be a szonátát. Bő két hónap múlva már Pertis Zsuzsa és Pertis Jenő sem élt.
Díjai Erkel Ferenc-díj (2006) Az év komolyzenei műve Artisjus-díj az Ember voltam c. kórusműért (2010, posztumusz)
Főbb művei
Hangszeres művek
Változatok egy névjegyre (1982) Öt tanulmány kamarazenekarra (1978) Hat darab vonósnégyesre (1980-as évek) Recitativo No. 2. klarinétra (1980-as évek) Adagio (1980-as évek) Félbemaradt mesék marimbára és vibrafonra (1982) Rézfúvós szextett (1982) Szerenád vonóstrióra Capriccio (1984)
Öt bagatell két cimbalomra (1985) Hat aforizma – négykezes (1989) Rapszódia cimbalomra (1990-es évek) Quintett öt csellóra (1990-es évek) Hét duó nagybőgőre és zongorára (1990-es évek) Rézfúvós kvintett (1990-es évek) Tört rácsok – gitár (1990-es évek) Hommage – hegedű–cselló–zongora trió (1990-es évek) Leánybúcsú mezzoszoprán hangra, fuvolára és csellóra (1990-es évek) Öt közjáték szaxofonra (1990-es évek) Páros fuvolára és csellóra (1990-es évek) Pastorale két kürtre Szerenád (2000) Toccata (2000) Duók hegedűre és brácsára (2000-es évek) Notturnó mélyhegedűre (2000-es évek) Két rapszódia (2000-es évek) Három kis darab gyermekeknek fagottra: , , (2000-es évek) Négy etűd zongorára, négy kézre (Makacs nemtom; Érvek-ellenérvek; A mérleg nyelve; Perpatvar) (2001) Családi zene (a Családi zene No. 2 a szemeteskosárban végezte, így a sorozatból hiányzik, most már örökre) Családi zene No. 3 (2001) Családi zene No. 4 – négykezes (3 misztikus etűd: A kastély; Kagylóban; Lavina) (2002) I. hegedű-zongoraszonáta (2003) II. hegedű–zongora szonáta (2007)
Kórusművek
Négy bagatell gyermekkarra (1965)
Három kórusmű gyermekkarra (1966-67) Négy magyar népdal (1966-67)
Két kórusmű József Attila verseire (1967) Kantáta 1919 (1969) A férfi halála (1971) Négy sor (1972) Ostinato (1973) Az éjben kiált valaki (1974) Két kórusmű Csuka Zoltán verseire (1974) Három tétel William Butler Yeats verseire (1975) A hűtlen lány (1975) Ívek (1975) Őszi vázlat (1975) Medvetánc (1975) Csak azt mondd meg rózsám (1976) Arass rózsám… Két szigetközi népdal (1976) Három töredék (1976) A megátkozott lány balladája (1976) Át a vízen (1976) Négy magyar népdal (1976-1980.) Tört agyagtáblák (1979) Töredékek/80 (1980) Kaláris (1980) Naenie (1980) Sirató (1980) Életrehívó (1980) Ember voltam (1981) A Fal No.2 (1981) Fal No.3 (1983) Őszi idill (1987) Altötting harangjai (1990) Két háromszéki ballada (2006)
Diszkográfia
Családi zene és más kamaraművek. Hungaroton, 2007 Szerenád hegedűre, brácsára és gordonkára Fal No.2 rögtönzések 9 női hangra Négy etűd zongorára, négy kézre Hat darab vonósnégyesre Rézfúvós szextett Öt bagatell 2 cimbalomra Családi zene No.3 6 darab hegedűre és brácsára Családi zene No.4 zongorára négy kézre Duó hegedűre és brácsára I. hegedű-zongoraszonáta
Források Kabdebó Sándor: Pertis Jenő kórusművei és helyük a magyar kórusirodalomban. DLA doktori értekezés. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2015 Artisjus-díjak: Pertis Jenő Emlékezés a 75 éve született Pertis Jenőre. Óbudai Társaskör, 2014 Pertis Jenő. Biográfia. Óbudai Társaskör 10 év zenetörténet – Pertis Jenő kuriózuma . Gramofon.hu, 2017 Hollós Máté: Pertis Jenő (1939-2007). Muzsikalendárium, 2007. június BMC Magyar Zenei Információs Központ – Pertis Jenő Herpay Ágnes fagottestje 2009. október 14.
Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Artisjus-díjasok Kategória:Erkel Ferenc-díjasok Kategória:A budapesti Fazekas diákjai Kategória:1939-ben született személyek Kategória:2007-ben elhunyt személyek