Sekulinci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Atyinához tartozik.
Fekvése Verőcétől légvonalban 32, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a Papuk-hegység területén, a Ceralinca-a Budanica-patakok völgye közötti magaslaton fekszik.
Története A település valószínűleg a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szekulinczi” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szekulincze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 588. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szekulincze” néven 82 házzal, 512 ortodox vallású lakossal szerepel.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 68. o. Buda, 1829.
1857-ben 747, 1910-ben 813 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-ben lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 15-én foglalta vissza. A lakosság elmenekült. 2011-ben már csak 7 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 747 768 712 745 756 813 805 894 611 646 537 428 305 238 15 7
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései