Miljevci falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Újbakócához tartozik.
Fekvése Verőcétől légvonalban 39, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Papuk-hegység előterében, Brezik és Dobrović között fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Miljevci területe már a középkorban is lakott volt, sőt várral rendelkező település volt. Négy régészeti lelőhely is található a határában. A Donje Bazije felé vezető út falazott hídjától délkeletre a Staro groblje nevű lelőhelyen volt a hagyomány szerint a középkori település temetője. Ennek némileg ellentmond, hogy máig nem kerültek elő innen emberi csontok. A hídtól mintegy 300 méterre délnyugatra egy enyhe magaslaton található a Turski grad lelőhely. Itt téglatöredékek, házak nyomai és kerámiák kerültek elő. A hely elnevezése (Törökvár) alapján itt a középkorban vár állhatott. A Točak nevű lelőhelyet Kornelija Minichreiter a középkori temető helyeként határozta meg. A Polje lelőhely egy ellipszoid alakú magaslaton található, ahol szintén sok középkori kerámia került elő. Feltehetően itt állhatott a középkori település, melyet a török pusztított el a 16. század közepén, amikor a térséget meghódította.
A mai település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a lakosság részben helyben maradt. 1698-ban 5 családdal (Ivanovich, Radmanovich, Szavich, Despotovich, Novak) „Milevczy” néven szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában. A 18. században a meglevők mellé az ország más vidékeiről újabb horvát telepesek érkeztek.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Millievac” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Milyevczi” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 428. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Milyevczi” néven 38 házzal, 222 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829.
1857-ben 436, 1910-ben 710 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 28%-a szerb, 15%-a szlovák, 7%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1960-as évektől fogva a fiatalok elvándorlása miatt a lakosság száma folyamatosan csökken. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 15%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 317 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 436 430 468 490 583 710 783 866 854 913 770 620 480 441 352 317
Nevezetességei A középkori vár és település régészeti lelőhelyei.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései