Magyarországon a minimálbér a kormány által meghatározott legalacsonyabb havi és órabér, amelyet a belföldön tevékenységet végző munkáltatóknak jogukban áll fizetni a munkavállalóik számára.
Leírása
Magyarországon a rendszerváltás során lezajló gazdasági átalakulás idején, 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, 1992 és 2011 között a mértékét éventeA napi.hu cikke említ egy négyéves időszakot, melyben nem évente történt ennek megállapítása, azonban azt nem részletezi. állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács már csak javaslattételi lehetőséggel bír. A 2022-es adatok szerint az Európai Unió összes tagállama közül Magyarországon a 4. legalacsonyabb a minimálbér összege, és a visegrádi országok közül is mindhárom másik országban jóval magasabb a minimálbér összege, mint Magyarországon. – ec.eurostat.eu, 2022. január 28.
A minimálbérnek, és annak minél nagyobb emelésének számos pozitív hatása van: növeli az életszínvonalat, csökkenti az abszolút és a relatív szegénység mértékét, enyhíti a kereseti különbségeket, mérsékli a keresetek egyenlőtlen területi eloszlását és a nemek közötti bérszakadékot, csökkenti a munkaerő külföldre vándorlásának mértékét, mérsékli a pályaelhagyók számát, növeli az egyes hivatások presztízsét, munkára ösztönöz, növeli a munkatermelékenységet, a vállalkozásokat hatékonyabb működésre sarkallja, miközben csökkenti a szürkegazdaság mértékét, emellett a magasabb jövedelemadó-, járulék- és áfabevétel következtében növekednek az állami bevételek. Kutatások azt is bebizonyították, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatottak számát.
A mindenkori év végére megállapított minimálbér összege kötelező érvényű a magyar gazdaság egészére nézve. Mértéke egy sor adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi, ehhez viszonyítják például a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét.2012 tavaszán ez a minimálbér 30-ad része.
Az év első emelt havibérét február elején kapják meg a munkavállalók, hiszen az csak a tárgyévi januári munkáktól érvényes. A minimálbér összege mindig bruttó összeg (azaz a vonatkozó adókat még ki kell belőle fizetni); így a munkavállalók által kézhez kapott kereset a minimálbérnél jóval alacsonyabb is lehet. A 2002 és 2008 közötti tárgyi adóévekben (hét adóévben) a minimálbér adómentes volt. 2009-től ismét adóköteles, azonban az adójóváírás miatt ez eleinte csak minimális adóterhet jelentett. 2012. január 1-jétől azonban megszűnt az adójóváírás, emiatt a 16%-os személyi jövedelemadóteher hárult a minimálbérre, mely 2016-tól 15%-ra csökkent.
Magyarországon differenciált minimálbért alkalmaznak: van a forintos normál minimálbér, emellett van a bruttó forintos garantált bérminimum – utóbbit a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben alkalmazzák. Ilyen differenciált rendszert a világon egyetlen más országban sem alkalmaznak. 2020-ban napirendre került a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése, ennek a bevezetése azonban a mai napig nem történt meg. Pedig a minimálbér egységesítését támogatnák a munkaadók és a munkavállalók képviselői is.Átalakításra vár a minimálbérezés – magyarnemzet.hu, 2020. január 14. Emellett az inflációNagy Márton: magasabb, 5-6 százalékos lehet jövőre az infláció – portfolio.hu, 2023. december 4. miatt a minimálbér forinton történő egységesítését egyetlen lépésben meg lehetne tenni anélkül, hogy a minimálbért fizető munkáltatók terhei reálértéken drasztikusan növekednének, és hogy a garantált bérminimumhoz kötött fizetések összege nominálisan csökkenne. Az európai minimálbér-szabályozás miatt újra napirendre kerülhet a minimálbér egységesítése, hiszen a vonatkozó uniós irányelv a jelenleginél érdemben magasabb minimálbért fog megkövetelni Magyarországon, ami miatt a garantált bérminimum megtartása külön kategóriaként fenntarthatatlan és szükségtelen lesz.Jönnek az új EU-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? – lakmusz.hu, 2022. október 11.
2022-ben az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyta az európai minimálbér-szabályozásról szóló irányelvet, amely megszabja, hogy milyen képletek alapján kell kiszámítani a minimálbér összegét. Ezek között van a mindenkori átlagbér 50%-a és a mediánbér 60%-a; mindkét számítási mód jelentős minimálbér-emelést jelentene a jelenlegi szinthez képest Magyarországon. A tagállamoknak legfeljebb két évük van rá, hogy átültessék az irányelvet a nemzeti jogrendszerükbe, az új szabályokat tehát először legkésőbb a 2025-ös minimálbér összegének megállapításánál kell alkalmazni.Jön az uniós minimálbéremelési rendszer, jól járnak a magyar dolgozók – napi.hu, 2022. október 4.
Az európai minimálbér bevezetésének hatékony módja, ha a korábbi évek átlagbéréből számítják ki a minimálbér összegét; erre jó példa Szlovákia esete, ahol a kormány szándékai szerint a bruttó minimálbér összegét egy automatikus mechanizmus szerint, minden év esetében a két évvel korábbi bruttó átlagbér 60%-ában fogják megállapítani – ugyanakkor a munkavállalóknak és a munkaadóknak lesz lehetőségük kölcsönösen megállapodniuk egymással egy ennél is magasabb összegű minimálbérről.
Mértéke Szakképzettséget nem igénylő munkakörökben Érvényességi idő Értéke havonta Értéke hetente Értéke naponta Értéke óránként A bruttóátlagkereset%-ában Rendelkező jogszabály 1992. január 1. – 1992. december 31. HUF 35,8 1993. január 1. – 1993. december 31. HUF 33,1 1994. január 1. – 1994. december 31. HUF 30,9 1995. január 1. – 1995. december 31. HUF 31,4 1996. január 1. – 1996. december 31. HUF 31,0 1997. január 1. – 1997. december 31. HUF 29,7 1998. január 1. – 1998. december 31. HUF 28,8 1999. január 1. – 1999. december 31. HUF 29,1 2000. január 1. – 2000. december 31. HUF - - 144 HUF 29,1 215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 2001. január 1. – 2001. december 31. HUF 9200 HUF 1840 HUF 230 HUF 38,6 197/2000. (XI. 27.) Korm. rendelet 2002. január 1. – 2002. december 31. HUF - - 288 HUF 40,8 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet 2003. január 1. – 2003. december 31. HUF - - 36,4 2004. január 1. – 2004. december 31. HUF HUF 2440 HUF 305 HUF 36,4 210/2003. (XII.10.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról 2005. január 1. – 2005. december 31. HUF HUF 2624 HUF 328 HUF 36,0 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról 2006. január 1. – 2006. december 31. HUF HUF HUF 360 HUF 36,5 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2007. január 1. – 2007. december 31. HUF HUF HUF 377 HUF 35,4 2008. január 1. – 2008. december 31. HUF HUF HUF 397 HUF 34,7 2009. január 1. – 2009. december 31. HUF HUF HUF 411 HUF 35,8 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelez legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2010. január 1. – 2010. december 31. HUF HUF HUF 423 HUF 36,3 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2011. január 1. – 2011. december 31. HUF HUF HUF 449 HUF 36,6 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2012. január 1. – 2012. december 31. HUF HUF HUF 535 HUF 41,7 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2013. január 1. – 2013. december 31. HUF HUF HUF 564 HUF 42,5 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2014. január 1. – 2014. december 31. HUF HUF HUF 584 HUF 42,7 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2015. január 1. – 2015. december 31. HUF HUF HUF 604 HUF 42,4 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2016. január 1. – 2016. december 31. HUF HUF HUF 639 HUF 42,2 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2017. január 1. – 2017. december 31. HUF HUF HUF 733 HUF 42,9 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2018. január 1. – 2018. december 31. HUF HUF HUF 794 HUF 41,8 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2019. január 1. – 2019. december 31. HUF HUF HUF 857 HUF 40,5 A Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról 2020. január 1. – 2021. január 31. HUF HUF HUF 926 HUF 39,8 A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról 2021. február 1. – 2021. december 31. HUF HUF HUF 963 HUF 38,1 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2022. január 1. – 2022. december 31. HUF HUF HUF 1150 HUF 38,8 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2023. január 1. – 2023. november 30. HUF HUF HUF 1334 HUF 39,4 573/2022 (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2023. december 1. – 2024. december 31. HUF HUF HUF 1534 HUF 40,0 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2025. január 1. – 2025. december 31. HUF HUF HUF 1672 HUF n.a. 2026. január 1-jétől HUF HUF HUF 1856 HUF n.a.
Legalább középfokú végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben (garantált bérminimum)