Koprivna (1910 és 1981 között Koprivna Požeška) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 16, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin, a Rudinska- és az Oraši-patak összefolyásánál fekszik.
Története A középkorban nemesi birtokként 1380-ban („Kopprinna”) és 1506-ban („Kwprina”) is említik. Részben a rudinai bencés apátságé volt, részben Podvers(i)a várához tartozott.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Valószínűleg a középkori településnek a maradványait őrzik a határában található „Grančine” régészeti lelőhely középkori leletei. A helyiek által „Turska gradinának” nevezett középkori lelőhelyen vélhetően egykori erődítmény romjai találhatók. A falunak török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Koprivnicza” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Koprivna” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koprivna” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 334. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koprivna” néven 19 házzal és 140 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829. 1857-ben 125, 1910-ben 419 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a szerb, 45%-a magyar, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 7 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 125 143 131 223 365 419 271 283 164 178 140 106 95 70 8 7
Nevezetességei A temetőben álló, Kisboldogasszony tiszteletére szentelt ortodox templomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1249. eredetileg középkori épület, amelyet a 18. században barokk stílusban építettek át. Az egyhajós templom téglalap alaprajzú, kissé keskenyebb félköríves apszissal. A hajó fadongaboltozatos, a szentély pedig falazott félkupola, melyet sekélyen profilozott bordák tagolnak, amelyek felül összekapcsolódnak és az egész szentélyen végigfutó koszorún nyugszanak. A déli homlokzaton a portált félköríves profilozás és két ablak keretezi. A templomot nyeregtető, a szentélyt ívelt tető borítja. Az alacsony négyzet alakú fa harangtornyot barokk toronysisak borítja.
„Grančine” és „Turska gradina” középkori régészeti lelőhelyek.
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Bus.hr: A község nevezetességei Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései