Takács János (Szentadorján, 1931. június 2. – 2014. május 3. előtt) közgazdász, Nagykanizsa megyei jogú város díszpolgára.
Élete 1964-től 1991-ig a Közgazdasági Társaság városi szervezetének elnöki posztját töltötte be. Részt vett a város közösségi feladatainak ellátásában és kiemelkedő munkát végzett a Piarista Diákszövetség és a Hortobágyi Kényszermunkára Elhurcoltak Egyesületének vezetésében. Alapítója az 1992-ben újjáalapított Piarista Diákszövetségnek, a 2000-es években is vezeti a szövetség kanizsai tagozatát és tagja az országos választmánynak. Családjával együtt 1953-ban a Tiszafüred-Kócspusztai kényszermunkatáborba hurcolták, ahol 40 hónapot töltött. A sorstársaival alapított egyesület alapító elnökének választották, melynek tiszteletbeli elnöke volt.
A Kanizsa Bútorgyárban 1967-től dolgozott főkönyvelő, kereskedelmi igazgató és tanácsadó munkakörben, ahol részt vett a cég rekonstrukciós fejlesztésében. A privatizáció során lett a kft alapító ügyvezetője, és mint kereskedelmi, pénzügyi és számviteli szakember, a töretlen gazdálkodási és piacépítési munka eredményeinek alkotó irányítója.
A Kanizsa Trend Kft.-től 1999-ben ment nyugdíjba mint alapító ügyvezető.
Tisztségek Piarista Diákszövetség nagykanizsai tagozatának vezetője Piarista Diákszövetség országos választmányának tagja Hortobágyi Kényszermunkára Elhurcoltak Egyesületének tiszteletbeli elnöke
Elismerések Nagykanizsa Megyei Jogú Város díszpolgára (2007)
Jegyzetek
Források Új szív, XII. évfolyam 2. szám, 2007. május
Kategória:Magyar üzletemberek Kategória:Nagykanizsaiak Kategória:1931-ben született személyek Kategória:2014-ben elhunyt személyek