Baranski Gyula (más írásmóddal: Baránszky, Baranszky; Zólyom, 1867. február 5. – Budapest, 1953. május 25.) lengyel származású magyar ügyvéd, gyorsíró, keresztényszociális fővárosi politikus, a huszadik század első felében a lengyel–magyar kapcsolatok jelentős alakja.
Jogásznak tanult, de indulásától kezdve széleskörű társadalmi aktivitást fejtett ki a budai katolikusság, a keresztényszocialista politikai mozgalmak, a mentőügy, a dalárdamozgalom és a gyorsírás terén. Számos egyesület megalapításában működött közre és töltött be bennük vezető tisztséget.
Emlékét napjainkban sem a városvédő, sem a lengyel szervezetek nem őrzik.
Élete
Lengyel nemesi családból származott, irataik szerint rokonságban álltak a magyar Corvinokkal. Nagyapja Bem katonájaként került Magyarországra, részt vett az 1848–1849-es szabadságharc küzdelmeiben. Apja Baranski Sándor állami mérnök volt. Anyja Forst Franciska, testvére Baranski Emil László festőművész.
Középiskoláit Szegeden, Kecskeméten és a Budapesti II. Kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban végezte. Jogi tanulmányait a Budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemen folytatta. 1890-ben avatták doktorrá, ügyvédi oklevelét 1894-ben szerezte meg. Egyetemi évei alatt részt vett a Szent Imre Kör megalapításában és az Országgyűlés gyorsíróirodájában gyakornokoskodott. Később a Magyar Gyorsíró Társaság alelnöke, majd 1943-tól elnöke lett. 1919-től 1942-ig közreműködött a Magyar Gyorsíró c. lap szerkesztésében. Jogászi pályafutása részeként a német és lengyel nyelvek törvényszéki tolmácsaként is működött.
1899-ben feleségül vette opatowi Adamofsky Péter papírkereskedő lányát, Katalint, aki korábban Kurz Albert felesége volt. A házaspár a Krisztinavárosban telepedett le.
Fővárosi politikai pályáját mint virilista póttag kezdte. 1906-tól 1927-ig rendes tagként a jogügyi, a kegyúri és a szociális bizottságokban dolgozott, előbb a Szebeny Antal vezette Szabad Polgárok városi pártja, aztán a Wolff Károly-féle Keresztény Községi Párt, majd a Ripka Ferenc főpolgármesterhez kötődő Egységes Községi Polgári Párt képviselőjeként. 1909-ben a közgyűlés vitájában éles hangon szólalt fel az ellen, hogy Ady Endre „Ferenc József Koronázási Jubileumi Díj” és 2000 korona adományozásban részesült. A magyar- és vallásellenes, erkölcstelen verselés mellett szóvá tette, hogy a 4-10 ezer koronáért felolvasásokat tartó költőnek nincs szüksége a szociális céllal létrehozott díjra. 1910-ben a keresztényszocialisták jelöltjeként Szombathelyen elindult az országgyűlési választásokon, de késve, alig néhány nappal a választások előtt jelentették be indulását és elbukott.
1910 és 1912 között Divéky Adorjánnal, Nyáry Alberttel, Palóczi Edgárral, Miklóssi Ferdinánd Leóval és másokkal együttműködve részt vett a Magyar–Lengyel Egyesület megszervezésében. 1913-ban a Segítő Boldogasszony Templomépítő Egyesület bizottsági tagja lett és közreműködött a kőbányai Lengyel-templom építésének megszervezésében. Választmányi tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak is.
1917-ig az Igaz Szó főszerkesztője volt és rendszeresen írt a Budai Napló c. újságba. A Budai Katolikus Kör ügyvezető alelnökeként jó barátja volt Kanter Károly várplébánosnak, akit fizikailag is védelmezett az ellene irányuló erőszaktól. 1921-ben a Krisztinavárosi Kaszinó másodelnökévé választották.
Egész életében szívesen énekelt, külföldre is eljárt a Budai Dalárdával. Egy időben vezetője volt az Országos Dalos Szövetségnek.
1924-ben Horthy Miklós kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki.
1941-ben ünnepelte a 25. évfordulóját annak, hogy a budapesti mentőknél ügyészként dolgozik.
A Farkasréti temetőben nyugodott, de sírját felszámolták.
Írások, beszédek, interjúk
Tagságok
Közreműködés alapításban:
Budai Katholikus Kör (ügyvezető alelnök) Rákóczi Internátus és Érseki Gimnázium (igazgatótanácsi tag) Szabad Polgári Kör Krisztinavárosi Kaszinó (másodelnök) Budai Ambulatórium Magyar Gyorsíró Társaság (alelnök, elnök)
Igazgatás, vezetés:
I. kerületi első számú iskolaszék (elnök) Általános Közjótékonysági Egyesület Budai Csónakázó Egylet Budai Dalárda Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Hollós Mátyás Társaság Kerületi szociális szövetség (alelnök) Klotild Szeretetház Magyar–Lengyel Kereskedelmi Kamara (alelnök) Magyar–Lengyel Egyesület (alelnök) Országos Dalos Szövetség (ügyvezető elnök) Segítő Boldogasszony Templomépítő Egyesület (bizottsági tag)
Jegyzetek
Források
Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Zólyomiak Kategória:Budapestiek Kategória:Katolikusok Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar gyorsírók Kategória:Lengyel származású magyarok Kategória:Magyar–lengyel kapcsolatok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek