A Salamon-torony vagy Salamon tornya hagyományos elnevezése a visegrádi alsóvár 13. században épült lakótornyának.
Leírása A torony főbejárata a 13. században az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarkba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, a megvilágítást gazdagon tagozott ikerablakok biztosították. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz – innen a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.http://www.visegrad.hu/salamon-torony-3
Nevének eredete A lakótornyot Salamon 11. századi magyar királyról nevezték el Salamon-toronynak. Kenessey Albert 1867-es beszámolója szerint: "A királyi vár, mely ma már teljesen el van pusztulva, a hegy magaslatán állott s külön egy al- és egy védvárral volt biztosítva, mely utóbbihoz tartozott a ma is fennálló Salamontornya, mely nevét Salamontól kapta, ki, miután László életére tört (1082), itt töltött másfél évet fogságban."Kenessey Albert: A magyar Duna és melléke II. Gönyőtől Pestig; in: Magyarország Képekben. Honismertető folyóirat; 1867/3., április, 151. old.
Története A fellegvárat védő völgyzárófalak, valamint az egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony a 13. század közepén épültek fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. I. Károly magyar király korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezére került, az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött.
A feltárás A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott.
Keleti Gusztáv 1867-es rajzán még romos állapotában látható "Salamon tornya Visegrádon".Magyarország Képekben. Honismertető folyóirat; 1867/3., április, 153. old.
A torony mai formáját az 1959 és 1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta.https://archeologia.hu/salamon-torony-kozepkor-a-vasbeton-fogsagaban Ma a lakótoronyban a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának kiállításai láthatóak, a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története.Alsóvár / Salamon-torony
2018–2025-ben
A Mandiner.hu cikke szerint 2018-ra életveszélyessé vált a Salamon-torony, ám a fenntartónak nincs pénze a felújításra.https://mandiner.hu/cikk/20180512_eletveszelyes_a_visegradi_salamon_torony_bezarhatjak Egy helyi vállalkozó áldozatkész munkájának köszönhetően az életveszélyt sikerült elhárítani és bár az eredeti elképzelések szerint a torony 2019 végéig zárva lett volna, volt remény arra, hogy 2019 folyamán látogatható lesz.<https://muemlekem.hu/magazin/salamon_torony_visegrad_alsovar_megnyitas_2019 A torony 2026. május 1-én nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt.
Képgaléria
Jegyzetek
Kategória:Visegrád Kategória:Magyarország várai Kategória:Visegrádi-hegység Kategória:Pest megye műemlékei Kategória:Pest megye múzeumai