Lozan falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Bakvához tartozik.
Fekvése Verőcétől 11 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a 2-es számú, drávamenti főút mentén fekszik.
Története A falu területe valószínűleg már a középkorban is lakott volt. Egy 1984-ben végzett régészeti terepszemle alkalmával a szakemberek vizsgáltak egy a falutól 200 méterre délkeletre fekvő, 3 méter magas, 1,30-szor 100 méteres nagyságú kiemelkedést. A terület ahol fekszik a közeli Lendava-patakról kapta a nevét. A vizsgálat eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy itt a középkorban egy kisebb vár állhatott. Ennek közvetlen közelében délkeletre egy 1 méter magas, 80-szor 100 méteres nagyságú kiemelkedést is vizsgáltak. Itt középkori temető helyét feltételezik. A középkori falut a török pusztíthatta el a 16. században.
Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól a kihalt területre a 17. század utolsó évtizedétől főként Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről telepítettek be horvát ajkú lakosságot. A következő betelepítési hullámban a Dráva bal partjáról, Berzence, Babócsa és Siklós környékéről is érkeztek telepesek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lozan” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lozan” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 388. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Losan” néven 79 házzal és 474 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829. Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.
A településnek 1857-ben 441, 1910-ben 812 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 70%-a horvát, 27%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-ben csaknem teljes lakossága (99%) horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 440 lakosa volt. Lakói földműveléssel, állattartással foglalkoznak.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 441 468 519 641 687 812 900 868 842 831 734 656 595 559 562 440
Nevezetességei Lendava középkori régészeti lelőhely a falutól délkeletre.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6454.
Gazdaság A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattenyésztés.
Oktatás A településen a bakvai August Cesarec elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787) Bus.hr:Kulturna dobra općine Špišić Bukovica
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései