Nöchling osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1017 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Nöchling a Melki járásban 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Jakab-plébániatemplom Nöchling a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Dunától északra. Legmagasabb pontja a Toberspitz (734 m). Területének 41,8%-a erdő, 51,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Artneramt (55 lakos 2025-ben), Baumgartenberg (22), Freigericht (53), Gulling (92), Mitterndorf (83), Niederndorf (46) és Nöchling (666).
A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Oswald, keletre Hofamt Priel, délre Neustadtl an der Donau, délnyugatra Sankt Nikola an der Donau, északnyugatra Waldhausen im Strudengau (utóbbi kettő Felső-Ausztriában).
Története Nöchling területe ahhoz a nochilingai uradalomhoz tartozott, amelyet III. Ottó császár 998-ban adományozott IV. Henrik bajor hercegnek, aki továbbadta azt a Sempt-Ebersberger családnak. A 11. században a Babenbergekre szállt vissza. III. András magyar király özvegye, Habsburg Ágnes 1301-ben visszatért Ausztriába és az itteni uradalmat kapta özvegyi birtokként. Halála után IV. Rudolf herceg a bécsi katedrális prépostságának adta, akik 1368-ban visszaszolgáltatták a hercegnek. Nöchling, mint település első említése 1160-ból származik.
1428-1432 körül az Alsó-Ausztriába betörő husziták kifosztották. Bécs 1529-es török ostromát követően az Ysper folyó torkolatánál várat építettek. 1710-ben villámcsapás okozott tűzvész és megsemmisült a templom, a plébánia, az iskola és a legtöbb lakóház is. Az adólista szerint 1741-ben Nöchlingben egy pék és egy fogadós, két takács, két szabó, valamint egy asztalos és egy hentes élt. A napóleoni háborúk alatt, 1805-ben a francia katonák bekvártélyozása és rekvirálása miatt szenvedett a lakosság.
Nöchling a 13. század második harmadától rendelkezett vásártartási joggal, hivatalos mezővárosi státuszt csak 1842-ben kapott. A feudális birtokrendszer 1848-as eltörlését követően 1850-ben megalakult Nöchling önkormányzata.
1876-ban és 1885-ben ismét nagyobb tűzvészek pusztítottak. 1923/24-ben a Kleine Ysper felső folyásánál épült egy villamos erőmű, amely 1925-ben kezdte meg működését és innen látták el árammal Nöchlinget is. A második világháború alatt Nöchlingben fogolytábort létesítettek francia hadifoglyok számára, akiket a helyi földeken dolgoztattak.
Nöchling 1979-ben kapta a címerét.
Lakosság A nöchlingi önkormányzat területén 2025 januárjában 1017 fő élt. Lakosságszáma 1890 óta ezer körül mozog. 2023-ban az ittlakók 97,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett, 0,3% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 98,5%-a római katolikusnak, 0,2% evangélikusnak, 1,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (98,2%) kívül a csehek alkották 4 fővel.
A népesség változása:
Látnivalók a Szt. Jakab-plébániatemplom
Jegyzetek
Források A település honlapja Nöchling Statistik Austria Nöchling Gedächtnis des Landes
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései