Piros Tibor (Somonta, 1922. január 27. – Budapest, 2010. július 28.) Munkácsy-díjas grafikusművész, a Magyar Köztársaság címerének tervezője.
Életpályája 1922-ben született Somontán – ami ma közigazgatásilag Tamáshidához tartozik – Arad mellett. 1929-ben, a gazdasági világválság elől költöztek át Magyarországra. Műszaki rajzoló apjának itt sem akadt munkája, de a család szerencséjére a gyermek rajztehetsége már nagyon korán megmutatkozott. Édesapja havonta egyszer átgyalogolt Abonyból Szolnokra, a heti vásárba, és ott adta el hétéves fia vallásos tárgyú olajfestményeit. 9 évvel később, néhány festménnyel a hóna alatt szintén felgyalogolt Budapestre, a Képzőművészeti Főiskolára, hogy vegyék fel a fiát. Aba-Novák Vilmos azt válaszolta nem teheti: nincs érettségije. Az Iparművészeti Főiskola tanára, Haranghy Jenő viszont azt mondta: őt nem érdekli sem a kora, sem a bizonyítvány hiánya. Így lett a festőnek induló Piros Tiborból korengedménnyel 16 évesen főiskolás, majd 20 évesen diplomás grafikusművész.
Szakmai pályája 1946-tól kezdődően a tervezőgrafika minden területén dolgozott, filmplakátokat, könyvborítókat, emblémákat, bélyeget, címereket rajzolt, naptárakat, kiállításokat, arculatot tervezett. Munkáját a legnagyobb szakmai igényesség jellemezte, a legapróbb részletekben is.
A szakmai sikerek egész életén át elkísérték, ő tervezhette az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonját. Athén, Antwerpen, Teherán, Moszkva, Berlin, Bécs – számos külföldi megbízást kapott ezután. Itthon a BNV-n több mint 20 éven át tervezte a könnyűipari pavilont, több világkiállításon is szerepelt, majd a bensőségesebb, múzeumi feladatok következtek: Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Bartók Béla Emlékház, Zenetudományi Intézet, Petőfi Irodalmi Múzeum.
Több mint húsz magyar város címerét tervezte. 1989-ben felkérték a Magyar Köztársaság hivatalos címerének megtervezésére, amin – több száz vázlatot készítve – hónapokig dolgozott. Ma is ez az érvényes állami címer.
Családja 1950-ben nősült, felesége Tatai Júlia. Egy gyermekük született: Christa (1954), aki újságíróként dolgozik.
Díjai, elismerései 1966, 1968: Magyar Könyv díjazottja
1972: Munkácsy Mihály-díj
Nívódíjak 1965: József Attila-vándorkiállítás
1978: Minisztériumi nívódíj
1980: Emlékmúzeum Auschwitz
1981: Bartók Béla Emlékkiállítás
1982: Minisztériumi nívódíj
2011 (posztumusz) Józsefváros Becsületkereszt
Kiállításai Múzeumi kiállításai (válogatás) A legtöbb kiállításához a plakátokat és a múzeumi katalógusokat is ő tervezte.
1965: József Attila-vándorkiállítás, Petőfi Irodalmi Múzeum
1967: Szabó Lőrinc-emlékkiállítás, Petőfi Irodalmi Múzeum
1971, 1976, 1977:Így élnek a budapestiek: munkában, otthon, szabadidőben (Életmód kiállítások), Budapesti Történeti Múzeum
1973: Budapest 100 éve, Budapesti Történeti Múzeum
1975: Prága a huszitizmus előtt, Budapesti Történeti Múzeum
1978: Budapest két évezrede, Budapesti Történeti Múzeum
1981: Bartók Béla Emlékház; Pest-budai ötvösség a XIX. században, Budapesti Történeti Múzeum
1982 Kodály-emlékkiállítás, Budapesti Történeti Múzeum
1985: Tudományegyetem 1635–1985. Az emigráció a hazáért 1945-től napjainkig, Budapesti Történeti Múzeum.
1985: A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (állandó kiállítás),Zenetörténeti Múzeum
1986: Liszt Ferenc-emlékkiállítás, Zenetörténeti Múzeum
1988: Jégszakadás és a Duna kiáradása, Budapesti Történeti Múzeum
1989: Buda visszavívása, Budapesti Történeti Múzeum
1989: Beethoven Múzeum, Martonvásár
1990: Kodály Zoltán Emlékház, Budapest
1993: Erkel Ferenc Műhelyében, Zenetörténeti Múzeum, Kottás kódextöredékek a magyar középkorból, Zenetörténeti Múzeum
1995: Bartók a képzőművészetben, Zenetörténeti Múzeum
Jelentősebb kiállítások, melyek tervező-grafikai munkáit végezte (válogatás)
1958: Brüsszeli világkiállítás nehézipari pavilonja
1964: Virág Világkiállítás, Bécs
1971: Vadászati Világkiállítás, Budapest
1979: Emlékmúzeum, Auschwitz.
Több mint húsz éven át a Budapesti Nemzetközi Vásár könnyűipari pavilonja és az OMÉK főpavilonja. Külföldön: Athén, Antwerpen, Brno, Berlin, Bukarest, Moszkva, Pozsony, Prága, Szófia, Teherán.
Részvétele csoportos plakátkiállításokon (válogatás)
1956 II. Magyar Plakátkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1960 Magyar Plakát-Történeti Kiállítás 1885–1960, Műcsarnok, Budapest
1962 Plakátkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1966 Magyar plakát ’66 Műcsarnok, Budapest
1969 Reklám’69 Technika Háza, Budapest
1970 Reklám’70 Ernst Múzeum, Budapest
1975 Jubileumi plakátkiállítás, Szépművészeti Múzeum, Budapest
1995 Plakát, Székesfehérvár
1997 Plakátkiállítás, Budapest Kongresszusi Központ, Budapest
Jegyzetek
Források https://artportal.hu/lexikon-muvesz/piros-tibor-5950/ https://jozsefvaros.hu/hir/368/Piros_Tibor₁922-2010/ https://budapestaukcio.hu/piros-tibor/festo
Kategória:1922-ben született személyek Kategória:2010-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok