Idősebb Blázy János (Blahoszlav, Ján Blasius) (Ivánkafalva, 1684. június 2. – Nagypalugya, 1763. május 4.) evangélikus lelkész.
Élete Apja Blahoszlav András (Blázy, Blasius, Szabó) esperes, aki 1695-ben Boroszlóban, 1704-ben Divákban volt lelkész. 1695-ben a körmöcbányai iskolába íratták be, 1704-ben Wittenbergben tanult, onnan 1705-ben Zólyomlipcsébe költözött, 1706-tól a település lelkésze. Stubnában és báró Ujfalusy Pál házában, végül Trencsénben viselt lelkészi hivatalt; 1749-ben szélütés érte, ezért hasonnevű fiához Palugyára költözött, ahol Tábor nevű hegy alatt címen egyházi énekeket szerzett szlovák nyelven. Ott is hunyt el.
Művei Každy duch chval Hospodina (Minden lélek dicsérje az Istent; kiadta 1720-ban Kleych Venczel és tartalmaz 77 egyházi éneket.) Apatečka dusbovní i domovni záržuji. Puchó, 1739 (Szellemi és házi gyógytár vagyis a lélek és test fentartására szolgáló gyógyszerek gyűjteménye) Milovníkuv písní duchovních roskose nové. 1743 (Az egyházi énekek kedvelőinek uj gyönyörűségei) Luther kátéja bibliai mondatokkal, szlovák nyelven, 1717 Libé jadro zpevu evangelickych starych y novy 1717 (Evangéliumok) Roskosé nové (Közkézen forgott imakönyv) Apotéka duchovaj v cas morového nakazenj potrebná
Még két füzetnyi egyházi éneket adott ki, egyiket 1745-ben, másiknak éve s helye ismeretlen.
A ''Cithara Sanctorum' című gyűjteményben hat eredeti és 15 fordított szlovák egyházi ének van tőle. Minthogy fia János is költő volt, nem lehet tudni, mely énekek származnak tőle és melyek a fiától.
Források
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
Kategória:Szlovák költők, írók Kategória:Magyar költők Kategória:Nagypalugyaiak Kategória:1684-ben született személyek Kategória:1763-ban elhunyt személyek