Az üzbég ábécé vagy özbeg ábécé (saját nyelvén: Eski oʻzbek yozuvi) az üzbég nyelv latin betűs írására szolgál.
A nyelvet 1927-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást, amelyet 1940-ben cseréltek le a cirill írásra, majd hivatalosan 1992-ben tértek át a latin betűkre. A cirill továbbra is elterjedt, ugyanakkor hivatalos dokumentumok már csak latin betűs írással adhatók ki Üzbegisztánban.
A mai latin betűs ábécé LatinbetűCirillmegfelelőFonetikusérték1993-asváltozat1927-esváltozatA aА а[a]A aA aB bБ б[b]B bB bCh chЧ ч[t͡ʃ]Ç çC cD dД д[d]D dD dE eЕ е[e]E eE eF fФ ф[f]F fF fG gГ г[g]G gG gGʻ gʻҒ ғ[ʁ]Ğ ğƢ ƣH hҲ ҳ[h]H hH hI iИ и[i]I iI iJ jЖ ж[d͡ʒ]J jÇ çK kК к[k]K kK kL lЛ л[l]L lL lM mМ м[m]M mM mN nН н[n]N nN nO oО о[ɒ]O oO oOʻ oʻЎ ў[ɵ]Ö öӨ өP pП п[p]P pP pQ qҚ қ[q]Q qQ qR rР р[r]R rR rS sС с[s]S sS sSh shШ ш[ʃ]Ş şŞ şT tТ т[t]T tT tTs tsЦ ц[t͡s]C CTs tsU uУ у[u]U uU uV vВ в[w]V vV vX xХ х[x]X xX xY yЙ й[j]Y yJ jZ zЗ з[z]Z zZ z’Ъ/Ь ъ/ь[ʔ]’Ь ь
A c, w nem része az ábécének. Ezeket csak idegen eredetű nevekben használják. Más esetekben átírják az ábécében megtalálható betűkkel: c → ts; w → v.
A gʻ és oʻ betűket a kézírásban gyakran ğ, ŏ formában írják.
Az 1927-es változat sorrendje egy kicsit eltérő: Aa Bb Cc Çç Dd Ee Ff Gg Ƣƣ Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Өө Pp Qq Rr Ss Şş Tt Uu Vv Xx Zz Ьь.
Az előző cirill betűs ábécé A táblázat az 1992 előtt (és gyakorlatilag még azután is) használt cirill betűs ábécét és annak ismert átírásait mutatja.
nagybetű kisbetű latin ábécé ISO 9ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995 ALA-LCAmerica Library Association & Library of Congress , Washington, 1997 WWSThe World's Writing Systems, New York, 1996 AllworthAllworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971. BGN/PCGNUnited Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000. А а a a a a ä a Б б b b b b b b В в v v v v v w Г г g g g g g g Д д d d d d d d Е е e, yeSzó elején, magánhangzó és ъ, ь után e e e e, ye e, ye Ё ё yo ë ë ë ya yo Ж ж j ž zh ž j, zhIdegen eredetű szavakban zh З з z z z z z z И и i i i i i i Й й y j ĭ j y y К к k k k k k k Л л l l l l l l М м m m m m m m Н н n n n n n n О о o o o o a o П п p p p p p p Р р r r r r r r С с s s s s s s Т т t t t t t t У у u u u u u u Ф ф f f f f f f Х х x h kh x kh kh ЦCsak idegen eredetű szóban fordul elő ц ts c ts c ts ts Ч ч ch č ch č ch ch Ш ш sh š sh š sh sh Ъ ъ ’ " " " " ’ Ь ь ’ – ’ ’ ’ ’ Э э e è ė è ë e Ю ю yu û iu ju yu yu Я я ya â ia ja yä ya Ў ў oʻ ŭ ŭ ŭ o ŭ Қ қ q ķ q ķ q q Ғ ғ gʻ ġ gh ḡ gh gh Ҳ ҳ h h̦ h x̦ h h
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Ábécé Török ábécé
Külső hivatkozások Omniglot Transliteration of Non-Roman Scripts
Kategória:Latin eredetű ábécék Ábécé