Forródrót (vagy forró drót) (angolul hotline) egy gyors kommunikációs kapcsolat különböző államok vezetői között, amelynek célja a félreértések, téves információk és számítások elkerülése, a meglepetésszerű támadások veszélyének csökkentése, különösen egy nukleáris háborút kiváltó incidens elkerülése.
A hidegháború korszakában az egyes nagyhatalmak vezetői között közvetlen távközlési kapcsolatot létesítettek, a legnevezetesebb az Amerikai Egyessült Államok és a Szovjetunió közötti forródrót volt. A közhiedelemmel ellentétben a forródrót soha nem volt piros telefon. Az angol megnevezése: Direct Communications Link (DCL), ami közvetlen kömmunikációs kapcsolatot jelent.jobbra|bélyegkép|280px|Carter elnök idején a forródrót amerikai oldalán alkalmazott „vörös telefon”, tárcsa nélküli telefonkészülék (Jimmy Carter Könyvtár és Múzeum).
Az USA és a Szovjetunió között
A legnevezetesebb forródrót jelentette az Amerikai Egyesült Államok elnöke és a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára közötti közvetlen távközlési kapcsolatot. (E kifejezés orosz változata a „vörös telefon” volt.) A két szuperhatalom közötti párbeszéd kezdetét jelképezte a világsajtóban. 1963. június 20-án Genfben írták alá az egyetértési megállapodást a közvetlen kommunikációs kapcsolat létrehozásáról. 1963. július 13-án hivatalosan is működőképessé vált. A célja az volt, hogy felgyorsítsa a két kormány közötti kommunikációt, megelőzze a jövőbeni válságot és megakadályozza a véletlen nukleáris háború lehetőségét. Nem véletlen, hogy a megállapodás csak néhány hónappal a kubai rakétaválság után jött létre. Egy titkosított telex-vonal jött létre, aminek két végpontja Washingtonban és Moszkvában volt. Egy duplex vezetékes távírótElterjedt bár pontatlan kifejezésselː telexgép használtak, amely teletype berendezéssel volt ellátva, és London, Koppenhága, Stockholm és Helsinki érintésével kötötte össze a két pontot. Bár a link kriptográfiailag biztonságos volt, véletlenül megszakadt többször is, például amikor egy finn gazdálkodó buldózerrel szántás közben véletlenül megrongálta. Továbbá volt még egy duplex rádiótávíró, egy alternatív útvonal is, amely Tanger érintésével kötötte össze Washingtont Moszkvával. A vezetékes áramkör megszakadása esetén az üzeneteket rádiós áramkörön keresztül továbbították.. Mindkét ország kódolóeszközöket is cserélt, hogy megfejthesse az üzeneteket. Az üzenetek továbbítása az egyik országból a másikba csak néhány percet vett igénybe. Az üzeneteket ezután a fogadó ország dekódolta és lefordította. A Washington–London összeköttetést eredetileg a Transzatlanti 1. számú (TAT-1) transzatlanti telefonkábelen keresztül biztosították, amely lehetővé tette a teleprinterek használatát. Az efajta kialakítás megakadályozta a spontán verbális kommunikációt, ami félreértésekhez vezethetett volna.
Az Egyesült Államok 1963. augusztus 30-án küldte el az első üzenetét a Szovjetuniónak a forródróton: "A gyors barna róka átugrott a lusta kutya hátán 1234567890." A Moszkvából érkező válaszüzenet orosz nyelven volt, de azt jelezte, hogy a szovjet távtípus összes billentyűje is működik. Miután augusztusban üzembe helyezték, a közvetlen kommunikációs kapcsolatot minden nap tesztelték. Az Egyesült Államok először 1963. november 22-én, John F. Kennedy elnök meggyilkolásakor alkalmazta. Később 1967 júniusában használták a hatnapos háború idején, hogy tisztázzák az amerikai flotta földközi-tengeri mozgásának szándékait. Az oroszok hivatalosan először 1967. június 5-én használták a forródrótot. Nixon elnök az 1971-es indiai-pakisztáni háború és az 1973-as arab-izraeli háború során is használta. A Reagan-adminisztráció alatt a forródrótot még többször használták. 1981–ben a lengyel események alatt, a Szovjetunió Afganisztán inváziója során, illetve 1991-ben az Öbölháború és az Irakkal kapcsolatos koordináció folytán is használták a vonalat. További események voltak még Ciprus török inváziója 1974-ben, vagy az 1982-es izraeli invázió Libanonban. Azonban soha nem hozták nyilvánosságra azoknak az eseteknek a hivatalos listáját, amikor az államok használták a forródrótot.
1967-től valódi telefonokat is használtak. Így Leonyid Brezsnyev már valódi telefonon cáfolta Jimmy Carter amerikai elnökkel folytatott beszélgetésben 1979-ben az afganisztáni szovjet beavatkozást.
Az amerikai oldal biztonsági okokból három forródrót terminál volt: Pentagon, Fehér Ház, Alternatív Nemzeti Katonai Parancsnokságon (Raven Rock Mountain).
Az 1970-es években korszerűsítették, a két fél 1971. szeptember 30-án aláírta a forródrót korszerűsítési megállapodását, amely két műholdas kommunikációs áramkörrel frissítette a forródrótot. Az 1963-as rádióáramkört leállították, és a vezetékes távírót tartalékként megtartották. A két műholdas kommunikációs áramkör 1978 januárjában kezdte meg működését. 1984-ben faxátviteli képesség hozzáadásáról döntöttek, ami 1986-ban lépett működésbe. 1990-ben állapodott meg abban, hogy közvetlen, biztonságos telefonkapcsolatot létesítenek, amelyet hivatalosan Direct Voice Link (DVL) néven hívnak. Az informatika fejlődésével 2007-ben megkezdődött e-mail-alapú rendszerre váltás. 2008 óta használják az e-mailt. 2008-ban digitális számítógépes hálózatba integrálták, amelyet azóta videokonferencia-képességekkel bővítettek. Az első videohívásra – ebben a formában - Joe Biden és Vlagyimir Putyin között 2021. december 7-én került sor.
2022-ben az Ukrajna elleni orosz invázió után az USA-Oroszország között újra aktiválták a vonal egy részét. A Biden adminisztráció alatt a kapcsolatok megszakadtak, majd Trump 2025-ös beiktatását követően került sor újboli kapcsolatfelvételre a két állam között.
Egyéb kétoldalú forródrót-megállapodások Az amerikai-orosz (korábban szovjet) csatornán kívül több ország között is léteznek forródrótok, amelyeket szintén válságmegelőző céllal hozták létre az eredeti vonalra alapozva. A forródrótok általában távíró kapcsolatként indultak, majd az 1980-as években faxegységekkel korszerűsítették őket, ezt követően ezeket biztonságos számítógépes hálózatokká alakították át. A Washington és London közötti forródrót viszont már 1943 óta telefonvonal volt, ami a Downing Street alatti kabinet szoba és a Pentagon között, a Fehér Ház meghosszabbításával működött a legelső hangtitkosító gép, a SIGSALY segítségével. 1962-ben a Fehér Ház és a nyugat-német kancellári hivatal között is létrehoztak egy forródrótot. Kezdetben ez egy szabványos, nem biztonságos telefonvonal volt. 1989-ben fax kapcsolat jött létre a nyugatnémet főváros Bonn és Moszkva között. 1990-ben a két főváros között egy nem biztonságos telefonvonal is volt. - A Szovjetuniónak Erich Honeckerrel, az NDK vezetőjével is volt forródrótja.
Az egyes államok közötti forródrótok lehetnek a legmagasabb szinten (állam- és kormányfők között), de vannak ennél alacsonyabb szintűek is, például a védelmi- vagy külügyminisztereik között. Az Egyesült Államoknak legalább 23 másik állammal van úgynevezett védelmi telefonkapcsolata.
A Szovjetunió és Franciaország közötti forródrót 1966-ban Franciaország aláírt egy megállapodást, amely közvetlen kommunikációs kapcsolatot létesített Párizs és Moszkva között. Ez egy közvetlen távíró kapcsolat volt a francia elnök és a Kreml között. 1989-ben a távíró berendezéseket nagy sebességű faxegységekre cserélték.
A Szovjetunió és Nagy-Britannia közötti forródrót Az 1967-es brit-szovjet megállapodás értelmében közvetlen kommunikációs vonalat, távirati kapcsolatot hoztak létre a Kreml és a brit miniszterelnök között.1990-ben javasolták egy telefonvonal telepítését London és Moszkva között, de a britek akkor túl költségesnek tartották a titkosítással történő vonalat. Valószínűleg 2011-ben titkosítással mégis megvalósult.
Észak-Korea és Dél-Korea közötti forródrót A Szöul-Phenjan "forródrót" 33 telefonvonalból áll, amelyek összekötik Észak Koreát és Dél-Koreát a demilitarizált övezeten belüli Panmunjom Közös Biztonsági Területen keresztül. Ezek közül 5-öt napi kommunikációra, 21-et tárgyalásokra, 7-et pedig szállításra és kereskedelemre használnak. Az első forródrótot 1971. szeptember 22-én hozták létre tárgyalások lebonyolítása céljából a Vöröskereszt számára. A két ország 1972. július 4-i közös közleményében megállapodott abban, hogy több telefonkapcsolatot építenek ki. Észak-Korea időnként abbahagyta a telefonhívások megválaszolását, amikor a két ország közötti feszültség megnőtt. 2016 februárjában lekapcsolták a vonalat, miután Dél-Korea bezárt egy közösen működtetett gyártóparkot a Kaesong ipari régióban válaszul az észak-koreai rakétatesztekre. 2018. január 3-án észak-koreai tisztviselők válaszoltak egy dél-koreai Panmunjom forródróton telefonhívásra, ezzel megtörték a kétéves csendet. 2018. április 20-án telefonos forródrótot hoztak létre a két vezető közötti csúcstalálkozó előkészítéseként.
Oroszország–Kína közötti nukleáris forródrót A két ország közötti 1969-es határkonfrontáció során forródrótot használtak.A kínaiak azonban tájékoztatták Moszkvát, hogy a közvetlen kommunikációs kapcsolat helyett a szokásos diplomáciai csatornákat akarják használni. A megbékélésüket követő időszakban 1996-ban éledt újjá közöttük a forródrót. 1998-ban Kína két államfői-szintű nukleáris forródrótot hozott létre, az egyiket először Oroszországgal, a másikat pedig az Egyesült Államokkal. Borisz Jelcin orosz elnök 1996 áprilisában állapodott meg a kínai féllel, hogy kormányzati telefonos forródróton keresztül is tartják majd a kapcsolatot. 1998. május 3-án kezdte meg hivatalosan működését. Ez volt az első alkalom, hogy Peking forródrótot hozott létre egy külföldi állam vezetőjével. 2008 márciusában forródrótot a kínai és az orosz védelmi minisztérium között is létrehoztak egy telefonos vonalat.
India-Pakisztán közötti forródrót Az 1971-es India és Pakisztán közötti háború után biztonságos kommunikációs kapcsolatot hoztak létre az iszlámábádi miniszterelnöki titkárság és az újdelhi titkárság épülete között, de az 1990-es évekig ritkán használták. 2004 júniusában a két atomhatalom megállapodott abban, hogy a külügyminiszterek részére egy további biztonságos telefonos forródrótot hoznak létre, amelyek célja a nukleáris kockázatok megelőzése. 2025 májusában a négynapos fegyveres konfliktus alatt Pakisztán használta a katonai forródrótot a tűzszünet kérésére
Dél-Korea és Kína közötti védelmi forródrót 2008-ban Dél-Korea és Kína telefonos forródrótokat hozott létre haditengerészetük és légierőik között azért, hogy elkerüljék a véletlen összecsapásokat. A forródrótot azonban állítólag csak néhány alkalommal használták, és soha nem tesztelték szimulált válsághelyzetben. Dél-Korea és Kína 2014 júliusában megállapodott abban, hogy a katonai együttműködés megerősítése érdekében további magas szintű forródrótot hoznak létre védelmi vezetőik között. Az első hívásra állítólag 2015 decemberében került sor.
Az India-Kína közötti forródrót India és Kína külügyminiszterei között 2005 óta van egy titkosítatlan forródrót a "kölcsönös politikai bizalom" kiépítésére. 2009-ben megállapodtak abban, hogy közvetlen, biztonságos telefonkapcsolatot létesítenek a miniszterelnökök között. A megállapodást 2010 áprilisában írták alá. A fő oka az volt, hogy elkerüljék a Himalája feletti régóta fennálló határvita fellángolását, és megerősítsék diplomáciai kapcsolataikat. 2018-ban Kína és India úgy döntött, hogy újabb forródrótot hoz létre hadseregei között.
India és Oroszország közötti forródrót Delhi és Moszkva között van egy nem titkosított forródrót, amelyet 2009 előtt hoztak létre.
Vietnam-Kína közötti forródrót 2012 márciusában nyílt meg a vietnami és a kínai külügyminisztérium között. 2013 júniusában megállapodott abban, hogy haditengerészeti forródrótot hoznak létre védelmi minisztériumaik között, hogy biztonságos tengeri környezetet tartsanak fenn a Dél-kínai-tengeren, a vitatott szigetek miatti fokozódó tengeri feszültségek miatt.
Tajvan-Kína közötti forródrót