A szkopecek vagy szkopcok (orosz: скопцы ; egyes sz.: скопец, a. m. kasztrált) az orosz „szellemi keresztények” egyik mozgalma volt, akik leginkább az öncsonkítás, kasztrálás gyakorlásában váltak ismertté.
A szkopcok a világ végét várták. Bekövetkeztét attól tették függővé, hogy mikor telik be annak a 144 ezer szűznek a száma, akik János látomásában a „Bárányt” várják (Jel. 14,1-5). Történet A szkopcok a hlisztek önostorozó mozgalmából szakadtak ki. 1770 körül lépett fel Kondratyij Szelivanov (Кондратий Селиванов), aki magát Messiásnak mondta, és számos követőt vonzott. 1775-ben elfogták és Szibériába száműzték. Követői ezután onnan megszöktették. Szelivanov sajátosan értelmezte azokat az evangéliumi mondásokat, hogy legyenek a házasságra képtelenek Mt 19,12 vagy hogy boldogok azok a meddő asszonyok, akik nem szültek, nem szoptattak Lk 23,29 vagy akit a keze vagy a lába megbotránkoztatja, az vágja azt le Mt 18,8 stb.
A 19. század második felében mintegy 6 ezer követőjük volt,F. von Stein (Gotha): Die Skopzensekte in Russland in ihrer Entstehung főleg a Tambovi, Kurszki, Orjoli kormányzóságokban és Szibériában. A 20. század elején elérte a népszerűsége csúcsát, sok ezer taggal, a cári kormány üldöztetése ellenére. Sokan Románia területére menekültek s ott nagyobb számban tartózkodtak Pallas Bukarest és Jászvásár környékén. A 20. századi Szovjetunióban is tiltották a mozgalmukat, de a nemi szervek vallásilag motivált megcsonkítása még a második világháború után is dokumentálva volt. A súlyos elnyomás ellenére a 21. század elején még mindig van egy kevés követőjük, elsősorban az Észak-Kaukázus egyes területein.
A 19. századi üldöztetés nyomán két csoportra oszlottak, az újszkopcok a megcsonkítás helyett csak szigorú aszketikusságot és szexuális absztinenciát alkalmaztak.Skopzen In: Brockhaus Enzyklopädie 2002, Bibliographisches Institut & F. A. Brockhaus AG, 2002.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Keresztény közösségek