Treport (néha Triport) régészeti helyszín, az ókori Illíria déli vidékének egyik illírek lakta, az században fennállt erődített települése, Adriai-tengeri kikötője volt. Romjai a mai Délnyugat-Albániában, a Vlorai-öböl és a Nartai-lagúna közé ékelődő területen, a Treporti-fok öblében, Zvërnec falu nyugati határában találhatóak. Korabeli neve nem ismert.
Története Az Adriai-tengeren hajózó kereskedők a Treporti-fok által védett öblöt természetes kikötőként használták a vaskor elejétől. Az 1983–1984-ben Vasil Bereti vezetésével végzett régészeti ásatások során megállapították, hogy az század végén kialakult település lakói kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek. Az századi rétegekből előkerült leletanyagban nagy számban képviseltetik magukat a korinthoszi mesterek edényei, amforák, hüdriák, pithoszok és szküphoszok, de attikai és ión fazekastermékek is.
A települést a feltételezések szerint az századok során erődítették, fallal vették körbe. A település ezt követően vélhetően az amantok koinonjához tartozott, az század után pedig a 25 kilométerre nyugatra fekvő Büllisz, végül pedig a közeli Aulón kikötője volt. Az ezekből az évszázadokból előkerült cserépedényleletet már főként az attikai és apollóniai termékek túlsúlya jellemezte.
A kikötőváros elnéptelenedését egy bekövetkezett földrengés idézte elő, amelynek következményeként a rakodópart víz alá került, Treport lakói pedig vélhetően Aulónban telepedtek le. A 17. században Avlonyában (ma Vlora) járt Evlija Cselebi arról számolt be, hogy az egykori Treport köveiből építették fel a város oszmán erődjét.
Régészeti leírása Az i. e. 6–5. századi 3 hektáros erődítésnek csupán 24 méteres szakaszát tárták fel az 1983–1984-es ásatások során. A megmunkált kövekből 1,8–2,5 méter szélességben felrótt falat a moenia aeacia (’aiakidészi fal’) várépítészeti eljárását követve fűrészfogszerűen alakították ki, de apollóniai mintára agyag helyett téglasorokkal magasították meg az elkészült falakat. A falmaradványokat a növényzet sűrűn benőtte, ezért nehezen megtalálhatóak. Az egykori kikötő 600-650 méter hosszú, kelet–nyugati irányú rakodópartjának falát hatalmas, 2,8-3,3 méter hosszú kváderkövekből építették fel. Ez az építmény az földrengés következtében a tengerfenékre került. A treporti ásatások során feltárt leletek egy része a vlorai Történeti Múzeum kiállításán megtekinthető.
Jegyzetek
Források
Kategória:Ókori illír települések Kategória:Albániai régészeti lelőhelyek